Fránek Dömötör: A borsmonostori apátság az Árpádok korában - Művelődéstörténeti Értekezések 37. (Eger, 1910)

Előszó

ELŐSZÓ. A hazaszeretet, az ősök iránti kegyelet sarkalja a művelt embert a letűnt idők fürkészésére, a művelődési­tényezők szerepének kikutatására az emberiség előrehala­dásában. Ilyen közművelődési tényezők nemzetünk életében a szerzetes rendek, melyeknek szerepe, tevékenysége fontos és figyelemreméltó. A francia földről átültetett ciszterci rend hazánkban jó földre talált. A gyenge hajtás megszokta a talajt, erő­södni kezdett és idők folyamán életerős fává fejlődött. De viharok jöttek, megtépték hatalmas koronáját s a rend több monostorát ma már csak romjaiban ismerjük vagy az oklevelek tanúskodnak egykori létezésükről. Ezeket kiemelni a homályból, múltjukat az emberek elé állítani célja a magyar ciszterci rend történetírójának, nagys. székesi Rémig dr. egyet, ny. r. tanár úrnak, ki élete munkásságának egy részét szenteli a ciszterci rend törté­netének megírására. Ő úttörő volt; én már járt ösvényen haladtam, melyet nemcsak művei, de szeretetteljes útbaigazításai is megköny­­nyítettek. Eger, 1910. jan. 1-én. Franek Dömötör.

Next