Wenzel Gusztáv: Frangepán Kristóf velenczei fogsága 1514-19 (Pest, 1850)
l Frangepán Kristófnak velenczei fogságát érdekesítette előttünk, Garay Jánosnak Frangepán Kristófné czímű igen jeles költői beszélye, melly 184-ban Marczibányi Vinczenczia-díjjal jutalmaztatván, a’ Kisfaludy-Társaság’ Évlapjainak VII. kötetében megjelent Azon szoros összefüggésnél fogva, melly a történeti költészet és a’ történettudomány közt létezik, ’s minthogy a’ hazai történetet illető kútfői vizsgálataim közben több ezen eseményre vonatkozó s azt tiszta történeti világosságba helyező , nagyobbrészt még ismeretlen egykorú tudósításokra tettem szert, méltónak tartom történettudományi szempontból is róla néhány szót mondani. Talán hazánknak azon kora felette érdekes története közleményeim által valamicskét fog nyerhetni. Azon folytonos háborúkra kell figyelmünket fordítanunk, melylyek Olaszországban VI. Sándor pápa halála után (1503. évi augusztus 18. ) beálltak. Közvetlen utódja III. Pius csak két hónapig viselte a’ keresztyénség’ első egyházi méltóságát. Ki azután II. Gyula neve alatt római pápa lett, Roveréi Julián, mint fellengző politikai tervek után járó, harczkedvelő férfi ismeretes a’történetben. Az ú. n. cambrayi szövetség (foedus cameracense) 1508—1510., és az ezután 1510-ben XII. Lajos franczia király ellen keletkezett ú. n. szent liga nagyobbrészt az ő művei voltak. ’S mind a mellett, hogy az innen kifejlődött eseményeknek fő színhelye Olaszország volt; az olasz státusokon kívül mégis I. Miksa német császár, XII. Lajos franczia, VIII. Henrik angol, Ferdinánd spanyol és II. Ulászló magyar királyok azokban szintén hol nagyobb, hol kisebb részt vettek. Ekkor általában politikai eseményekben igen gazdag. X. Lev, ki II. Gyula Budapesten, 1849. 576. és küv. II.1 .