Kossuth Lajos: Irataim az emigráczióból 3. A remény és csapások kora 1860-1862 (Budapest, 1882)
Első fejezet. A mi a szeptemberi egyezkedésre következett
, hanem mint egyenjogú önczél foglaljon állást a kétoldalú szerződések amaz ismeretes elvének alapján: »adok, hogy adj, teszek, hogy tégy.« Megköttetvén ez alapon az Irataim II. kötetének végén részletesen közlött egyezmény, mely az olasz királyi ház titkos levéltárában van letéve, a végrehajtás körüli intézkedésekre került a sor. II. Előkészületek ez egyezkedés végrehajtására. Cavour gróf tudtunkra adta, hogy a megállapítottaknak végrehajtására s összeköttetésünknek és viszonyunk gyakorlatias fejleményeinek közvetítésére a szárd diplomácziai testületnek két kitűnő tagja: Renzi Rafael és Cerruti Marczel titkos tanácsos (commendatore) urak lettek a kormány által megbízva, még pedig az első Olaszországra, a második a keletre nézve, hova e végett a kellő hatalommal felruházva s megfelelő utasításokkal ellátva idővesztés nélkül el fog utazni. Ezen urak személyesen megjelentek a M. N. Igazgatóság 1860. szeptember 14-én tartott ülésén, ahol is: 1. Renzi urat értesítettük, hogy az Igazgatóság távollétében azt Turinban továbbra is Pulszky Ferencz ur fogja képviselni, kivel egyetértésben a katonai természetű ügyek gyakorlatias részleteinél Vetter altábornagy ur lesz szives eljárni, mig más nemű rendeltetése Turinból el nem szólítja, azontúl pedig az e természetű teendőkre nézve Ihász és Kupa ezredes urak fognak Pulszky Ferencz urnák rendelkezésére állani. 2. Cerruti urnak pedig tudtára adták, hogy a moldva-oláhországi határ felől tervezett (erdélyi) hadműködést Klapka tábornok fogja vezérleni, ki is az oda szánt fegyverek útnak indítása után, amily hamar