Bőripari Dolgozó, 1977 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1977-05-01 / 5. szám
1977. április hó ti mami ’mmmaammmmmmm Utazás a Szovjetunióba Szocialista brigádok vetélkedője Játszani jó, játszva tanulni, megismerni egy országot, annak életét és gazdaságát, izgalmas feladat. Április 23-án szombaton délután szocialista brigádok vetélkedőjének színhelye volt a Bonyhádi Cipőgyár kultúrotthona. Nyolc csapat — 32 brigádtag — várta izgatottan, hogy elkezdődjön a verseny. De nemcsak a versenyzők izgultak, hanem a közönség és érdekelt brigádok tagjai is — mintegy 150 fő. Délután 3 órakor az öt tagú zsűri — Demeter Piroska szakszervezetünk titkárának elnökletével — elfoglalta a helyét. Ezután az elnök vázolta a játék szabályait, majd rövid ismertetés történt az elektromos jelzőberendezéssel. A közmondás szerint minden jó, ha a vége jó. Ezen a vetélkedőn már a kezdet is jól indult. Négy csapatnak kellett az elindulás mozzanatait öt percben elmondani. Az indulás nagyon jól sikerült, amit jól bizonyított a szűnni nem akaró taps és kacagás is. A Széchenyi brigád kezdte a beszámolót, amely azt mutatta be mennyi mindenen mentek keresztül a brigád tagjai, amíg a „bonyhádi repülőtérre” értek. A Váci Mihály brigád ragyogó történetet adott elő „éjszakai utazás a hálókocsiban” címmel. Az ifjúsági brigád csapatában arról vitatkoztak, mivel utazzanak a Szovjetunióba, többen felvetették, hogy legjobb lenne repülővel. Sajnos ez nem oldható meg a cipőgyári fizetésből — mondták. Végül a József Attila brigád zárta a sort, így aztán elkezdődhetett az igazi verseny. Szellemi totóval indul a kérdéssorozat. Csak néhány példát: .. .Mennyi a távolság Budapest és Moszkva között légvonalban... Milyen hosszú a leningrádi „Duna” azaz a Néva ... Melyik városról írják a krónikák, hogy az orosz városok atyja... A választ egy gomb lenyomásával lehetett megadni, majd a jelzőkészüléken megjelent a helyes eredmény. Az első akadályt sikeresen vették a versenyzők. A bemelegítés után a „vonat” már Kiev felé „robogott”, amikor oroszul megszólal egy hang: az egyik vasúti kereszteződésben baleset történt és a sebesültek az utasok segítségét kérik. Ekkor a csapatok elsősegélyben részesítik a „sebesülteket”. A legjobb körözésért három pont, illetve rubel adható. A vonat azonban nem folytathatja az útját addig, amíg a Csapatok a polgárvédelmi villámkérdésekre nem adnak megfelelő választ. Íme néhány kérdés: „ismertesse az atomfegyver jellemző hatásait... A rádiósugárzásnak milyen fajtáját ismerik ... Mennyi a viszonylag veszélytelenül elszenvedhető sugáradag mértéke ... Már Kievben vagyunk és az utasokat vetített képek fogadják, amelyek közül fel kell ismerni, hogy mit ábrázolnak. Ezután városnézés következik villámkérdésekkel, majd utazás tovább Leningrádba. Mivel az út hosszú így bőségesen van idő a vonaton, hogy a VMSZ-ről és az Ország Világ, két számában megjelent politikai kérdésekről megbeszélést folytassanak. A győztes csapat ,jutalma egy óriási torta volt. A szerencsés nyertes a Széchenyi brigád volt a brigádtagok és a gyerekek nagy örömére. Elérkeztünk a félidőhöz. A küzdelem szoros, szinte csak egy-két pont a különbség az első és az utolsó csapat között. Szünet után a brigádok tovább utaznak Tambovba. A csapatok előre elkészített vak térképet kapnak kézhez. A feladat az, hogy a megadott városok neveit a pontos helyre kellett beírni. Minden egyes helyes válasz egy rubelt ért. Az izgalom egyre magasabbra csapott, a versenyzőknél és a közönségnél egyaránt. Következett az utolsó nagy összecsapás. A tankovi pályaudvaron búcsúzóul a vendéglátók átadták az Ország Világ újabb számát amelyből politikai témájú kérdésekre kellett válaszolni. Vetítés következett: három állam és három politikus nevét kellett helyes társításban az elektromos berendezésen keresztül közölni. Ezután egy 13+1-es totó kitöltése szerepelt, amelyben a történelmi kérdésektől kezdve a VMSZ tudnivalókig minden megtalálható. A helyes válasz 13 pontot jelentett. Így azok a csapatok, amelyek jól oldották meg a feladatot jelentős előnyre tettek szert. Az utolsó forduló következett. Ismét vetítésre került sor, ahol a versenyzőknek fel kellett ismerni, milyen épületet intézményt ábrázolnak a képek. A csapatok ügyességből is vizsgáztak. Nyolc lepény várta a legbátrabbakat és a legéhesebbeket. Végül a négy csapat tartott humoros beszámolót a visszautazás utolsó óráiról, a bevásárlás izgalmairól. Befejezésül a zsűri értékelte az elért pontszámokat. Győzött a Kreutz Róbert Szocialista Brigád csapata, majd Demeter Piroska röviden értékelte a résztvevők munkáját, megköszönte a közreműködők segítségét és a következőket mondta: — Nagyra kell értékelnünk a verseny minden egyes résztvevőjének munkáját, akik időt nem sajnálva szorgalmasan tanultak, hogy becsülettel helytálljanak. Rengeteg ismeretet szereztek több témakörben, és velük együtt a hallgatóság is. Amikor a vállalat gazdasági és mozgalmi vezetése megajándékozta mind a nyolc csapatot, az egyben az általános megbecsülést jelenti valamennyi versenyzőnek és mindazoknak akik ehhez segítséget nyújtottak. Néhány nappal ezelőtt Németh János ritka jubileumot ünnepelt. Születésének 70. évfordulója alkalmából bensőséges ünnepség keretében kapta meg élete egyik legnagyobb és legszebb kitüntetését, a „SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGÉRT ÉRDEMÉRMET”. Amikor életútja felől kérdezzük, arcán az öröm és a meghatottság látható. — Sohasem tettem semmi különöset, csak azt amit meggyőződésem diktált. Hiszen egy volt a sorsom azokéval, akikért dolgoztam, küzdöttem, harcoltam és éltem — mondja halkan, szerényen. — 1907. április 26-án születtem a Debrecenhez tartozó Nagyhortobágyon. Hétgyermekes, szegénysorsú családból származom. Édesapám kisfizetésű vasúti pályaőr volt. Sokat nélkülöztünk, így aztán hamar megtanultam mi a munka, hogy szüleim gondjain némileg enyhítsek. A négy polgári elvégzése után Debrecenben a Veréb Lajos bőrgyárban tanultam ki a tímár szakmát, ahol mint segéd 1929-ig dolgoztam. Utam innen a Kis Testvérek bőrgyárába, majd a Bőrművek, a Mauthner, a Wolfner, a Vince és még néhány újpesti bőrgyárba vezetett. 1944. november 3-án elfogató parancsot adtak ki ellenem, de az elvtársak segítségével a nyomozók elől sikerült megszöknöm és illegalitásba vonulnom. — A felszabadulás után az újpesti Bőripari Szakszervezetek elnöke és titkáraként dolgoztam, majd a szakszervezet központjában mint versenytitkár, az Országos Elnökség elnökhelyettese, azután több fontos beosztásba kerültem. Így az OTI vezérigazgatója, a Párt Központi Bizottsága ipari osztályának alosztály vezetője, az újpesti Pártbizottság politikai munkatársa, a Simontornyai Bőrgyár és a Bőrellátó Vállalat igazgatói tisztét töltöttem be, 1963-ban mentem nyugdíjba. Németh János mozgalmi munkásságáról megtudtuk, hogy 1935- től a felszabadulásig az újpesti bőripari munkások szakszervezetének választott vezetőjeként tevékenykedett. Állandó tagja volt a bőrgyári munkások szervező bizottságának. Delegált vezetőként vett részt a bőrgyári munkások minimális bérét tárgyaló szakszervezeti bizottságban. A szakszervezeti ellenzék egyik aktívája és a Munkásotthon Igazgatóságának is tagja volt. A felszabadulás után a Bőripari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének tagjává választották, sőt megválasztották a Központi Számvizsgáló Bizottság elnökévé, s ezt a megbízást jelenleg is igen nagy szorgalommal végzi. 1932-től végez pártmunkát. Az illegális párt egyik összekötő tagjaként — mint a szakszervezeti ellenzéki mozgalom aktívája — bérharcokat szervez, így többek között a Bőrművek Részvénytársaságánál 1938-ban az egész gyár leállását szervezi meg, akárcsak később a Csillag bőrgyári munkások sztrájkját. De nevéhez fűződik a letartóztatott elvtársak hozzátartozóinak anyagi segítésének megszervezése is. 1935-től Budapesten és környékén, sőt vidéki gyárak munkásainak politikai és gazdasági harcát szervezte. A legnehezebb időt 1944. november 3-tól a felszabadulásig élte át. Budapesten, majd Újpesten — a párt Területi Bizottságának tagjaként — a bőr- és cipőipari munkásokat szervezi fegyveres ellenállásra. Amikor pedig 1956-ban fegyveresen törtek a munkáshatalomra, az elsők között fogott fegyvert, hogy védelmezze azt. — Munkámat, helytállásomat Pártunk és Kormányunk elismerte — anyagilag, erkölcsileg. A kitüntetések egész sorát kaptam, most legutóbb pedig a „Szocialista Magyarországért Érdemérem” kitüntetést. — Búcsúzóul még arra kérem, szóljon néhány szót családjáról, otthonáról. — A párt és szakszervezeti megbízatások miatt — amely ezer és ezer buktatót, veszélyt rejtett magában — csak későn kötöttem házasságot — mondja keserűen. Én ugyanis család és gyermekpárti vagyok. Nekem egyetlen gyermekem van. 26 éves lányom, aki az Országos Szabadalmi Hivatalban dolgozik, a KISZ-szervezet titkára. — Feleségem nyugdíjba vonulásáig az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének titkára volt. Mindkettőnknek van társadalmi és pártmegbízatása. Enélkül nem tudnánk elképzelni életünket. Németh János kitüntetéséhez gratulálunk, erőt, egészséget és további sok sikert kívánunk. Kesztyűs Ferenc Élete egy volt a munkásmozgalommal A győztes csapat Demeter Piroska átadja a díjakat Dr. Tóth Géza, a Bőripari Tudományos Egyesületnél eltöltött hosszú és kimagasló munkája elismeréseként a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetésben részesült. BŐRIPARI DOLGOZÓ Védjük nődolgozóink Szakszervezetünk Központi Vezetősége mellett működő 11 tagú nőbizottság munkájának egyik alapvető feladata: az elnökség éves programjának megfelelően a konkrét és rangsorolt feladatok végrehajtásának segítése alapszervei és ipari szinten. A vállalatoknál szerzett tapasztalatokat nőbizottságunk ez év áprilisában tűzte napirendre. Ma már megnyugtató, hogy a vállalatok gazdasági és mozgalmi vezetői közös működési terv szerint foglalkoznak a nők és fiatalok helyzetét javító témákkal, és a kollektív szerződésben biztosítják azok anyagi fedezetét. A technika és technológia változásával új gépek kerülnek a termelésbe, természetesen mindezeket az üzemek vezetői következetesen figyelembe veszik, az előírások betartását alkalmazzák, a dolgozó foglalkoztatásánál. A Duna és a Minőségi Cipőgyárban a nagyfrekvenciás gépeken nők is dolgoznak, azonban szigorúan ellenőrzik, hogy 18 éven felüliek is csak orvosi engedély alapján. Ezeken a gépeken, terhes nő viszont egyáltalán nem dolgozhat. A Duna Cipőgyárban hasznos és követendő módszernek tartjuk, hogy az újonnan belépő dolgozó az általános balesetelhárítási oktatáson felül írásos tájékoztatót is kap, hogy milyen munkakörben nem dolgozhatnak nők és fiatalok. Jó módszernek tartjuk a többoldalú ellenőrzést. Azt tapasztaltuk, hogy a munkavédelmi felelős a biztonsági megbízottal össze-hangolt tervet készít a tiltott munkakörök ellenőrzésére. Ezen kívül a vállalat személyzeti osztálya rendszeresen beszámoltatja a biztonsági megbízottat az ellenőrzés során szerzett tapasztalatokról és az intézkedésekről. A vállalatok igazgatói a szakszervezeti tanács ülésén számolnak be a munkavédelmi és nőpolitikai intézkedések végrehajtásáról. De lényegesnek tartjuk az üzemorvosok segítségét is, amelyet a rendszeres orvosi vizsgálatok megtartása, a gondozói munka és a különböző ártalmak megelőzése érdekében tesznek. Nem tartozik a tiltott munkakörök közé a vegyi- és ragasztóanyaggal történő tevékenység, mégis szólni kell róla, mivel a vállalatok többségénél a gazdasági és mozgalmi vezetők fokozott gondot fordítanak e vegyszerrel dolgozók rendszeres orvosi, laboratóriumi vizsgálataira, amelyet házon belül végeznek. Az anyagmozgatás sem tartozott a vizsgált témákhoz, néhány negatív tapasztalat alapján azonban érdemes szólni róla. A Duna Cipőgyár szabászatán például nehéz műanyag bálákat, a készáru raktárban cipővel megrakott nehéz kocsikat, és kötegeket kell a nőknek emelgetni. Ezért arra kérjük a vállalat gazdasági és mozgalmi vezetőit, tegyenek meg a lehetőség szerint mindent, hogy védjék a nődolgozóik egészségét. Jó tapasztalatokat szereztünk viszont a Simortornyai Bőrgyárban. A vállalat rekonstrukciós beruházása eredményeként egy sor tiltott munkaterület — ahol a nők nem dolgozhatnak — lényegében már megszűnt, így többek között a növényi impregnálás, a besűrítés, a lúgozás. A nyersbőrraktárban — amióta hűtőberendezést szereltek fel — ugyancsak megszűnt a nők foglalkoztatása. Az ázó, meszes, és cseres műhelyekben a könnyű bőrök hasításánál jelenleg még 8 nő dolgozik, azonban az új technológia bevezetésével ez a munkakör is megszűnik. A bőriparban meglevő negatív jelenségekre szeretnénk felhívni a figyelmet. Ezek között említhetjük meg a vákuum szárítót, a Finombőrök gyára nőfelelőse is ilyen munkakörben dolgozik és így konkrét gyakorlati tapasztalatokkal tudja bizonyítani: az új technológia bevezetése jóval termékenyebb, azonban a nőknél egészségi károsodást idézhet elő. Nőbizottságunk javaslattal élt a szociálpolitikai, a munkavédelmi bizottság felé, hogy szakorvos bevonásával vizsgálják meg a meglevő problémákat, s ha szükséges a megfelelő intézkedésekre tegyen javaslatot. Mindezeket az észrevételeket a nődolgozóink és a vállalat érdekében tettük és tesszük ezután is. Szabó Zsigmondné a Központi Nőbizottság tagja .