Borászati Lapok – 28. évfolyam – 1896.

1896-05-03 / 19. sz

20. SZÁM. 28-IK ÉVFOLYAM. A tokaji szőlők áremelkedése. Olasz-Liszkáról írják a következőket: Az uj szőlészeti törvény következtében Tokaj-Hegy­alján fekvő parlagföldek ára egyszerre fel­szökött s ma már egy jó gazda kezén lévő parlagföldnek ugyanolyan ára van, mint a filloxera pusztítása előtt. A parlagon fekvő szőlőföld holdjának az átlagos értéke 200— 450 frt, sőt egyes esetekben ezen fölül is. Ez a változás mindenesetre igen örvendetes, mert pár év múlva már a Tokaj-Hegyalján lesznek olyan szőlők, a­minek a nyolc­va­nas években voltak. A szőlőkben az idén rendkívül nagy a sürgés-forgás, mintha új életre ébredt volna ez a vidék. Eljegyzés: Czeiner Nándor, a gróf Schönborn­féle uradalom főtisztje eljegyezte özv. Bende Pálné kedves leányát, Arankát. A tokaji borról. Külföldön, külö­nösen Németországban nagy mértékben ha­misítják a tokaji bort. E hamisítások kide­rítése csakis úgy lehetséges, ha ismerjük a valódi tokaji bor összetételét. Ebből a czél­ból László Ede megbízható helyekről szár­mazó borokat vizsgált meg és vizsgálatainak eredményéről múlt év dec­ember hónapjában és április 28-án számolt, be a természettudo­mányi társulat kémiai szakülésén. Most tar­tott előadásának egy, a Hegyalja újjáülteté­sére rendkívül fontos pontja volt. Azt találta ugyanis, hogy az amerikai alanyokra ojtott szőlőből nyert bor sokkal kisebb foszforsav­tartalommal bír, mint a régi ültetvények bora. Már­pedig ismeretes dolog, hogy külföldön majdnem kizárólag a tokaji bornak magas foszforsav-tartalmát tartják a tokaji bor jel­lemző sajátságának, annak tulajdonítják nagy gyógyító hatását is. Már most beláthatatlan következményekkel járna az, ha e tapaszta­lat, melyet eddig csak két bornál észlelt, az összes ojtványoknál mutatkoznék, mert lehet­séges, hogy ezáltal a tokaji bor teljesen hite­lét veszítené. Indítványozza, hogy az ezredéves kiállításon kiállított tokaji bort a választ­mány útján a földmivelésügyi minisztérium­tól szerezzék be, hogy eme nagyobb mennyi­ség megelemzése által e fontos kérdést tisz­tázzuk. Nézetünk szerint azonban fontosnak tartanák, ha a földmivelési miniszter László Edének e tapasztalását fölhasználná és a rendelkezésére álló tarczali vinc­ellérképző­ben nagyobb szabású kísérleteket eszközölne, különösen a foszfortrágya alkalmazásával. A kérdés végleges eldöntése nagyon fontos, mert a Hegyalja újjáültetése egész más alap­ra lesz fektendő, ha a foszforsav-tartalom állandóan olyan alacsony marad az amerikai alanyokra ojtott szőlők boraiban. A Duna-Tisza közén. A korai gyümöl­csök virágában a bér sok kárt okozott. Szőlőnyitás és metszés még nincs teljesen befejezve, de már nemsokára elkészül­nek vele. A Tisza jobb partján a gyümölcsfák ál­lása általában kielégítő, fakad, sokat ígér, különösen a körtefa Gömör megyében, he­lyenkint azonban a hideg utótél miatt szen­vedett. Hernyószedés, kapálás, karózás, met­szés, ojtás, iskolázás folyamatban vannak. A Tisza bal partján a korán rügyezett, valamint hamar kitakart szőlőkben észlel­hető fagy okozta kár, úgyszintén a gyümöl­csösökben is, mindannak daczára bő gyü­mölcstermés ígérkezik. A Tisza-Maros szögén a szőlő metszése még folyamatban van, a fiatal hajtásokban a múlt hetekben a reggelenkint mutatkozott fagy némi kárt tett, szintúgy a mandula, cseresznye és baraczkfákban is. Az erdélyi vármegyékben a szőlő jól telelt, a száraz fagy nem sok kárt tett benne, szép fája van, karózása, felkötése folyamatban. Gyümölcsfákon sok termőrügy mutatkozik, az utóbb zord idő csak elvétve tett kárt bennök, körtéből és szilvából azon­ban a télen sok kifagyott. TUDÓSÍTÁSOK. A szőlő és gyümölcsösök állapota. — A gazdasági tudósítók jelentése alapján. — Budapest, április 30. A Duna balpartján folynak a szőlő­munkálatok, az elhamarkodottan metszett és nyitott szőlőkben a zord időjárás jelentékeny károkat tett. A gyümölcsfák jól rügyeznek, a koraiak a délibb vidékeken virágzanak is. Elég gyümölcs ígérkezik. A Duna jobbpartján a szőlők megmet­szése, kapálása s az új szőlők telepítése folyamatban van. A szőlő bimbója a zord időben nehezen kezd hajtani. Egyes vidéke­ken félnek, hogy a korán kinyitott és meg­metszett szőlőkben a dor kár okozott. A gyümölcsfák telve vannak termőbimbóval; egyes községekben, főleg a lapos vidékeken a korai csontárokban a fagy jelentékeny károkat okozott, sőt helyenkint az alma és körte rügyeiben is kárt tett. 340 A fiumei borpiacz* A „Borászati Lapok" tudósítójától. Fiume, április 30. A piac­ képe a múlt héten sem válto­zott. Olasz üzletbarátaink az árak javulására számítanak, mihelyt a készletek Olaszország­ban és Fiume-Triesztben megfogynak, míg belföldi kereskedőink épp az ellenkezőt re­mélik, mert az előrehaladt évad a keresle­tet csökkenteni fogja. A következés mutatja meg, kinek van igaza. Annyi bizonyos, hogy ma a magyarországi kereslet méretei irány­adók az olasz borpiac­ alakulására nézve, mert hisz az olasz kivitel kétharmada irányul adriai kikötőink felé. Piaczi árak : Castella­mare 13% 16.75 frt, Alcamo 14% 17.50 frt, Partinico 15% 20 frt, Etna 12Va°­o 17*50 frt métermázsánkint, elvámolva, hordó nélkül, franco wagyon. Fiume, Beregszász, április hó 26. (Czeiner Nándor közgazd. előadó tudósítása.) Az időjárás még ezideig a szőlőre nem volt hátrányos. Márczius közepén igen szépen felmelegedett a hőmér­séklet, úgy, hogy félni lehetett a nagyon is rohamos kifakadástól. A tavaszi munkálatok kedvezően voltak végezhetők. Most április hó­ban az időjárás hűvös és csapadékdús, ez a tenyészetet visszatartja. Terméskilátásokra nézve még most ha­tározott véleményt nyilvánítani nem lehet, ám­bár a kilátások a legszebb reményekre jogosí­tanak, mert a szőlőtőkére a tél és tavasz semminemű hátrányos befolyással nem volt. A tavalyi eredmény igen kedvező volt. A rekonstruált területek a legszebb termést adták és így az utánzók száma ezáltal nagyban szaporodott. A már termésben levő szőlő, ma­gyar holdankint átlagban a 200 frt tiszta jöve­delmet produkálta. A tavalyi termésárak ugy a csemege­szőlőben, mint mustban elég kedvezőek voltak. A csemegeszőlőkereslet nagy volt, ugy a bel­földi északibb városokban, mint pedig­ a gali­cziai városokban. Az uradalom már közel 100 méter mázsa csemegeszőlőt adott el helyben 30 írtjával számítva. A must szintén igen keresett volt. Az uradalmi mustot kiforratlan állapotban átadva, hordó nélkül számítva hektoliterenkint 30 fitért adták el. A régibb borokra, az olasz borok beözön­lése nagyon káros hatással van. A filloxera az itteni szőlőket már teljesen kipusztította és így ma már csak felújított szőlőkről beszélhetünk. A volt szőlőterületek­nek ma már egyharmad része be van telepítve. A haladás tehát óriási, és egyöntetű. A nép teljes meggyőződéssel végzi uj munkáit. A peronoszpóra elleni védekezés általános és igy az már nem veszedelmes. Védekezési szerül a bordeauxi keverék van elfogadva. Az uj borok most húzattak le másodszor, azok igen kellemes és értékes anyagot képvisel­nek. A régi borok kezelése rendszeres és ok­szerű. Betegségek rendes tiszta kezelésű pinczé­ben elő nem fordulnak. A szőlőmunkák a legjobb eredménynyel végeztetnek , a tavaszi munkálatok már befeje­zést nyertek, a nyitás, trágyázás, karózás és kapálás be van végezve és most folynak az új ültetési munkálatok. Az uradalom az idén ismét 12 holdat ültet be, és így már a rekonstruált terület a 60 holdat meghaladja. Az ojtási rend­szer csakis a Czeiner-féle zöldojtásra van fek­tetve, a­mely 10 évi múlttal szemben jónak bizonyult. A munkásviszonyok még itt igen jók. Szocziális mozgalmakról szó sincs. A hegyközségek az 1894. évi XII. t­cz. értelmében alakulóban vannak és részint már megalakultak. A beregszászi hegyközség meg­alakult és rendtartása jóváhagyás alatt van. A tisztikar meg van választva, és pedig hegy­községi elnök Czeiner Nándor, alelnök Zágony Károly, ezeken kívül 3 hegybiztos, 1 pénztáros és 1 ügyészből áll a tisztikar. A működés a legerélyesebben lett megkezdve, és van remény, hogy a közel­jövőben a legnagyobb rend fog a hegyen honolni. Várva várjuk az új törvény életbelépteté­sét. Reméljük, hogy az a haladást és vagyono­sodást üdvösen fogja elmozdítani. Sárospatak, ápril hs 27. (Vass Imre tudósí­tása.) A Hegyalja vidékén a tél tartósan kemény, hideg volt, minek következtében a szőlővesszők­nek fedetlen része különösen az áttelepítésű s.-pataki h­omokterületeken teljesen elfagytak és igy azok, melyek őszszel le nem metszettek, el­vesztek. Nálunk S.-Patakon a hegyaljai régi sző­lők megújítását az államon kivül Lácza­­ László birtokos vette két év óta erősen foganatba, ki­nek az ujabb ültetésü ojtványszőlőjében már a mult évben termett bora. A bodrogközi Határrészén elterülő homok­területeken elszórva eddigelé mintegy 50 ma­gyar hold lett európai fajokkal beültetve, tud­tommal a csak mult 1895. évben, az én tulajdo­nomat képező ezidei ültetéseket nem számítva, 10,000 f ös kiterjedésű csemege- és borfajokkal benépesített és Gleviczky Sándor úr mintegy 2000 • öl területű szőlője hoztak termést. A termőtőkék igen szép termést hoztak, ugy a csemegeszőlők, mint borfajok igen szépen fej­lődtek, kellemes erős zamatos bort adtak, úgy, hogy reményre jogosítanak. Az olasz Rizling és Furmint szép termést adtak. A Kadarka keve­set, de szintén jó bort, pedig a peronoszpóra el­len erősen kellett védekeznünk. A régi borokra alig akad vevő, pedig S.­Patakon egyesek pinczéjében még sok és nagy értéket képviselő borok vannak. Újabb időben Láczay László foglalkozik palaczkborok eladásával és Kun Dániel. A homoki szőlőből szűrt borokat még el­adóvá nem tettük, mert azok fejlődéséről aka­runk meggyőződni és első termésünket megtar­tani óhajtjuk. Különben régi szőlőbirtokosok és borkereskedők, kik boraimat megízlelték, kós­tolták, igen magasztalják, gönczi hordóját, tehát 1­50 hektoliternyit 50 forintra becsülik. Vidé­künkön szomorodni és aszúboron kívül, egész­séges asztali pecsenyebort alig lehet kapni. A filloxera pusztítását Tokaj-Hegyalján, a tokaji hegyek kivételével még 1890—1891. év­ben bevégezvén, itt már pusztítani valót nem talál, sőt az elvétve imitt-amott megmaradt tő­kék most erős vesszőt és termést hoznak, a miért is sokan a megmaradt tőkéket homlítás (döntés) útján szaporítják. A peronoszpora évről-évre megjelent, kü­lönösen fenyzegetett a múlt évben és azok, kik nem permeteztek, mulasztásukat nagyon meg­bánták. Tapasztalatom, hogy a Madelane Angevine és Furmint igen érzékenyek a peronoszpóra iránt. A homoki szőlőkben pusztít a pajor is, mely ellen erősen védekeztünk. A tavalyi borok egészségesek, egyszeri lehúzás után, melyet dec­emberben, már lent a pinczében eszközöltettem, igen szép tükörtiszta színűek, most májusban szándékozom másodszor lefejtetni. A­mitől mindenki ijesztett, hogy meg­fognak két-három hónapos korukban virágo­sodni, még be nem következett. A szőlőben a nyitási, metszési munkálatok be lettek fejezve, most a tavaly lerakott kosarak 1896. május hó 1­30.

Next