Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)
A' Lóállapotja Angliában, annak eredete és történetei, és a' Lótenyésztés által való nyereség
ANGLIÁBAN. 55 előladásbul, mintha azon Ösztön nélkül se jó se elegendő lovak nem tenyésztethetnének.. . Őseinknek nem voltak olly sok és külümbféle szükségeik mint nékünk; ők a’ bevételeket és kiadásokat nem számlálták olly szorosan mint mi ; a' kisebb népesedés miatt több legelők is voltak mint ma vannak ; és az az Enyim és Tied nem volt úgy elválva mint más időkben különözve lenni kezdődik ’s tán nem sokára — adná Isten ! egészen elválasztva lessz. Egy szóval : a’ régi világ szükséges megfelelésére elég jó és elég számos ló termett úgy is, a' mint azt a' puszta természet keze eszközölte ’s azt egy vagy más több vagy kevesebb szeretettel kedvelte , a’ felvilágosított emberiség kielégítésére pedig csak úgy lehet minden czélnak tökéletesen megfelelő ’s elegendő számú lovakat kiállítani, ha minden gazdaember azok tenyésztésében tudománnyal foglalatoskodik. —■ Angliában még most is találkoznak bizonyos helyeken kőemlékek és más nyomdokok, mellyek azt bizonyítják, hogy ottan a’ lófuttatás már a’ Rómaiak uralkodása alatt is szokásban volt; a’ régi krónikák mindazáltal a'versentfutásrul csak II. Henrik idejétől fogva tesznek említést, és azt mint valami nézőjátékot, vagy ünnepi mulatságot és időtöltést érdeklik. Erzsébet kormánnyá alatt, kinek erős akaratja sok tárgyakba uj életet, uj elevenséget