Katona Mór: A magyar családi hitbizomány (Budapest, 1894)
1. fejezet. Bevezetés
I. FEJEZET. Bevezetés. A családi hitbizomány alapeszméje abban nyilvánul, hogy egy tekintélyes vagyon osztatlan és elidegeníthetlen egészében conserváltassék a családban egymás után következő nemzedékeknek előre kijelölt valamelyik tagja számára. Ezen nagy vagyonnak állandóan egyetlen kézben való tömörítése és együtt-tartása sokféle czélból történhetik, melyek vagy külön, vagy együttesen lebeghetnek az alapító szemei előtt. Első helyen áll a családnak vagyoni elszegényedéstől való megóvása, amely mégis csak egy ágban vagy a családtagok egymásután következő személyében érhető el. A visszás a helyzetben az, hogy a nemzedékek során egy-egynek vagyonosságáért a többi családtagok kérlelhetetlenül a vagyontalanság sanyarúságába döntetnek, éles anyagi ellentétbe helyezve ugyanazon nemzedék tagjait egymás közt. Az egyiknek biztosított túlbőség árán a többit rendesen a vagyoni ellátás híján hagyja és evvel már eleve ellentétbe jön az alapító saját szándékával: a családnak vagyonos helyzetet biztosítani. Mert az egyenletes vagyonmegoszlás helyett az egyenlőtlen, egyoldalú, egyetlen irányba terelt vagyonátruházás foglal helyet, melyet, ha enyhít is a törvény az alapítóval szemben, de annál élesebben nyilvánul a