Bruckner Győző: Galetotto Marzio De egregie, sapienter et iocose dictis ac factis Matthiae regis czimű műve mint művelődéstörténelmi kútfő (Budapest, 1901)
Előszó
ELŐSZÓ: Művecském, mely egy I. Mátyás korabeli írónak a művét művelődéstörténeti szempontból tárgyalja, talán ép alkalomszerű időben jelenik meg most, mikor nemsokára leleplezik I. Mátyás király szobrát Kolozsvárott. A magyar művelődéstörténelem nem igen rendelkezik még ilynemű munkákkal, pedig csak az összes kútfőknek művelődéstörténelmi feldolgozása után lesz megírható a magyar nemzet művelődéstörténelme. A magyar művelődéstörténelem mindeddig igen mostoha sorsban részesült, hiszen a budapesti magy. kir. tud. egyetemen is csak néhány évvel azelőtt állították fel a magyar művelődéstörténelmi tanszéket. Hiszszük, hogy ennek a hatását csakhamar érezzük. Keletkezzék történetírásunkban egy új irány, mint egy iskola, melynek czélja a magyar művelődéstörténelem művelése. Midőn értekezésemet sajtó alá rendezem, mindenekelőtt köszönetet mondok nagyságos Békefi Rémig dr., egyetemi tanár úrnak azon készségéért és odaadó szívességéért, melylyel nem egy kérdésemre felvilágosítást adott. Fő törekvésem az volt, hogy az egész Mátyás korabeli irodalmat tüzetesen a maga teljességében átkutassam. E czélból áttanulmányoztam először az eredeti, Mátyás korabeli kútfőket és okleveleket, majd a feldolgozott szak