Szentkláray Jenő: Újabb részletek a délmagyarországi török hódoltság történetéből (Budapest, 1917)

4 DR. SZENTKLÁRAY JENŐ : Tisza-, Duna-, Maros- és Erdélyközt foglalta magában : Temes­vár vár, város és szandzsák-főhely, a vilajet középpontja ; Pan­­csova palánk és kerületi székhely; Moldova palánk és szandsák­­hely; Ordia és Bordsa kerületi székhelyek ; Alibunár állomás­hely az országút mellett; Új-Palánka helyőrségi állomás ; Lippa vár, város és szandsákhely; Csanád vár és város; Lugos vár és város; Falva (?) a pancsovai járásban; Solymos vár a lippai szand­­sákban; Csatelek (talán Ofszenicza), Rudna, Dolancs (Dolácz), Perredszadurin (?) és Perremehulet (?), melyeknek rájai 1583-ban az engedelmességet megtagadták és adót fizetni nem akartak. A temesi szandsákban: Új-Arad palánk; Armud-Köjki (talán Körtvélyes); Fenlak­i; Filak (?) falu; Jenő­vár; Khirlos (?) falu, Kiknik (?) falu Csanád táján a temesvári livában, Kruscha (?) falu ugyanott; Varjas falu; Szemiklós (ma Kis-Szentmiklós) a lippai livában, Buda alá tartozik ; Ság falu a temesvári livá­ban, Fenlak alá tartozik ; Arad város Bádi-bazárral a gyulai livában, Arad vára alá tartozik; Gelira (?) falu a temesvári livá­ban, Arad alá tartozik; Nagy-Lak (Nnak?) a gyulai livában, Arad alá tartozik. A Maros balparti vidékén Temesvár felé : Háríz (?) falu; Ger­gyász (?) falu; Peles (?) falu; Kisfalu, Haszanli (?), Meg-Szerveres (?) és Haludes (Csaludes) (?). A Maros balparti vidé­kén a Tisza felé : Holoves (?), Tószeg, Hátszeg (?), Buzáros (?), Kebekende (?), Fejérekházija (?), Szentes (a mai Mokrin), Deberenfő (?), Zecsvaváros (?), Karaimba (?) és Szőlős (a mai Nákófalva). Ismét a marosi oldalon : Kétföl, Kenézház, Pakacz, Kálik (?), Perjámos, Harmat (?), Holos (az 1582-ki összeírásban Hollós) és Karaschab (?). A Maros, Temes, Bega és a Duna felé : Újfalu ; Ötvös; Gelin (?) ; Kolpa (?); Daszka (talán Deszk); Harim (?); Csulna, (?); Csali (?); Benkalak (?); Szent-Iván ; Bánváros ; Szás. A krassovai járás­ban (?); Orsova régi vár ; Alibunár; Versecz város ; Sebes város (Karánsebes); Mehádia állomás ; Marga állomás ; Mardsina állo­más ; Becskerek város; Denta állomás; Nagy­sáncz palánk (?). Látnivaló, hogy e sorozatban csak csekély része van meg a hódoltság megerősített helyeinek, városainak és lakott falvai­nak. De e töredékből is arról győződünk meg, hogy Dél-Magyar­­ország hódoltsági topograpm­ájának korhű, tökéletes ismeretét csak a török levéltárakban végzendő további kutatásoktól és olyan alapos és fáradhatatlan kutatástól remélhetjük és vár­

Next