Borsod - Miskolci Értesítő, 1875 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1875-06-03 / 22. szám

Miskolc­z, junius 3. 1875. 22-ik szám Kilenczedik évfolyam B­ORS­O­D. Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú heti közlöny. atsieo&cM é*ysbiy& ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben és vidékre : Rendkivülileg: Fél évre . . . . 2 ft. — kr.­­ Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. Egész évre . . . 4 „ — „­­ Nyilt-tér sorsa . . 20 kr. BEIGTATÁSI DÍJ: Előlegesen fizetendő : 50 szóig.....................50 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. — „ Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó-hivatalhoz intézendők. Megyei hivatalos közlemények. 2104. sz. al. 1875.­­ Borsodvármegye alispánjától. Borsodvármegye részéről f. évi junius hó 7-én d.e.10 órakor rendkívüli közgyűlés fog tartatni melynek tárgya lesz , a folyó évi augusztus 28-án megnyitandó országgyűlésre a kegyelmes királyi meg­­hivó levél kihirdetése. Mely közgyűlésre a t. közönség és a bizott­sági tagok tisztelettel meghivatnak. Miskolcz, 1875. május 31. Bay Bertalan, alispán. 120. kpv. 875.SZamu Borsodvármegye kp. v. elnökétől. Miután a királyi meghívó levél a legköze­lebbi országgyűlésnek f. é. aug. 28-án leendő megnyitása tárgyában, a megye közönségéhez immár leérkezett s az a f. é. junius 7-én tar­tandó megyei rendkívüli közgyűlésben ki fog hirdettetni, az 1874. XXXII1. 1. sz. 58-ik §-a értelmében — a választásra szükséges intézke­dések megtétele végett, f. é. junius 8-án d. e. 9 órakor központi választmányi ülés­t­a­r­t­a­t­i­k, melyre a választmányi tagokat van szerencsém tisztelettel meghívni. Miskolczon, 1875. május 31-én. Bay Bertalan alispán, a közp. vál. elnöke. A méter mértékről. I. Ho­sszúság-mért­ékek. Ha valaminek a hosszát meg akarjuk mérni, mit csinálunk ? Elővesszük az élet, kisebb hosszúságoknál a hüvelykes mértéket (az úgynevezett czolstokot), ruhaféléknél a rőföt, aztán megszámláljuk hogy a hosszú­ságban , melyet meg akarunk mérni, hány­szor foglaltatik az öl, vagy a láb (sukk), vagy a hüvelyk (ezol), vagy a rőf. Öl, láb, hüvelyk, rőf hosszúságok mérésére valók, vagy a­mint röviden mondani szokás, az öl, láb, hüvelyk, rős hosszaság-mértékek vagy hossz-mértékek. Nagyobb hosszúságokat ölekben vagy lábakban, a kisebeket hüvelykekben szoktuk kifejezni, és úgy, mint a nagyobb pénzösz­­szegeket forintokban , a kisebeket pedig kraj­­czárokban fejezzük ki. Furcsa is lenne, ha valaki arra a kérdésre: „mekkora a lakó­szo­bája?“ azt felelné: „hossza 300 hüvelyk, szélessége 216 hüvelyk.“ Ki is tudná ebből elképzelni a szoba nagyságát ? Előbb át kel­lene változtatni a hüvelykeket ölekre, hogy képzeletünk lehessen róla. Az is furcsa lenne, ha valaki a deszkája vas­tagságát öllel fejezné ki, ilyen formát mond­ván: „a deszkám 778 öl vastag.“ Ki tudná ebből hamarjában előtalálni a deszka vastag­ságát? Itt meg előbb át kellene változ­tatni az élet­hüvelykekre, hogy el­képzelhessük a vastagságot. Ez a dolog különben — öleket átvál­toztatni lábakra, hüvelykekre vagy hüvely­keket lábakra, ölekre — a közéletben is sokszor előadja magát, ha oly nagyon gyak­ran nem is, mint a forintokat krajezárokra, vagy a krajezárokat forintokra változtatni. Hogy a forintoknak krajezárokra, és viszont a krajczároknak forintokra számítása miként történik, arról már elég bőven szó­­lottunk a bevezetésben. Hadd lássuk most, hogy megy a számítás, ha hosszúság-mérté­­keket, például öleket hüvelykekre, és hü­velykeket ölekre kell általszámítani! Legelőször is azt kell megtudnunk, hogy 1 ölben hány hüvelyk van, vagyis hány hüvelyk tesz 1 ölet ? Ezt úgy hamarjá­ban , fejből talán csak a mérnök tudná meg­mondani, azonban kiszámítani könnyen ki­számíthatja akárki. Azt t. i. mindenki tudja, hogy 1 ölben 6 láb van, azt is tudja min­denki, hogy 1—1 lábban 12 hüvelyk va­gyon. Már­pedig, ha egy lábban 12 hüvelyk találtatik, úgy nyilván­való, hogy 6 lábban 6-szor 12 hüvelyk fog találtatni. Van tehát 6 lábban vagyis 1 ölben 6-szor 12 hüvelyk, azaz 72 hüvelyk. Most már mi is meg tudjuk mondani fejből is, hogy: 1 ölben 72 hüvelyk van, vagyis 72 hüvelyk tesz ki­­ egész ölet. Ezt tudván , könnyű lesz már most az öleket átváltoztatni hüvelykekre és a hüvely­keket ölekre. Ha t. i. azt akarjuk kivetni, hogy eny­­nyi meg ennyi ölben hány hüvelyk van, úgy az ölek számát sokszorozni kell 72-vel; p. o. ha tudni akarnók, hogy 3 ölben hány hü­velyk van, úgy a 3-at sokszorozni kell 72-vel, vagyis: 72 3 216 s így azt találjuk, hogy 3 ölben 216 hü­velyk foglaltatik. Ha viszont azt akarjuk kiszámítani, hogy ennyi meg ennyi hüvelyk hány ölet tesz, úgy a hüvelykek számát el kell oszta­nunk 72-vel p. o. ha tudni akarjuk, hogy 300 hüvelyk hány ölet tesz , úgy a 300-at el kell osztani 72-vel, vagyis 72 300 288 12 s így azt találjuk, hogy 300 hüvelyk 4 ölet és 12 hüvelyket, vagyis 4 ölet és 1 lábat tesz. A szabály, szavakba összefoglalva, így hangzik: 72-vel kell sokszorozni vagy osz­tani , a szerint, a mint öleket hüvelykekre vagy hüvelykeket ölekre kell változtatni. Szóval elmondani könnyű e szabályt­, de elég bajos teljesíteni! Mert ha 72-vel kell sokszorozni vagy osztani, ugyancsak elő kell venni az egyszer-egyet, hogy biztosan és hiba nélkül tegyük meg a számítást. Már a pengő forintoknak krajczárokra változtatása sem igen megy czeruza nélkül, pedig ennél igazság szerint csak 6-tal kell sokszorozni és az eredményhez egy zérust ragasztani. De ha öleket kell hüvelykekre változtatni, tehát 7-tel is 2-vel is sokszorozni, úgy a számítás már épenséggel bajos fejből; minduntalan elő kell szedni a czeruzát vagy krétát, hogy hibát ne kövessünk el. És nem lehetne e bajon segíteni ? Ad­dig, míg a hosszaság alap mértéke 72 e­­gyenlő részre van osztva, nem lehet segíte­ni. Igen is, ha az ölben 100 hüvelyk lenne, ha tehát a hosszaság alapmértéke nem 72, hanem 100 egyenlő részre lenne beosztva, úgy a hosszaságok átszámítása csak oly köny­­nyen menne, mint a mostani pénzünkkel való számítás. A francziák voltak az elsők, kik e ba­jon gyökeresen segítettek. A múlt század vé­gén , azon esztendőkben, mikor a franczia nép lángesze annyi új és annyi dicső gondo­lattal ajándékozta meg az emberiséget, a franczia törvényhozó testület a mértékeknek egy egészen új rendjét állapította meg. Tör­vényt hoztak, melyben egyebek között el­rendelték azt is, hogy az 1793-ik esztendő­től fogva az új franczia ölben nem 72, ha­nem épen kerekesen 100 hüvelyk fog talál­tatni. Az új mértékeknek egészen új neveket is adtak. Az új franczia ölet elnevezték méter-nek és az új franczia hüvelyket el­nevezték centiméte­r-nek. A mértékeknek azt az új rendjét, me­lyet a francziák a múlt század végén megál­lapítottak , s melynek az új franczia öt, a méter teszi a fundamentumát, méter mér­tékrendszernek, s az akkoriban meg­állapított mértékeket méter­ mértékek­nek nevezik. E mértékeket eleinte csak a francziák használták, de lassanként megsze­rették azokat a többi népek is. Mikor látták, hogy a régi ölekkel és hüvelykekkel mily ba­josan, ellenben a francziák méterével mily könnyen megy a számítás, a többi népek is meggyőződtek, hogy okosabb ezekkel a régi.

Next