Borsod - Miskolci Értesítő, 1880 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1880-04-22 / 17. szám
Miskolcz, 1881. april 22.__________ 17-ik szám. Tizennegyedik évfolyam. “BORSOD. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Rendkivülileg: Előlegesen fizetendő . Bélyegdij: Két évre . .. . 2 ft. - kr. Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. 50 szóig......................50 kr. minden hirdetéstől 30 kr. melyek Egész évre . • 4 „ — „ Nyilt-tér sorsa . . 20 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. — a kiadó hivatalhoz intézendők. (Megyei hivatalos közlemények. 11*4- az. Borsod vármegye alispánjától, n. a. i. 1880. Hivatalos hirdetmény. Az egri járás felső szakaszában Devics János felmentése folytán megürült megyei utbiztosi állomás főispán úr ő méltósága kinevezése által, a folyó évi május hó 3-ik napján tartandó magyebizottsági közgyűlésben fogván betöltetni, felhivatnak a jelzett hivatalos állomás elnyeréséért pályázni kívánók, hogy e végből kellő bizonylataikkal felszerelt kérvényeiket, május hó 1-jő napjáig főispán úr ő méltóságához benyújtani es ne mulaszszák. Köztudomásra hozatik ez alkalomból az is, hogy e folyó április 30-án délelőtt 10. órakor Miskolczon, az alispáni hivatalos helyiségben útbiztosi vizsga fog tartatni. Ezen vizsga letétele végett a folyamodványok hozzám nyújtandók be. Megjegyeztetik, miként megyei szabályrendelet értelmében jövőre csak az lehet rendszerinti megyei útbiztos, a ki az útbiztosi szigorlatot jó sikerrel letette. Miskolczon, 1880. april 19. Bay Bertalan, alispán. ----- 'g — Borsodvármegye alispánjától, al. lovv. Borsodvármegye részéről f.é. május hó 3-án délelőtti 10 órakor rendes közgyűlés fog tartatni, melynek tárgyai lesznek. 1. Alispáni hivatalos jelentés a megyei közigazgatás első évnegyedi folyamáról. 2. Miniszteri rendeletek: a pénzügyminisztérium az adófelszólamlási bizottság tagjainak megválasztásáról, a belügyminisztérium a községi halottkémek betanításáért fizetendő díjazásról; a földmivelési minisztérium a hernyók és kártékony rovarok irtása iránti szabályrendelet alkotásáról; a közmunka és közlekedési minisztérium az előéri sajó-hídnál előállott partszaggatások tárgyában; a m. kir. belügyminisztérium a gyámügyi szabályrendeletben netalán teendő módosításról, ugyanaz a marhaborjú és juhhúsnak idegen községekből Miskolcz városába behozatala tárgyában. 3. Törvényhatósági körlevelek: Beregmegye a phylloxera kártékony rovar elleni óvintézkedésekről. Zemplénmegye a hazai földmivelő osztály érdekében teendő intézkedésekről. 4. Küldöttségi jelentés a Szinva és Pecze szabályozása tárgyában. 5. Szabályrendelet alkotása a katona-beszállásolás terheinek arányos megosztásáról s ennek folytán a f. évi pótadó, teher mennyiségének meghatározásáról. 6. Miskolcz város kérelme a Miskolcz városban építendő állandó katonai laktanya építése tárgyában. 7. Küldöttségi jelentés a megyeházi helyiségek megszemlélése tárgyában. 8. Ugyanaz amegye tulajdonát képező Miskolcz városi hadnagyi lak árverésen történt eladása tárgyában. 9. Miskolcz város kérelme a Kis Jánosféle ház és a városi malom együttes eladása tárgyában. 10. Ugyanaz a hátralékos községi pótadók behajtása iránt. 11. Községi zárszámadások és költségvetések megvizsgálása. 12. Hivatalos jelentések, községi és magán ügyek. Miről a t. közönség és a t. bizottsági tagok azzal értesittetnek, hogy e tárgyak szabályos előkészitése végett, i. é. május 2-án délelőtti 10 órakor állandó választmányi és közmunka-szakosztályi ülés tartatik, melyre a t. választmányi tagok tisztelettel meghivatnak. Miskolcz, 1880. ápril 20. Bay Bertalan, alispán. (A miskolczi helv. hitv. főgymnázium múltja és jelene főbb vonásokban. A miskolczi helv. hitv. főgymnázium keletkezése a XVI-ik század utolsó tizedére esik, midőn Miskolczon a reformált vallásra tömegesen áttértek és a hívek egyházat — iskolát alapítottak. Az egyház miként az iskola szellemi és anyagi ügyeit 1577-től egész 1735-ig tehát 158 éven keresztül Miskolcz város elöljárósága vezette, a megválasztott lelkészszel, később lelkészekkel és tanítókkal együtt, a Borsod - gömöri ref. egyházmegye főfelügyelete mellett. Ezen egyházmegye egyik volt azon négy espereség közül, mely a tiszamelléki egyházkerülettől elszakadt a püspöki igazgatás gyűlölete miatt, a hierarchiára vezetőnek tartván azt és el is volt szakadva egész 1734-ig, a mikor a magyarországi ekklésiák négy Superintendentiára osztatván, királyi beleegyezés és rendeletnél fogva a Borsod-gömöri esperesség is püspöki igazgatás alá került. A tanítók jutalmazásáról s díjazásáról a fentebbi egyházmegye „Partialis Synodusa“ intézkedett. Ez határozta meg 1678 február 9-én a miskolczi ref. egyház paróchiáján tartott „Partialis Synoduson,“ ahol Borsod - Gyömör vármegyék előkelő világi és egyházi férfiai voltak, a miskolczi polgármesterrel és hitesekkel együt a miskolczi iskolában fizetendő tanditt is, hogy az akciárius gyermekektől a rudimentáig, úgyszintén a poétától, oratortól, logicustól mennyivé tessék, különbség létetvén a helybeliek és vidékiek között. Ugyancsak itt létetett intézkedés a diákokról is, kiknek száma 1730 január 30-án 25-re szállttatott le, kik a philosophiának, theológiának, mathesisnek tanait tanulták műveit tanítóktól. A deákok részére házról házra főztek egész 1774-ik deczember 27-ig. Az élelemmel ellátott deákok egyházi és iskolai kötelességeket végeztek; a jelesebbek időközönként az alsóbb osztályokban tanítottak, segédekül alkalmaztattak és az iskolai épületben e czélra készített szobákban laktak. Az illető „Partialis Synodus“ határozata igazolja teljesen azt, hogy a miskolczi iskola már 1678-ban a szó teljes értelmében „Illustre gymnasium“ vagy kis Collegium volt. Az 1735-ik évtől fogva Miskolcz város elöljárósága számos világi teendői miatt a ref. egyház és iskola ügyeinek kormányzatával felhagyott, az egyház és iskola ügyeinek vezetésével egy „Curatoriale consistoriumot“ bízott meg. Ily „Curatoriale consistorium“ intézkedett 1735-ben a düledező iskolai épületnek helyrehozásával is, melyet az egyház minden felsőbb helyre tett jelentés nélkül újra építeni kezdvén, annak építésétől 1736. május 3-án kelt magistratualis fiskális által szerkesztett intő levélnél fogva eltiltatott és temérdek aggodalmak után a helytartó tanácshoz s a felséghez tett folyamodásokra jött resolutiok után az építkezés folytatása 1737-ben megengedtetett. De a gymnásiumi épület oly alak és nagyságban, melyet az 1879 julius 10-ig birt, csak 1797- ben végeztetett be, melyet az iskola falazatán lévő chronosticon tüntetett elő, mely is ez volt: Art I b V s I ngen VI s Vet IVa et re III g I on I F Loret nVtrlCIIsfblbVs apta Do M V s. Az 1737-ik évtől fogva a miskolczi ref. egyház főgondnokai, különösebben pedig segédfőgondnokai és iskola kormányzói ügyeltek a főgymnázium szellemi és anyagi ügyeire a reformált egyháztanáccsal együtt, az egyházkerület fő felügyelete mellett. De az egyháztanács a későbbi években belátván azt, hogy az iskola szellemi ügyeinek vezetését egy körülbelül 250 tagból álló egyháztanáccsal vezetni, kormányozni czélszerűen nem lehet; a főgymnasium szellemi ügyeinek vezetésével saját kebeléből választott s szakavatott tagokból álló „iskolai tanácsot“ bízott meg, melynek élén az iskolakormányzó áll. Ezen iskolatanácshoz terjesztetnek az igazgató elnöklete alatt működő tanári iskolaiszék fontosabb ügyei s anyagi kérdései, melyek az iskolatanács által vagy eldöntett