Pesty Frigyes: Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben 1. (Budapest, 1888)
N
augusztus 15-én a második oláh határőrezred, három könnyű dragonyos századdal megalakult és föleskeztetett. (Wanicek : Specialgeschichte der Militärgrenze II. 105., 106. lap.) A határőrvidéki szervezet legelsőben Erdélyben töröltetett el, ahova legkésőbben hozatott be. Ez az 1848-ki események egyik következése volt. Az ezt követő ötvenes esztendőkben a naszódi terület részint Besztercze, részint Deés császári kerülethez tartozott. A magyar udvari kanczellária 1861. évben rendeleti úton, Naszód vidékét alkotta, polgári igazgatással, így vette át a területet az alkotmányos kormány 1867. évben. Az 1876. évi törvény 33. czikke egy »egyesült Besztercze-Naszód« nevű új vármegyét alkotott, melynek része lett Naszód vidéke, kivévén annak azt a darabját, mely akkor Torda megyében feküdt. (Lásd Pesty : Eltűnt régi vármegyék II. 70. lap.) Naszód vidéke a feloszlatás idején következő 44 faluból állt: Naszód, Bebrisiova, Rebra-Parva, Nepos, Földva, Kis- Ilva, Lesiu, Nagy-Ilva, Szent-József, Mogura, Ó-Radna, Uj-Radna, Macru, Szent-György, Szalva, Hordó, Teles, Romuli, Bichisiu, Miteteju, Mokod, Zagra, Pojeni, Plaiu, Gaureni, Bank, Borgo-Prund, Borgo-Besztercze, Borgo-Tiha, Borgo-Maroseni, Borgo-Szuszeni, B.-Miszlocseni, Borgo-Dioszeszni, Borgo-Rusz, Monor, Gleden, Kis-Sajó, Román, Budák, Bagla, Monosfalu, Maros-Oroszfalu, Nagyfalu és Szent-Iván. Némely községek revindikált havasok birtokában voltak, a melyek azonban 1863. deczember 24-én kelt legfelsőbb határozat következtében a gróf és báró Kemény családnak föltételesen megitéltettek, a nélkül, hogy az említett család a föltételeknek megfelelt volna. Ezen rendetlen állapotnak Kerkápolyi Károly pénzügyminiszter 1872. márczius 12-én szerződés által véget vetett, mely kedvezményeiben a naszódiakra még túlment azon, a mit a német kormány engedélyezett. (Budapesti Szemle 1887. 1-ső füzet.) Námész hegyese, magas, hegyes erdő, Szt-Erzsébet falu, Heves megyében. Nándortelek, hajdan falu Temes megyében. 1471. évben Országh Mihály és Ongor János királyi adományúl kapják. (L. Hodos Krassóban.) Neanesos, a vasvármegyei Sárvár görög neve, magyarul Ífj Szigetit-nek is neveztetett. (Lásd Sárvár.) Nádasdy Tamás horvát bán és későbbi nádor birtoka volt, ki itt nyomdát állított, a melyben Erdősi János (Sylvester) munkája: Grammatica Hungaro-Latina nyomatott 1539. évben. (Az első itteni nyomdáról — melyről sokan tévesen állítják, hogy Szigetváron létezett, — lásd Csorba. Somogy vármegye ismertetése 207., 208. 1.) Nebelland, dűlő Buszkinecz Szepes megyei falu határában. (Lásd Nibelungen.) Nebojan, hajdan vár a Kulpa mellett. Az erősség csak fából készülvén, a zágrábi gyűlés 1588. elrendelte, hogy azonnal kőfallal vétessék körül, és mihelyest lehet, kőtoronynyal is