Bács-Bodrog vármegye 1. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1909)
BÁCS-BODROG VÁRMEGYE KÖZSÉGEI - Mozsor - Nádalja - Nagybaracska
120 Bács-Bodrog vármaegye községei. 119 1459-ben szereplőt, csak a tatárjárás után építették. A XV. század derekán a bodrogi várral együtt ez is a szekcsői Herczegek birtoka volt. 1490-ben a földesúr a bodrogszigeti jobbágyoknak szabadalmakat is adott. Utolsó okleveles nyomára 1497-ben találunk és így valószínű, hogy a mohácsi vész idejében végleg elpusztult. Gubicza Kálmán ásatott is e helyen és az úgynevezett Sziga szigeten jelöli meg pontosan a hajdani kolostor helyét. Mozsor. A titeli járásban, a titeli fennsík tövében fekszik. Előbbi neve Mosorin. A török defterek e helységet a titeli nahijében említik. 1554-ben: 8, 1570-ben : 24, 1590-ben : 32 adózó házzal. 1694-ben a törökök Titel ellen támadást intézve, egy csapatjuk a Mossolin (Mosorin) palánkot felverte és népét leölte. Az 1699. évi bácsmegyei szervezéskor Musurinban 101 gazdát találtak. Az 1699. évi török határtérkép Musorin falut a titeli fennsík éjszaki csúcsának közelében, a síkon tünteti fel. 1715-ben Mosorinban volt 19 adófizető. A kincstár 1722-ben Mosorin kamarai falut Bilárd Mihálynak adta bérbe. Az 1722. évi összeírásban 65, az 1725—7. évi összeírásban 73 adózóval szerepel. 1746-ban a szabadkai kivonuló határőrök ide telepíttetvén, a kamara a falut katonai sáncznak adta át. A tiszai határőrvidék feloszlatásakor, 1750-ben, nem jutott vissza a vármegyéhez, mert csajkásnak szánták e helyet. Ennek szervezése azonban egyelőre nem sikerülvén, Mosonin 1752-ben ideiglenesen a vármegyének adatott át, míg a katonai hatóság 1763-ban ismét visszavette és a csajkás határőrség szervezetébe sorozta be. Végre az 1873. évi XXVII. t.-cz. értelmében ismét a polgári hatósághoz jutott és a vármegyébe kebeleztetett vissza. Mosorin régi pecsétjének körirata : ,,Sig. Pagi Mosorin." Használva 1714. Mozsoron az 1908. évi népszámlálás adatai szerint volt : 3267 lélek 594 házban. Anyanyelv szerint : 2811 szerb, 347 magyar, 81 német. Vallás szerint : 2787 gör. kel., 344 róm. kath., 67 izr., 37 ág. ev. stb. A község határa 11,825 kat. hold, melyből a községnek 4262 k. hold birtoka van, a melyből 2311 k. hold rétföldet a titeli rétkezelőbizottság kezel, a község megbízásából a kincstárnak 435 holdnyi birtoka van. Mozsor sokáig a titeli plébánia leányegyháza volt, mígnem 1899-ben önálló káplánsággá lett. A gör. keletieknek van templomuk, amely 1798-ban épült. A községnek van postája, távírója, vasúti állomása Sajkásszentiván, hajóállomás Titel, Nádalja. A zsablyai járásban, Túrja alatt, Bácsföldvártól és Csurogtól nyugatra fekszik. Előbbi neve Nádaly. A török defterek a titeli nahijében említik Nádaly-t 1590-ben, 19 adózó házzal. Ugyanott külön egy Nádas is van említve 1570-ben és 1590-ben. Várjon az 1651 és 1662-ben említett Bornemisza-féle Nadol és Nataly szerb puszta azonos-e ezzel a Nádalylyal, még kétséges. 1655-ben Wesselényi Ádámot iktatták Nádaly birtokába. 1699-ben kezdett szerbekkel telepedni. 1703-ban vallja a 111 éves bodgyáni István kalügyer, hogy az ő tudtával többek között Nádaly is mindig fizette a török korban az érseknek a harácsot. 1728-ban, a határőrvidék korában, Csurog katonai sánczhoz tartozott puszta Nádas és Nádaly. 1740-ben Nádaly magában említtetik Csurog pusztájaként. 1801-ben 100 család jött a Palánka melletti Csébről a csajkás kerületbe, s ezek Nádaly pusztából 4716 holdat kaptak. A még megmaradt 500 holdat későbbi telepedésre tartották fenn. Lipszky 1806. évi térképén Nádasy puszta Túrja és Földvár között van jelezve, így tünteti fel Quits térképe is, a Görög-féle atlaszban. 1808 decz. 11-én kelt rendelettel a VI. csajkás századot Gyurgyevóból és Nádalyból szervezték. 1813-ban épült Nádalyon a rácz templom. 1849-ben a magyarok a falut felégették és a lakosság elmenekült. 1850-ben a lakosság ismét visszatért s ekkor 182 ház volt itt. A csajkás miliczia feloszlatása után, 1873-ban, e községet is a vármegyébe kebelezték be. A község határa 8167 kat. hold, melyből nagyobb rész a község birtoka. Hozzátartozik Borony puszta. Az 1900. évi népszámláláskor Nádalján 2718 lélek volt, 544 házban. Anyanyelv szerint : 171 magyar, 122 német, 2398 szerb, 26 ruthén. Vallás szerint: 159 róm. kath., 26 gör. kath., 2341 gör. kel., 93 ág. ev., 7 ref., 29 izr., 63 egyéb. Van a községben olvasó-egylet és földmívelők szövetkezete. Schmidt Ferencznek téglagyára van. Postája helyben, vasúti és táviró-állomása Bácsföldvár, Nagybaracska. A Duna mellett, Bátmonostortól délre fekszik, a bajai II. járásban. Nevével régibb feljegyzésekben többször találkozunk. Midőn 1318-ban Becsei Imre királyi adományképen megkapja Szigetet és Bátmonostort, a bodrogi főispán a határkijelölés alkalmával egy Barascha nevű faluról is említést tesz. 1410-ben Péter hájszentlőrinczi prépost tudatja, hogy a Bátmonostor Morsor. Nádalja, Krybarachka.