Bruckner Győző: Galetotto Marzio De egregie, sapienter et iocose dictis ac factis Matthiae regis czimű műve mint művelődéstörténelmi kútfő (Budapest, 1901)

Előszó

ELŐSZÓ: Művecském, mely egy I. Mátyás korabeli írónak a művét művelő­déstörténeti szempontból tárgyalja, talán ép alkalomszerű időben jelenik meg most, mikor nemsokára leleplezik I. Mátyás király szobrát Kolozsvárott. A magyar művelődéstörténelem nem igen rendelkezik még ilynemű munkákkal, pedig csak az összes kútfőknek művelődéstörténelmi feldolgozása után lesz megírható a magyar nemzet művelődéstörténelme. A magyar művelődéstörténelem mindeddig igen mos­toha sorsban részesült, hiszen a budapesti magy. kir. tud. egyetemen is csak néhány évvel azelőtt állították fel a magyar művelődéstörténelmi tanszéket. Hiszszük, hogy ennek a hatását csakhamar érezzük. Keletkezzék­­ történetírásunkban egy új irány, mint egy iskola, melynek czélja a magyar művelődéstörténelem művelése. Midőn értekezésemet sajtó alá rendezem, mindenek­előtt köszönetet mondok nagyságos Béke­fi Rémig dr., egyetemi tanár úrnak azon készségéért és odaadó szíves­ségéért, melylyel nem egy kérdésemre felvilágosítást adott. Fő törekvésem az volt, hogy az egész Mátyás kora­beli irodalmat tüzetesen a maga teljességében átkutassam. E czélból áttanulmányoztam először az eredeti, Mátyás korabeli kútfőket és okleveleket, majd a feldolgozott szak­

Next