Borsod - Miskolci Értesítő, 1872 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1872-05-23 / 21. szám
Miskolcz, május 23. 1872. 21-ik szám. Hatodik évfolyam. BORSOD. Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú heti közlöny. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben házhoz hordva : Fél évre . . . 2 írt — kr. Egész évre . . 4 „ — „ Vidékre postán küldve: Fél évre . . . 2 frt — kr. Egész évre . . 4 „ — „ Előlegesen fizetendő: 50 szóig......................50 kr. 50-töl 100-ig . 1 frt. „ Bélyegdij : Minden hirdetéstől . 30 kr Nyilt tér sorsa ... 20 kr. Választási mozgalmak. Miskolcz városának Deák-párti választói folyó hó 20-án pünkösd másodnapja délutánján, nagy számmal (mintegy 500-an) gyülekeztek össze a Korona vendéglő kertjében. E nap volt kitűzve arra, hogy képviselőjelöltjeink Horváth Lajos és Dálnoky Barnabás, programmbeszédet tartsanak a választók előtt. Amint a választóközönség egybeseregett, Török Sándor, a miskolczi Deák-párt elnöke intézett üdvözlő szózatot a nagyszámú gyülekezethez s megemlítvén összejövetelük célját, indítványára néhány tagból álló küldöttség indíttatott a képviselőjelöltekhez, hogy őket a közöttünk való személyes megjelenésre fölkérjék. Jelöltjeink, a nagyközönség lelkesült éljenzésével üdvözölve, csakhamar megjelentek közöttünk. Elmondották programmbeszédeket mindketten, előbb Horváth L., azután Dálnoky B. Az elvek, melyeket sajátjuknak vallottak, az irány, melyet eljárásukban követni ígérkeztek, mindnyájunk megegyezésével találkoztak, úgy, hogy ők valóban választóik politikai meggyőződésének voltak ez alkalommal hű tolmácsai. Beszédőket többször szakaszta félbe a legzajosabb tetszés-nyilatkozat. Fájdalom, nincs módunkban, hogy a tartalmas szónoklatokat egész terjedelemben adjuk az olvasó közönségnek. — Igyekezünk azonban lehető hűséggel vázolni azok eszmemenetét s kiemelni közérdekű sarkpontjaikat. Horváth Lajos beszédeelején azon sajátságos helyzetet fejtegeté, melyben a képviselőjelölt van hazánkban. Itt — úgymond — nem elég, hogy a jelölt egyes kidomborított főbb kérdések fölött nyilatkozzék választói elölt, miként ez mindenütt történik, hol az államélet rendes mederben foly s a közjogi alap többé nem tárgya a politikai pártok vitáinak. Nálunk, hol az ellenzék nyíltan és kéz alatt még mindig fenyegeti a kiegyezést, hol nem csak egyes reformkérdésekről, de Magyarország teljes szellemi és anyagi átalakításáról van szó, tisztába kell jönnie a jelöltnek a választók előtt nem csak a már napirendre került kérdésekre nézve, de magára a közjogi alapra s azon irányra nézve is, melyet az esetleg napirendre kerülhető reformkérdések megoldásánál követni kíván. Mély elmeéllel s szokott átlátszó tiszta logicával fejtegette aztán a szónok a kiegyezés eredményeit, kiemelvén, hogy a Deák-párt nem tartotta s most sem tartja a kiegyezést teljesen befejezett tökéletes műnek, de igenis állítja, hogy többet és jobbat, az adott viszonyok között, csupán az érvek hatalmával kieszközölni nem lehetett, állítja, hogy az amivel bírunk, elegendő arra, hogy a nemzet ura lehessen saját sorsának s a múlt idők mulasztásai nemzeti irányban pótoltathassanak. Visszautasítja a szónok az ellenzék azon elkoptatott, de még most is unalomig hangoztatott vádját, hogy a Deákpárt elárulta a nemzet önállóságát s osztrák provincziává sülyesztette Magyarországot. Visszautasította azon újabb vádat is, hogy a kiegyezési törvény mellett nem lehetséges az országban a szükséges reformok keresztülvitele. Hivatkozott az eddigi fényes eredményekre s az ellenzék soraiból kivált „r e form - ellen zék’” programmjára, mely a Deák-párt politikáját hangosan igazolja. A szónok őszinte hive a kiegyezésnek s egyáltalán veszélyesnek tartaná azt bolygatni, mig a változtatás szüksége önmagában elő nem áll. Nem gát az, mely a reformoknak útját állja, sőt ez időszerint ez az egyedül biztos alap melyre bízvást építhetünk. Ezután fejtegette a szónok a reformpolitika feletti nézeteit. — Szabadelvű, fokozatos, folytonos, békés és nemzeti jellegű haladást kiván. — Fejtegette a józan törvényhozó feladatát szemben a tudomány vívmányaival s más nemzetek alkotásaival. Oly reformtörvényekre van szükség, melyek megfelelnek viszonyainknak, politikai és társadalmi érettségünknek. Csak az ily törvény megy át a nemzet vérébe. Kiemelt Horváth L. a reformkérdések közzül néhányat, melyekkel a közvélemény élénkebben foglalkozik. Oly választási törvényt kiván, mely egészséges alapokon nyugodjék, Erdélyben és Magyarországban egyaránt alkalmazható, általános és szabatos legyen. Az általános szavaza jog behozatalának politikai lehetetlenségét tüzetesen fejtegette. Találóan s a hallgatók nagy helyeslése között mondotta, hogy Magyarországot nem szabad elméleti kísérletek színterévé lenni. Be kell várnunk míg eljö az az idő, mikor Magyarország sok nyelvű népe feljut a politikai érettség azon magaslatára, hogy aggodalom nélkül reá bízhatjuk a nép legalsó rétegeire is a választás eminens jogát. Szónok az országgyűlés tartamának 3 évről 4 vagy 5 évre leendő kiterjesztése mellett nyilatkozott. Kifejtette nézeteit, indokait. Utalt azon körülményre, hogy a választásoknál ejtett sebek nem egy könnyen szoktak behegyedni s elmérgesitvén a társadalmi életet, kihatnak a közéletre is. Utalt az országgyűlés leendőinek czélszerűbb beosztására s végezhetésére. Szóllott az ipartörvényről. Nagy súlyt helyez az iparosok azon állítására , hogy e törvény alkotásánál a törvényhozás nem volt elég tekintettel a kissebb iparosok nyomasztó helyzetére, ígérte, hogy tanulmányozni fogja az iparosok aggodalmait s pártolni fogja a törvényben netalán mutatkozó gyakorlati hiányok és fogyatkozások pótlását. Melegen emlékezett az ország szellemi átalakulását célzó törekvésekről. Népnevelés, közművelődés legyen a jelszó. A magyar faj fönmaradása és fölénye nem politikai intézményeiben, hanem szellemi túlsúlyában keresendő. Ne várjunk mindent a törvényhozástól. Az sok jó törvényt alkothat, de Magyarország elsatnyult társadalmát nem regenerálhatja, pedig ebben van veszedelmünk. Élénk érdeklődés a közügyek , tisztelet a törvény és a törvényes hatóságok, meleg vonzódás a tudományok iránt! Kitartás, józanság, ernyedetlen munkálkodás a családi és a társas életben ! — erre kell törekednünk. S mindez csak magunktól függ stb. stb. Általános helyeslés követte N. L. nagy hatással elmondott beszédét s midőn végül a hallgatókat arra kérte, hogy egyes kérdések részleteire nézve az ő hazafiai becsületességében, tapasztalásában és ítélő tehetségében bízzanak meg, szive mélyéből kiáltott fel az egész gyülekezet: min nyájan megbízunk! Utána jelölt társa Dálnoky B. szólott A főbb elvek és kérdések lényegére nézve jelölt társával ugyanazon álláspontot foglalja el. Benső meggyőződés hangján, hévvel mondott beszédében