Borászati Lapok – 34. évfolyam – 1902. 1-26. sz.

1902-05-11 / 19. sz

19. SZÁM. 34-IK ÉVFOLYAM. chilisalétrom leend megfelelő, mig mészben szegény talajoknál a kénsavas ammóniák. P. 46. felelet. Mi az oka borom sötét színének ? czimü kérdésre. A permetezések­nek semmi befolyása sincs a bor színére. A bor könnyen sötét, barnás színü lesz, ha a must sokáig maradt törkölyén, vagy ha a szőlő túlérett, vagy pedig penészes volt. Néha a legjobb borok és éppen ezek könnyebben meg­barnulnak, mint a silány, savanyú, vékony borok. Ha borának színét világosabbra akarja változtatni, ajánlatos lesz azt kénezett hordóba átfejteni ; elégséges, ha az üres hordóban hek­toliterenként 2—3 gramm ként éget el s azután a bort belefejti. Világosabbak lesznek az ilyen barna szinü borok akkor is, ha tojás­fehérjével deritjük, a deritéshez hektoliteren­ként két tojás fehérét használhatjuk. — kg. 47. felelet. Különféle kérdések a borpárlat készitése körül czimű kér­­ désre. 1. Az 1893 . 1.­cz. végrehajtása tárgyá­ban--kiadott 53850/1897 számú kereskedelem­ügyi miniszteri rendelet 6. §.-ának 5-ik kikez­dése erre nézve következőleg rendelkezik : A cognac főzésnél a lepárolt borból visszamaradt úgynevezett bormoslékból borhoz hasonló italt előállítani, vagy általában az ilyen bormoslé­kot borkezelésnél felhasználni feltétlenül tilos. A bormoslékot, ahol kifizeti magát borkő­gyártásra lehet használni, különben pedig aján­latos a trágyához keverni. 2. Törkölypálinka készítése után a mara­dék híg részéből jegeczesítés által kinyerhet­jük a borkő egy részét, vagy ha tökéletesebben akarunk dolgozni, az oldatban lévő borkövet átváltoztathatjuk borkősavas mészszé és így ér­tékesítjük. A kiégetett és kisajtolt törkölyt ta­karmánynak használhatjuk, vagy megszárítva fűtésre szolgálhat. A seprőből kiégetése után szintén borkö­vet, esetleg még borolajat (oenantaethert) is nyerhetünk. 3. A borpárlat rektifikálással vagyis újból való lepárlással tisztítható és 95% erősségre konc­entrálható. —hg. 49. felelet. Amerikába küldendő bort hogyan kell szállítani ? czimű kérdésre. Ha a bor elég erős vagyis kb. 12 térfogat százalék alkohol van benne, akkor nem okvetlen szükséges a bort szeszezni. Különben hasznára van ha hektoliterenként 1—2 liter legalább 95%-os szeszt keverünk hozzá. Szállításra nagyon ajánlatos a boros hor­dót még vagy egy másik, puhafából készült burokhordóba szalma közé csomagolni vagy legalább a hordót szalmával körülvenni és zsákvászonba jól bevarrni, hogy a megfúrástól biztosítva legyen. —hg. 50. felelet. Hogyan lehet csapon levő bor megvilágosodását megakadá­lyozni? czimü kérdésre. Ha a csapon lévő bor hűvös helyen áll és csak 6—7 napig marad a hordó darabban, akkor az említett borvédő helyesen alkalmazva, megfelel a czélnak. Kétszer fejtett borát bátran szűrheti, csak hasznára lehet. —hg. 52. felelet. Van-e jelentősége a bor habzásának ? czimü kérdésre. Hogy bora erősen habzik, annak oka, hogy még sok fehérje­féle anyag van benne, mint az uj boroknál gyakori eset. A bor érésével ezek az anyagok a borból kiválnak, úgy, hogy a­ borok már nem habzanak annyira. Egyéb jelentősége nincs ezen körülménynek. Ha borát később deríteni szándékozik, a derítést megelőzőleg ajánlatos lesz a borban hektoliterenként 4—5 gramm tiszta csersavat (tannint) feloldani, mert az erős habzás arra is mutat, hogy borában bizonyára kevés csersav van. Hogy a rothadt szőlőből sajtolt bora nem habzik, annak oka valószínűleg az, hogy ez a bor tele van nyálkával és ez megakadályozza a habzást. —hg. 53. felelet. Mi a külömbség a két­féle dinka közt ? czimü kérdésre. A fehér kövidinka a piros kövidinkának válfaja, mely az alaki különbségeket nem tekintve, főkép abban tér el emettől, hogy nem olyan bőtermő. Az érés idejére, a termés minőségére, valamint a talaj iránt való igényekre nézve a kettő kö­zött nincs nagy különbség, bár e tekintetben is a piros kövidinka értékesebbnek tekinthető. Maga az a körülmény, hogy a piros kövidinka meglehetős elterjedésnek örvend, míg a fehér kövidinka jóformán ritka fajtának mondható, bizonyítja azt, hogy gyakorlati értékre nézve a piros kövidinka jóval amaz előtt áll. P. 54. felelet. A Thanatont tanácsos-e rézgaliczoldathoz keverni ? czimű kér­désre. E két szer egy hatásra, valamint hasz­nálatra nézve lényegesen különbözik egymás­tól, s összekeverni őket nem tanácsos. A réz­galiczoldatot a növényi paraziták, a Thanatont pedig némely kárttevő állatok (pl. levéltetvek) ellen használjuk, s két ily különböző baj ellen egy csapással tökéletesen és sikeresen véde­kezni alig lehet. A Thanatonból 2 kg. oldandó fel egy hektoliter vizben. P. 55. felelet. Hogyan lehet száraz vesszőt zöld galyba ojtani? czimü kér­désre. Erről az ojtásmódról a Szőlő- és Bor­gazdasági Lapok 1897-iki évfolyamában írtak bővebben. Az eljárás épen úgy történik, mint akár a zöld párosításnál, akár a Greiner-féle ojtásnál, csakhogy a zöld hajtásokba nem zöld, hanem mult évi vesszőt ojtanak. Tudtunkkal néhány év előtt végeztek kisebb szabású kísér­leteket ezen ojtásmóddal s a kísérletezésnek volt is sikere, de az eredményekről részletes tudomásunk nincs. Nagyban gyakorlati jelentő­sége ezen ojtásmódnak alig van. P. 56. felelet. Hogyan szüntethető meg a bor egérsze? czimű kérdésre. Vegytisza faszén nincs, hanem ily czélra apróra tört, frissen kiégetett, tiszta faszén használandó. Ha a bor egéssze erős, a siker nagyon bizonyta­lan. Az ilyen bort már nem igen sikerül javítani. A hordót ki kell alaposan tisztítani és gőzölni vagy ha gőzölő nem áll rendelkezésre, akkor vízzel többször jól kiforrázni, az első vízhez ajánlatos 3—4%-nyi szódát keverni, azután pedig a hordót kicsurgatása után jól bekénezni. —hy. — * 62. felelet. A fagyott szőlő mily keze­lésben részesítendő ? A peronospora és az oidium gombái különös előszeretettel tenyésznek az olyan tőkéken, melyeket valami más betegség már elcsigázott. Így van az a fagyott és csak nehezen meginduló, gyenge vesszőkkel és ke­vés terméssel biró tőkékkel is. Azért kell az ilyen tőkéket fokozottabb ápolásban részesí­teni, hogy a növény életerejét tőlünk telhető­leg támogassuk a különféle bajokkal szemben s igy képessé tegyük arra, hogy hajtásait és termését minél tökéletesebben kiérlelje. Azért tulajdonképen nem vagy permetezni vagy kén­porozni kell a fagyott tőkéket, hanem mindkét eljárásban részesíteni. Hanem ha épen takaré­koskodni akar, úgy ajánljuk a rézkénport, mint olyan szert, mely rézgalicztartalmánál fogva a peronospora ellen is jó szolgálatot tesz és amellett a tőkék fejlődését, a vesszők és ter­més érlelését előmozdítja. Ha ezen kezelés következtében a tőkék ismét helyre jöttek, úgy június elején is jó lesz a tőkéket beperme­tezni és június végén ismét rézkénporral be­futtatni. 991 190%. május hó 11. Kiállítás és kongresszus. A pozsonyi kiállítás szőlészeti csoport­jának tudnivalói. A pozsonyi kiállítás ügyében hozzánk be­érkező számos kérdésre úgy vélünk leghelye­sebben megfelelhetni, ha a kiállítás szabályza­tának rövid kivonatát a következőkben közöljük : Bejelentés. A kiállításra szánt tárgyak jegyzéke küldött bejelentési lapon legkésőbb 1902. junius 30-ig dr. Divcher Jenő csoport­biztos czimére küldendő be (Budapest, IX., Üllői­ ut 21.). Kivételt képez a borok bejelen­tése, mely 1902. junius 1-ig és friss szőlő bejelentése, mely 1902. július 15-ig esz­közlendő. A tárgyak beküldése iránt csoportbiztos külön fogja megadni a szükséges útmutatást, a kiállítási tárgyak azonban legkésőbb szep­tember 4-ig a kiállítási rendező-bizottság czi­mére a Pozsony pályaudvar állomásra szállí­tandók A borok tekintettel a korai bírálatra, július 15-ig egy minden kiállítóval később külön közlendő czímre küldendők be , míg a friss szőlőgyümölcsöt, mely csak a kiállítás tartamának utolsó négy napján lesz kiállítva, szeptember 12-ig kell beszállítani. A térdíjak a következők: Borkiállítás­nál részvételi díj 2 korona, minden borfajta 50 fillér. Szőlő ki­állításnál részvételi díj 1 ko­rona, minden szőlőfajta után 50 fillér. Vihar­ágyuknál részvételi díj nincs, térdíj darabon­kint 10 korona. Minden egyéb kiállító 2 korona rész­vételi díjat és a fedett csarnokban padló, asztal vagy falterület m2-e után 4 korona, a szabadban 2 korona díjat fizet.­­ A tér­díjak a bejelentési ívvel egyidejűleg kül­dendők be az Országos Magyar Gazdasági Egyesület pénztárába (Budapest, Köztelek). A bejelentések csak a részvételi, illetve tér­dijak lefizetése után vétetnek előjegyzésbe. Tűzkár elleni biztosítás. A térdijak be­fizetésével a tárgyak tűzkár ellen is biztosít­tatnak a kiállítók által bejelentett értékben. Érték be nem vallás esetén a tárgyak érté­két hozzávetőlegesen a csoportbiztos álla­pítja meg. Katalógus: A kiállított tárgyak jegyzé­két tartalmazó katalógus a bejelentési íveken beszolgáltatott adatokat fogja tartalmazni. A katalógusban azonkívül a kiállítók 1 korona díjért legfeljebb 20 nyomtatott sornyi terje­delemben oly statisztikai és leíró adatokat is közölhetnek, melyek a szőlő- és borgazda­ságra vonatkoznak. Ezek az adatok is a be­jelentési ívekkel együtt küldendők be. Árverés. A kiállítás bezártával árverés alá kerülnek mindazon kiállított tárgyak, melyek felől a kiállító másként nem rendel­kezik. Okvetlen eladásra kerülnek a borok (cosmac stb.), valamint a szőlő és az érte befinyó összeg a kiállítási alap javára tar­tatik fenn. A kiállított tárgyak visszaszállítása. A kiállítónak ezen bejelentési íven nyilatkoznia kell az iránt, hogy a kiállított boron, gyü­mölcsön, stb. kívül kiállítandó egyéb tárgyait a kiállítás berekesztése után: 1. árverésre bocsátja?.. 2. felajánlja-e ajándékképen és mily czélra ?. 3. saját költségére visszaküldetni kí­vánja-e és hová­­? Mindazon tárgyakról, melyekre nézve rendelkezés nem történt, a kiállítás rendező­bizottsága fogja meghatározni, hogy azok elárvereztessenek-e vagy pedig bizonyos köz­czélra fordíttassanak. A kiállítás részletes szabályzatát a cso­portbiztos minden kiállítónak vagy a kiállítás iránt érdeklődőnek megküldi, aki az iránt hozzáfordul, aminthogy bármely kérdésre szí­vesen szolgál részletes felvilágosítással.

Next