Steier Lajos: Az 1849-ik trónfosztás előzményei és következményei. Ismeretlen adalékok az 1848-49-iki szabadságharc történetéhez (Budapest, 1929)

I. rész

I. RÉSZ. A váci nyilatkozat. — Görgey november 6-iki foga­dalma. — Daschek Ferenc a kormány meneküléséről. — Kossuth január 8 iki irata a tábornokokhoz. — Kos­suth levelei Bemhez a főváros kiürítéséről. — Kossuth terjedelmes levele Görgeyhez január 10-ikéről. — Lu­­zsénszky és Ragályi kormánybiztosok kinevezése. — A nyílt rendelet és a Görgeyhez intézett levél. — A bánya­vidéki hadmenely a Szepességbe való vonulás. — Klapka Görgeyhez. — Szemere Bertalan január 17-iki levele Görgeyhez. — Szemere és Kossuth jan. 19—20-iki levelei GörgeyrőL — Windischgraetz ajánlata Görgeyhez. — Windischgraetz megbízza a tárgyalásokkal Jablonowsky herceg és Schlick tábornokokat. Luzsénszky jelentései Görgeyről. — Guyon és Pillér. — Dembinszky kinevezése fővezérré. — A kinevezés elhibázottsága. — Az orosz intervenció bevezetése. — Görgey levonul a Felső- Tiszához. 1849 januárjának első három napján a magyar hadsereg sok tisztje visszamaradt a fővárosban és vagy mint volt császári tiszt ismét jelentkezett az osztrákoknál, vagy pedig letette a fegyvert. Görgey, aki Pesten a meg­bízhatatlanoktól úgy szabadult meg, hogy 24 órai meggondolási időt adott a tiszteknek az elhatározásra, kilépnek-e a seregből, vagy nem,­­ megdöbbenve látta, hogy mennyire pusztított tisztjei sorai között Windischgraetz válasza, a kormány elmenekülése, a sereg zilált­ságai. Hozzájárult ehhez az elterjedt, biztosnak . Január első felében egyre-másra mondtak le a főtisztek. Kossuthnak Nádassy ezredeshez intézett leve­lében (Kr. A. W. — I. A. 1­59V*) írja: «A férfiút nehéz körülmények kisértik meg. Ekkor van szükség legtöbb

Next