Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei (Budapest, 1892)
A szuverén akarat önálló főmozzanatai. Államhatalmak.
a tómban, továbbá 1880. és 1881-ki «Magyar Igazságügybeli» hosszabb polémiámban, s ugyancsak ez elvek és következményeik szerint dolgoztam föl Belgium, Észak-Amerika, Anglia alkotmányait, talán szabad remélenem, hogy ez elvek következményeinek egy előadás keretébe be nem szorítható, messzevivő tárgyalása nélkül is, a dolog lényege kellő világítást nyerene. A szuverén akarat önálló főmozzanatai. Államhatalmak. A szuverén akarat több önálló lelki folyamat, funkczió egysége. A szuverén akaratban megkülönböztethető e folyamatok, funkcziók bár egymás irányában önállók, egymás nélkül még sincs értelmük s csak is egy akarat mozzanataiként állnak fönn. A szuverén akaratban ugyanis 1. belső elhatározás van, mely azonban még nem szükségkép 2. külső cselekvés, hogy azzá legyen 3. végelhatározás kívántatik hozzá, mely a belső elhatározást is s a külső érvényesülést is akarja. Az akaratnak lehet ugyanis belső elhatározása, mely azonban nem végződik cselekvésben, lehet cselekvése, melynek nincs előzménye belső elhatározásban, lehet végül az akaratnak oly iránya is, mely nem áll sem belső elhatározásból, sem külső cselekvésből, hanem csak is az akarat e két önálló irányának eldöntéséből, illetve összekapcsolásából és irányzásából. Az akarat akkor teljes, ha mind e három mozzanata, funkciója egyaránt érvényesül, vagyis ha az akarat belsőleg megfontolt, külsőleg megvalósult és a belső elhatározást a külső körülményekkel, a külső cselekvést a belső elhatározással folyton egy irányba bírja hozni az akarat kezdeményező, vezető, végelhatározó egységes ereje. A szuverén akarat nagy külső erejénél fogva egyszersmind hatalom is s erre való tekintettel szuverén hatalomnak vagy főhatalomnak is neveztetik, s a benne foglalt mozzanatok, részfunkcziók, egyenkint szintén hatalmaknak, államhatalmaknak hivatnak. Mentül nagyobb lesz az állam, mentül bonyolultabbak 27