Borsod - Miskolci Értesítő, 1879 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1879-01-02 / 1. szám
mint azt többen, a megtámadott bizottsági tagoknak sub rosa értésükre is adták, — most is hajlandók voltak, nem csak a már megtörtént pénzkivitelt utólagosan jóváhagyni, hanem Tetzel példájára, még a jövendőbeli bűnökre nézve is a feloldó ostyát előlegesen kiszolgáltatni — pénzért — ; ezen választmányi tagok elsősorban a liquidálók Nestorát rohanták meg, kit Allah maga ruházott fel az elnöki méltósággal és adta kezébe a számára közvetlen az égről lehozott kormánypálctát; amennyiben tudniillik: sehol nyoma nincs, hogy kinevezés vagy választás útján jutott volna ezen tisztségre, de megrohanták az elnök trabantjait is, és ebből azután: egy minden testi sértés nélküli összeszólalkozástett, melyet részletesen ecsetelni ezúttal célunk nem lehet, amennyiben csak ennek eredménye bír nagy horderejű érdekkel a szóban forgó ügyre nézve. Kiderült ugyanis, hogy a bizottság, az adó fejében letartóztatott 42.800 írt. kézrekeríthetése czéljából,magas miniszteri meghagyás folytán egy mérleget terjesztett fel az egyletnek 1872-beni vagyoni állásáról; ezen mérleget a testület homlokzatában figuráló két felügyelő tag nem írta alá; az egyik t. i. csak feltételesen akarván azt aláírni, amit a leszámítoló vezénylők nem engedtek meg; a másik felügyelő tag pedig semmiképen nem akarta aláírni; ezen mérleg elkészítésében, megbírálásában és aláírásában, a végre sikeresen kiszorított és bántalmazott leszámítoló tag sem vett részt, mert az vele nem közöltetett s a mérleg ennek tudta nélkül fel is terjesztetett. Ezen mérlegről tudjuk, hogy a Friedmann Móricz által még az egylet beszüntetése előtt két nappal Pesten feladott 25000 forintnyi takarékpénztári könyvek — mely összeg azonban az egyleti könyvek szerint 28000 forintot tesz — nincs felhozva; erről azon hír kering, hogy ezen kedves gyermek a sok bába közt veszett el, de erről a bizottság csendeskén hallgat. Hiányzik a mérlegben a viszbiztositó elnök által — az egyleti pénztári napló szerint — kölcsönképen felvett 500 frt., valamint azon 980 frt. is, melylyel a viszbiztositó elnök az egyletnek osztalék fejében adós ; továbbá 1190 frt kamat 100 drb. részvényre fizetett 2500 frt; 500 frt kölcsön és 930 frt osztalék után; de hiányzik a Gréger nevű putnoki ügynöknél levő 400 frt is. Figyelmébe ajánljuk az adófelügyelő és kir. ügyész uraknak úgy a felsorolt tételek valóságáról mint a következő kérdések mibenlétéről tudomásszerzést, úgymint: miután a fent érintett 28000 vagy 25000 frt, a még meglevő postavevény szerint, az egylet beszünetelése napján csakugyan Pestről leérkezett, az egyleti könyvekben pedig kiadásolva elő nem tűnik, hová lett tehát ? és miért nincs a mérlegben? továbbá előfordulnak-e a mérlegben a következő tételek: 10000 frt, melyet az egylet Székesfehérvárra küldött Fischer Dezső ügynöknek elhelyezés végett? 6000 frt. melylyel az imént említett ügynök — dúsgazdag ember létére — az egyletnek adósa? 10000 frt. mely, a leszámítoló bizottsági elnök saját nyilatkozata szerint a kolozsvári ügynöknél van. Makón, és még számtalan ügynököknél parlagon heverő nagy összegek ? végre azon ezrekre rugó összegek, melyeket a volt egyleti igazgatóság, az akkori választmányi és alapitó tagoknak ugyanis: az előbbieknek 400—400 frt, az utóbbiaknak pedig 600 — 600 frt. összegben kölcsön adott, s mely összegeket a jelenlegi bizottság be is peresített. Szerény véleményünk szerint ezen kérdések, mint átalában az egylet elszórt vagyona hollétének kiderítésében az egylet volt igazgatója Eördögh István úr maga nyújthatná a leghatályosabb segédkezet. Az ügynökök szép szelíden és udvariasan beinvitáltatnak a megszámolásra, de kevés kivétellel, az invitatiót ignorálják; miért nem idéztetnek meg tehát törvényileg ? A megjelenő ügynökök rendesen nem az egész bizottságnál jelennek meg, hanem az egyes tagokat látogatják meg azok lakásaikon, azután eltűnnek, anélkül, hogy a testület azok színét látná, s ha az illető bizottsági tagok e végből interpelláltatnak, rendesen olyan választ adnak, amilyen alkalmas. Az ügynököktől vagy bárhonnan beérkező levelek — bár azok a bizottsághoz czímezvék — nem a postáról közvetlen érkeznek be a hivatalhelyiségbe, hanem rendesen egyik kiváltságolt tag rántja elő zsebéből — ha épen eszébe jut — és így igen természetes, csak a bemutathatókat mutatja be. Értesültünk továbbá arról is, hogy a választmány egyik tagja, mint az összes testület teremtője szerepel, amennyiben — állítása szerint — kizárólagosan ő maga volt kezdeményezője és két éven át fáradhatlan tényezője annak, hogy 1872-ben egy közgyűlés megtartatott és ez után a felügyelő, leszámítoló és választmány összes testülete életre hivatott, mely fáradozásáért az említett választmányi tag, a már benyújtott számlája szerint, csak 900 frtot követel, s amely összeg kifizetése kétséget sem szenved, ha az alku létre jön. Vannak itt helyben jogos követelők, de nehezen lehet velük egyességre lépni, és így a kielégítés nem akar létre jönni. Fan egy 488 frtos világos bérkövetelést emelő igen szegény sorsú volt egyleti szolga, és helybeli lakos, de követelése, annak jogosultsága daczára sem fizettetik ki, mert miután ez alku tárgya nem lehet, tehát annak kifizetését sem engedi meg a leszámítosok lelkiismerete, mert ez az egyleti vagyon megcsorbítása volna. A felsoroltakkal szemben igen vigasztalóig hatott ránk azon örvendetes hir, hogy városunkban számos tekintélyes polgár, — mégpedig nem csak olyanok, kik az egylet által kárt szenvedtek, hanem olyanok is, kik azt a közjó iránti érdeklődésből teszik — igen komolyan sorakoznak, és nem tudjuk: a kir. fenyítő törvényszék avagy egyenesen a magas igazságügyi minisztériumhoz ? egy felterjesztést intézni czéloznak, hogy ezen többször említett sáfárok működése behatóan megvizsgáltassák, nehogy a sok ezer károsult és nagyobbrészt nyomorban sintődő család utolsó fillére, a jelzett népboldogító urak zsíros koncza legyen, hanem az érdeklettek birtokába juttassák, s valóban minden nemes- keblű polgár örülne, ha a törvényhatóság csakugyan minél előbb ezen testület kártyáiba beletekintene, és mondhatjuk, hogy e tekintetben, ép oly szaktudományos mint eleseszünk, ügyészünktől sokat reménylhetünk , mert értelmisége és éber szeme bizonyára sok nagy horderejű momentumot volna képes kideríteni, mely által a törvénynek és igazságnak és így a károsult közönségnek fontos szolgálatot tenne, de magának hervadhatlan érdemkoszorút szerezne. Ezen törvényes beavatkozás annál nagyobb életkérdés; amennyiben, mint értesültünk, a választmányi tagok is megszelídültek már, elcsitították ezeket is fokozatos adagokban, t. i. 100 frt, 50 frt és 25 frtos részletekben nyújtott gratifikátiókkal, amint az erősebb vagy gyöngébb természet azt szükségessé tette. A törvényes beavatkozás a mérleget is kiigazítaná — ez az adó alóli felmentést nem gátolná, mert ahol másfél millió a deficit, ott adóról szó sem lehet, — de megóvná a törvényes beavatkozás a károsultakat azon eshetőségtől, hogy a mérlegben hiányzó roppant összegek, a Friedmann Mór által Pestről leküldött 25000 frt sorsára jussanak. Továbbá az egyleti vagyon kipuhatolása és sürgős behajtása is csak törvényes úton lehetne sikeresen eszközölhető, a törvény sem nem parlamentirozna, sem nem alkudozna az ügynökökkel, hanem azokat beidézné, megszámoltatná és tartozásukat — ha vagyonuk van — rövid uton rajtok megvenné, és igy a kegyelemosztás útja be volna vágva; de másrészről a bizottságnak zsiros napi díjakkal járó hosszas működését is szükségtelenné tenné. Végre a törvényes beavatkozás kiküszöbölné a liquidationális össztestületből a névvel sem bíró, valamint azon tagokat is, kik sem választás, sem kinevezés, hanem örökösödés vagy épen a tagtársak kegyelme útján jutottak ezen testületbe, hogy kenyeret keressenek, a mire oly nagy szükségük volt. (Köz- és egyleti élet. Nyilvános nyugtázás. A miskolczi helv. hitv. ref. gymnasiumnál tervben lévő építésre és szervezésre az e czélra kibocsátott gyűjtő iveken Magyar Károly pénztárnok úrhoz a következő ujabb adományok érkeztek be : 320. Marko Pál úr adománya 5 frt, ugyanazon ivének. dr. Marko László úr 5 frt, öszszesen 10 frt. 321. Nádpataky László úr adománya 6 frt. 322. Nagyságos Bay Bertalan alispán úr kegyes adománya 50 frt. 323. Méltóságos Perczel István főispán úr adománya Szegszárdról 5 frt. 324. Szarka János ügyvéd úr gyűjtő ivén, a gyűjtő 2 frt. Manschel Fincze, Forray József, Helurba Mór urak 1—1 frt., Czekei Kozma József, Sipos Péter, Lányi Henrik és Nagy Árva urak 50—50 kr., összesen 7 frt. 325. T. Vattay István ref. lelkész úr gyűjtő iván A.-Zsolczáról, a gyűjtő 5 frt, A.-Zsolcza községe 4 frt, Gál Antal tanitó úr 1 frt, öszszesen 10 frt. 326. T. Ujj János ref. lelkész úr Kesláról 2 frt 26 kr. 327. T. Lesko László ref. lelkész úr Berentéről 25 kr., a berentei ref egyház 50 kr. özszesen 75 kr. 328. Sir Ferdinand úr adománya 5 frt. 329. Leszih Lajos úr adománya 5 fr. 330. Miskolczi Hitelintézet kegyes adománya 50 frt. 331. Tek. Kiszely Pál úr adománya 5 frt. 332. Tek. Forty Károly orvos úr adománya 2 frt. 333. Kiripolszky Lajka kisasszony 2 frt. 334. Eötvös Ferencz úr gyűjtő iván, a gyűjtő 2 frt, Paczauer Móricz úr 5 frt, összesen 7 frt. 335. T. Balogh Ferencz úr adománya Boldváról 2 frt. 336. T. Kóródi Ferencz úr gyűjtése S.Örösről, a gyűjtő 3 frt 62 kr., Elek Sándor 50 kr., Kovács József 40 kr., Balla Pál 28 kr., Kiss József úr 20 kr. összesen 5 frt. 337. T ifj. Puky Miklós úr kegyes adománya Száraz-Beőről 20 frt. A most nyugtázott összeg 194 frt. 1 kr, a már előbb nyugtázott 6125 frt 83 krhoz adatván, az eddig begyült kegyes adományok összege 6319 frt 84 kr. Mely kegyes adományokért mind a gyűjtőknek, mind pedig az adakozóknak szives köszönetét nyilvánítja Miskolczon, 1878. decz. 29-én. A rendező bizottság. Meghivás. A miskolczi polg. egyesület tagjai ezennel fölkéretnek, hogy az 1879-ik évi január 5-én délelőtt 10 és x/2 órakor tartandó rendes közgyűlésre minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Az igazgatóság, helybeli és vegyes hírek. * városunk hatósága nem tűrhetvén tovább a visszaéléseket, melyeket a fakereskedők véghez vittek, a múlt héten, 27 öt fával megrakott szekeret hajtatott be a városháza udvarára, s kérdőre vonta a fakereskedőket, úgy a teljes métermértékre vonatkozólag, mint arra nézve is, hogy mily alapon van részükre megengedve a koruradalom erdőiből való faszállítás. Ezen kérdőrevonásból kitűnt, hogy nekik csak is azon 40 vagy 60 krral szabad drágábban eladni 2 méter fát, mely összeget akkor is fizetni kellene a fogyasztó közönségnek, ha a fát az uradalmi fáskertből kellene hazavitetni. Az illetők azonban ezzel meg nem elégedve, a 40 — 60 kr. helyett 2 forintot is zsaroltak a vevőkön, s úgy hogy nekünk, kik a végtelen erdőség aljában lakunk, már 7 frt 50 krral kellett 2 méter fát megfizetni. Kiderült továbbá, hogy 16 méter fából 20 métert rak Folytatása a mellékleten.