Pesty Frigyes: Az eltünt régi vármegyék 1. (Budapest, 1880)
Keve
384 PERTY FRIGYES. De Hunyadi Erzsébet megtagadta hozzájárulását a különben is nélküle létrejött szerződés pontjaihoz. *) Mátyás király 1458. évben megújította és megerősítette V. László királynak, annak 1455. évben a nádorhoz intézett levelében foglalt szabadalmakat. Hasonló módon megerősítette ezeket 1464., 1473. és 1489. években, de miután e helyen nem a csepeli teleppel, mely utóbb Ráczkevinek neveztetett, hanem az Alsó-Dunán fekvő Keve várossal foglalkozom, ahhoz térek vissza, és ennek sorsát nyomozom tovább. A ráczok megszökése Kevéből legalább is elhamarkodott cselekvény volt. Igaz, hogy V. László királynak 1455. évi levele elismeri, hogy a kevei ráczok a törökökkel többször összeütköztek, és ezért soknak közülök vére folyt, sokan életükkel lakoltak, de másrészt Zsigmond királynak 1435. évi levele Keve erősségének fentartását és védelmét tette kötelességükké. A későbbi években e vár még mindig szerepel harczaink történetében, mert Hunyadi János ez időben az ellenséget saját földjén kereste föl, így 1454. aug. 10-én, Kevéből tudósítja a szászokat, hogy a török zultán nagy erővel Ráczországba ütött, Szendrőt és Nándorfehérvárt megvívandó, és azután Magyarországba rontandó.* 2) Az elhárított török veszély 1456. év nyarán újra közeledvén, az országgyűlés a harczrakészülést rendelte el. Hunyadi most legdicsőbb hadjáratára indult, és már június 9-én Szegedre érkezett. Innen június 12-én, Temesvárról jún. 22-én, végre Kévéből júl. 3-án intette a fölkelésben késedelmező szászokat kötelességük teljesítésére Mily fényesen fejeztetett be e hadjárat a nándorfehérvári győzelemmel, ismeretes mindenki előtt. A kévéi ráczok abban nem vettek részt, mert már a Csepel szigetén telepedtek le, és igy mondhatni, hogy a veszélyt jókor kerülni akarták. De azért Keve városa és a hasonnevű vármegye még jó ideig fenntartotta magát. Midőn Hunyadi Mátyás Podiebradnál Prágában fogva tartatott és anyja Erzsébet az országban hazafias mozgalmat idézett elő, Keve vármegyében Sydó János és Péter 1) Szalay László : Magyarország története III. 168. lap, hol Miháldot Erdélyhez számítja. 2) Hunyadiak kora II. 389. lap. 1) Ugyanott 403. lap.