Imrefi (Vachot Imre): A magyar menekültek Törökországban. Ismeretlen adatok az 1849-ki emigratio történetéhez (Pest, 1850)
IV. Kossuth és kiséretének átkelése a török határon
a IV. Kossuth és kíséretének átkelése a török határon. Az oláh administrator különös sympathiája. A krajovai basa csellemes huzavonája s önkénykedése. Mészáros tarka paripája. Az első karaván elszállítása. Török igazságszolgáltatás. „És mikor Jerikóból kimennének, követé őket nagy sokaság.“ Szentirás: „Micsoda nyájasságért kívánhatja hát valaki a török barátságot, hanem csak épen valami haszonért?“ Mikes Kelemen. Augustus 28-kán élénk mozgalom volt észrevehető a neutrális földön és Severinben veszteglett menekültek közt. Kossuth Lajos érkezett közéjök ! Bármennyire igyekezett is ismeretlenül átlépni a határon, bármilly mélyen húzta is be magát kocsijába, erről és kiséretéről ráismertek a neutrális földön tanyázott magyarok , s noha Kossuth tolmácsa, Szőllősi, ki vele utazott, mindent elkövete a végből, hogy a leginkább reá várakozott karaván utána ne rohanjon , s ezáltal feltűnővé ne tegye : mind hiába lehetlen volt őket feltartóztatni; amint átkelt a határon, mintegy 30 szekeren követték őt a menekültek, kik a jobb és dicsőbb napokban is mindig az ő nyomain szerettek járni. És mielőtt Kossuth menekülését egy külön czikkben részletesen megismertetném, a legérdemesebb menekültről most még csak annyit mondok, miszerint ő és követőinek egy része, ahelyett, hogy mint Perczel, Dembinszky és Mészáros, szabad ég alatt ütöttek volna tanyát, a severini veszteglő-intézet zárt épületébe léptek, nem is gyanítván azt, hogy a szabad ég alatt veszteglőknek sokkal jobb és biztosabb tételök van. Perczel és Dembinszky kis tábora tehát még ekkor semmi érintkezésbe nem jött Kossuth és követőivel. Mindamellett a vesztegház szolgáitól megtudák, hogy Kossuth kiléte nem épen ismeretlen előttük, s hogy miután a vesztegház szabályai szerint a veszteglők pén-