Borsod - Miskolci Értesítő, 1875 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1875-04-22 / 16. szám
Miskolcz, április 22. 1875. 16-ik szám, Kilenczedik évfolyam mmmmi értesítő. Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú heti közlöny. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Rendkivülileg: Előlegesen fizetendő . Bélyegdij: Fél évre . . . . 2 ft. ukr. Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. 50 szóig......................50 kr. minden hirdetéstől 30 kr. melyek Egész évre. • - 4 „ - „ Nyik-tór sorsa. . . 20 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. - „ a kiadó-hivatalhoz intézendők. Megyei hivatalos közlemények. 1480. Borsodvármegye alispánjától, a. i. 1875. Borsodvármegye részéről f. évi május 11- 3-án d. e. 10 órakor rendes közgyűlés fog tartatni, melynek tárgyai lesznek: 1. Alispáni évnegyedes jelentés. 2. A mértékhitelesítő hivatal személyzetének kinevezése. 3. A megyei népnevelési állandó választmány elnökének megválasztása. 4. Az 1873. évi bécsi világkiállításon kitüntetett egyének részére az érmek ünnepélyes átadása. 5. A legújabb törvényczikkek bemutatása. 6. Miniszteri rendeletek: a.) a m. kir. honvédelmi minisztérium rendelete a cs. kir. lovas katonaságnak megyénkben leendő állandó elhelyezéséről, b.) a m. k. belügyminisztérium a közkórházi ápolási dijak megtérítése tárgyában, c.) ugyanaz az 1872. és 1873. évi házipénztári számadások megvizsgálásáról, d.) ugyanaz a községi bábák rendezése ügyében, e.) ugyanaz a f. évi költségvetésben eszközölhető megtakarítások felhasználásáról. 7. Törvényhatósági körlevelek: a.) Somogy megye felirata a marha levelek tárgyában, b.) Nagyvárad sz. kir. város az egyetemi módra tervezett vidéki jog és államtudományi fakultások részére adandó szigorlati jogosítványról. 8. Az állandó fegyelmi választmány jelentése a miskolczi, egri és szentpéteri járási csendbiztosok ellen foganatosított vizsgálat eredményéről. 9. Bem Lajos novaji és Zubor Imre egerfarmosi jegyzők ellen teljesített küldöttségi vizsgálat eredményérőli jelentés. 10. Az 1874. évi községi számadások megvizsgálása. 11. Hivatalos jelentések és magánügyek. Miről a t. közönség és a megyei bizottságtagjai azzal értesittetnek, hogy e tárgyak szabályos előkészítése végett f. e. május hó 1-ső és 2-ik napjain reggeli 9 órakor állandó választmányi ülés tartatik, melyre a választmányi tagok tisztelettel meghivatnak. Miskolcz, 1875. ápril hó 20. Bay Bertalan, alispán. A borsodmegyei községjegyzői nyugdíjpénztár igazgató választmánya részéről f. évi május hó 2-án d. u. 4 órakor a megyei főjegyzői hivatalos helyiségben választmányi ülés fog tartatni, melynek tárgya lesz az alapszabályok 21. §-a értelmében a múlt évről vezetett pénztári számadás megvizsgálása s annak folytán részletes és kimerítő jelentésnek a megyei közgyűlés elé terjesztése. Ezen ülésre az igazgató választmány 1. tagjai tisztelettel meghivatnak. Miskolcz, 1875. ápril hó 14-én. Lévay József, az igazg. valasztm. elnöke. Borsodmegye alispánjától. fi. 1o76. A múlt 1874-ik évről vezetett megyei házi pénztári számadás folyó hó 18-tól kezdve május 1-je napjáig a megyeháznál lévő főjegyzői hivatalos helyiségben az 1870. XLII. t. sz. 14-ik §-a értelmében közszemlére kitétetik, arra az adózók észrevételeket tehetnek s azokat, a május 3-án tartandó közgyűlés előtt 5 nappal az állandó választmánynak beadhatják. Miről a t. közönség ezennel értesittetik. Miskolczon, 1875. évi április hó 16-án. Bay Bertalan, alispán. Tekintetes szerkesztő úr! (Folytatás.) Igen czélszerű a fagy ellen oltalmazandó szőlő kerületén igen sűrűn lerakni a csészéket és közelében nagyobb kátrány olaj készletet tartani. Normális viszonyok közt csak minden második csészében fogjuk az olajat meggyujtani. Ha azonban légáramlat támad, a szükséghez képest megkettőztethetjük a füst fejlesztését és pedig a határ vagy kerület azon részén, mely az uralkodó szél irányának megfelel. Ilyenkor tehát a csészék tartalmát sorra mind meggyujtjuk. A csészéket a szőlőben azonnal elhelyezzük , mihelyest a tőke kihajt, megtöltjük olajjal, befedjük (nehogy az eső vize behatolhasson és saját nagyobb fajsúlya folytán az olajat a csészéből kiszoríthassa) és helyben hagyjuk mintegy május hó végéig. Midőn azután a fagyveszélye beköszönt azonnal meggyújtjuk az olajat és megóvjuk a tenyészetet. Ezen elővigyázati intézkedések kora tavasszal egyszer és mindenkorra az egész tavasz tartamára megtétetvén, már most bátran nézhetünk a veszély elébe. Tiszta időben , korán reggel észleljük a hőmérőt és ha az f 3 fok Reaumurnél mintegy 4 fok Celsiusnál alább száma a rövid idővel napkelte előtt felgyújtjuk a bádogcsészékben lévő kátrányos olajt. A rendelkezésünkre álló egyén ezen elővigyázati intézkedések kezelésével van megbízva, teljesen ismerve a csészék hollétét, adott jelre azonnal meggyújthatja a csészék tartalmát. A kátrányos nehéz olaj kissé nehezen gyulad meg, fel kell előbb hevülnie, mielőtt lángra kapna, miért is felgyújthatására a gyakorlatban megfelelő nagyságú szalmacsutakot használunk. Minden munkást, vagy egyént, egy suhancz előz meg, ki a bádogcsészékről a födeleket leszedi és magával vivén az olajtartók mellé helyezi. A munkás egy kosárban a szükségletnek megfelelő mennyiségű szalmacsutakat hord magával, azokat egyenként meggyujtva a csészékbe dobja. A csutak meggyújtására legczélszerűbb a munkást zárt lámpával ellátni, melynek segedelmével a rábízott munkát gyorsan és biztosan végezheti. — A szalmacsutak 2—3 hüvelyk hosszú és mintegy t1t — 3/4 hüvelyk átmérőjű. Az olaj a meggyújtott csutak által felületén csakhamar felhevül és egy két perez alatt meggyullad. Ily módon szervezve és a munka helyes felosztása mellet 15 ember képes 10 percz alatt 87 katasztrholdnyi (50 hektár) területre elhelyezett összes csészék tartalmát meggyujtani. Ezen percztől fogva, miután az öszpontosított vagy közös felügyelet lehetetlenné válik — egyik ember a másikat 100 lépésnyi távolságra nem lévén képes még csak meglátni sem, — minden egyes munkás felügyel a rábízott területre, illetőleg hegyrészletre , különösen gondot fordítván arra, hogy ezen terület füstfelhő által tényleg borítva legyen, és hogy a netalán bekövetkező , vagy uralgó légáramlat a füstöt arról tova ne hordja. A szükséglethez képest már most meggyujtja az u. n. tartalék-csészéket, vagy a meggyujtott csészék egy részét eloltja, vagy a megürült csészéket ismét megtölti és felgyújtja stb. — A főfelügyelet mindenkor a szőlőhegy azon részére fordítandó, honnan a szél fő és melyről a füstfellegnek elfuvása leginkább várható. Különösen nagy gondot kell fordítani arra, hogy a füstfellegek azonnal amint felgyújtatnak a csészék egy tömeggé egyesüljenek. A Párizs melletti kísérletek alkalmával példa költségek, melyek 35 kát. holdnyi (20 hektár) területen felmerültek a következők voltak: 360 pléhcsésze darabonkint 25 krral számítva kerül 90 fiba. Az ilyen pléhcsésze tíz évig is szolgálván amortisatio és kamat fejében 15 százlélit számítva a csészére fordított évi költség leend 13 ft. 50 kr. Egyszeri füstölésre megkivántatott ezen 360 pléhcsészében összesen 48/10 akó (191 bécsi pint, vagyis 270 liter) kátrányos olaj. Francziaországban ezen olaj hektoliterje kerül 10 frankba, nálunk ez akónként kerekszámban 212 ftba számítva fennebbi olajmennyiség árának meg fog felelni 12 frt. — 12 napszámos fizetése egy óra tartamára 4 ft. 80 kr. A költség tehát 35 katasztrális holdnyi területen 30 ft volt vagyis katasztr. holdanként alig több 85 krnál, előre bocsátva, hogy egy kataszt. holdnyi területre a szőlő megóvása czéljából középszámban 10 pléhcsészét helyezünk el. Ha nagy szőlőhegyek ily