Ágoston Péter: A sztrájk büntetése (Nagyvárad, 1908)
Bevezetés
mértékben sértette a jogrendet, mint a magánjogi sértés. Van azonban számos ettől eltérő álláspont, mely valamely cselekmény büntetésének alapját másutt keresi. Bármenyire kutassanak is azonban egységes és kielégítő magyarázat után, ilyet találni még sem sikerül, amint ezt az alábbi hat különböző iskola ismertetésekor látni fogjuk. 1. A bűncselekmények elméletét nézve az első, melyet említenünk kell az, mely azt a felfogást teszi magáévá, hogy bűncselekmény az, amit a jogrend büntet, ezt pozitív elméletnek nevezzük. Tulajdonképen nem oldja meg a kérdést, mert soha sem állapíthatjuk meg, hogy valamely cselekmény bűncselekmény-e, míg nem tudjuk, hogy a jogrendszer egy cselekményt büntet-e vagy sem. 2. Sokkal szélesebb alapon áll az az elmélet, melynek alaptétele szerint a bűncselekmény az erkölcsileg rosszul azonos. Csakhogy akkor nagyon sok cselekmény bűncselekmény volna, amit a jogrendszerek nem büntetnek, és viszont sok nem az, amit büntetnek. 3. A közérdeket tekintik sokan az elhatározó momentumnak s azt nevezik bűncselekménynek, ami a köznek árt." Ez a felfogás megint nem fedi a tételes jogrendszereket, mert nagyon sok cselekményt büntetnek, ami a közre nézve közönyös. Ennek mintegy alfaja a Pikter Gyula nézete, aki szerint azt büntetik, aminek büntetését hasznosnak tartják, vagyis amit a társadalom fenállása szempontjából károsnak tartanak. 4. Alárendelt jelentőségű s az előbbi alá vonható a külön iskolaként tekintett társadalmi szerződés elmélete. E szerint az a bűncselekmény, ami a társadalmi szerződést sérti. 5. A természetes bűntett elmélete sem segít a kérdés megoldásában, e szerint az a bűncselekmény, amit az emberek minden időben s minden körülmények közt bűncselekménynek tekintettek, mert csak ez sérti változatlan erkölcsi érzékünket. Csakhogy akkor a gyermekölés nem volna bűncselekmény, mert ezt nem büntették minden időben. 6. Ezeknél megfelelőbb de még mindig nem kielégítő 1 Dürkheim: De la division du travail social: 37 1. (1902) 2 Garofalo: La criminologie: 5 1.