Hradszky József: A XXIV királyi plébános testvérülete és a reformáczió a szepességben (Miskolc, 1895)
eredményei. Ezekre az adatokra kivált akkor akadtunk, midőn „A mongolok betörései Magyarországba és a menedékké“, — „Vándorlások a Szepességen“ (Magyar Kárpátegyl. IL, X. és XI. évk. 1876., 1883. és 1884.), — „Marczell-vár és Markusvár“, — „Szepesmegye helységnevei“ (Szepesmegyei Tört. Társ. I. II. III. évk. 1885., 1886. és 1887.); — végre „Szepesvármegye a mohácsi vész előtt (1888.)“ czímű dolgozatainkat írtuk. Kerülve minden, bármely néven nevezendő történetcsinálást, úgy adjuk elő a történeti eseményeket, a mint azokat forrásaikból, jelesen: a testvérület hivatalos jegyzőkönyveiből („Matricula Moler, Goltz, Codex XIII oppidorum“) és sok más idevágó műből, valamint egykorú eredeti okmányokból merítettük. Nyíltan bevalljuk, hogy a „XXIV Regalium Plebanorum“ szövetkezetének jelen története teljességre nem tart számot, mert a fölsoroltakon kívül egyéb kútfők nem állottak rendelkezésünkre, hogy ily módon tárgyunkat minden oldalról s lehetőleg kimerítően megvilágíthattuk volna. Egyébiránt megjegyezzük, hogy e mű számos helyén igen sok eredeti okiratra hivatkozunk, melyek tudtunkkal máig még sehol sem tétettek közzé. Hogy a tényeket lehetőleg hűen előadjuk, a mű számos helyén az okiratok eredeti szövegéhez ragaszkodtunk és sok helyütt a nevek, községek stb. írásmódjára nézve szorosan az eredeti okmányt követtük. Minthogy a XXIV kir. plébános testvérülete a szepesi prépostság területén keletkezett, fejlődött és feloszlása után a szepesi székesegyházmegyébe kebeleztetek, czélszerűnek találtuk a szepesi egyházmegye történetének vázlatát előrebocsátani. Végül mivel könyvünk az első mű, mely a XXIV kir. lelkész szövetkezetét rendszeresen tárgyalja, bátorkodunk a „Szepesmegye a mohácsi vész előtt“ (Szepesváralja, 1888.) cz. munkánk „Előszavában“ mondottakra