Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)
A' Lóállapotja Angliában, annak eredete és történetei, és a' Lótenyésztés által való nyereség
58 A’ LÓÁLLAPOTJA kapun lovat szerezni és azt pályára vinni — mert többször látá, hogy merészebb szomszédja a'jutalmakból szépen meggazdagodott — de hogy éppen akkor, mikor ő ráakarta magát adni — vagy megváltozott a' Kormány , vagy háború tört ki 's a’ t. 's a' jutalom elmaradott. A’ sokaságot mindenre, még a’mi a' legnagyobb szerencséjét, vagy legnyomosabb szükségét teszi is, csak lépve lehet bírni, csak ballagva lehet vezetni. Emlékezzünk a’ Vaccinatiora , a Földialmára — a'Hajporra ! Mennyi idő, mennyi erőszak kellett az elsőbbek elfogadtatására, az utolsónak elhagyattatására ! Könnyebb ezer bolondságot a’ néppel elhitetni, ezer hiábavalóságokat elfogadtatni, mint egy előítéletet meggyőzni, vagy egy bölcs újítást, mellyre az esze még meg nem érett, folyamatba hozni. — Cambium mercantile ! — Az eddig előladott része az Angol Ló históriájának, mint látjuk, semmi nevezetest semmi különöst nem foglal magában. Az némelly Alföldi Pusztához hasonlítható , mellynek nagy kiterjedésén minden csak száraz és műveletlen természet, és csak az által lehet figyelemre méltó , hogy róla valaha fiaink azt fogják tán mondhatni :•Ezen szép, friss vidék, melly körül belül zöld’s virágzó , mellyen a’ termékek pesgőségekben vetekednek, a' hol minden házbul minden hajlékbal a szerencse , a' megelégedés leheli ; — ez valaha egy száraz 's némelly helyeken egészségtelen pos