Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)
Első könyv a Paraditsomnak kertéről
39 Első Könyv. rárván, tekintetre méltónak mondja lenni azoknak vélekedését, sak azt tartják, hogy az özön-viz, jóllehet még a nagy hegyek tetejénél is fellyeb’ hágott , mindazáltal a’ Paraditsomnak megengedett, *s hogy az háborgó vizek habjai a’ Paraditsom körül mint egy bástya módra felállottak, nem különben, mint mikor az Israel fiai a’ vörös tengeren, és Jordán vizén által költözének. Azonban mások, hihető közelebb járnak a’ valósághoz , kikkel így szól Kornelius : hogy tudni-illik az ózön-vizig az ő elébbeni szépségétől a’ Paraditsom meg nem fosztatott, mert midőn szegény Atyánkat onnét kihajtották , őrizó Kirubinok rendeltettek védelmezésére ; de végtére Noé Pátriárka idejében a nagy árviz lefektette, felforgatta, őízve hányta. És ugyanis az egész Mesopotámia és Örmény Ország rakva vagyon néppel; tudnák hol légyen , ha most is megvólna. De ugyebár a’ Sz. Atyáknak közönséges tanítása szerint Enok, és Illyés a1 Paraditsomban laknak? hallom, értem; de Korneliurral erre azt mondom , hogy Enok a’ víz özön előtt a1 Paraditsomban vitetett ugyan ; de az özön víz után, mint hogy a 1 Paradicsom felfordítatott; onnét más