Borsodi Bányász, 1974. január-július (17. évfolyam, 1-29. szám)
1974-01-03 / 1. szám
19*4. január 3. BORSODI BÁNYÁSZ Sziléziai „óriások” — Lengyelországi úti jegyzetek — KATOWICÉBEN székel a Lengyel—Magyar Részvénytársaság, a „Haldex”. Itt már otthonosabban éreztük magunkat, hiszen magyar szénbányászati szakemberek fogadtak bennünket. Ország Mihály vezérigazgató adott tájékoztatást a „Haldex” tevékenységéről. Mindenekelőtt megtudtuk, hogy a „Haldex” 1959-ben alakult, és tavaly kezdte meg tevékenységének 15. évét. Mi is tulajdonképpen a „Haldex”? — kérdeztük a vezérigazgatót. — A „Haldex” lényege az, hogy hat szénbányászati egyesüléshez tartozó 26 szénbányászati vállalattól beszállított nyers meddőt dolgoz fel termelési tevékenysége során — válaszolta a vezérigazgató. A „Haldex” Rt megalakulása óta 30 millió 360 ezer tonna meddőt vételezett a szénbányáktól, illetve dolgozott fel, s ebből termelt 3 millió 400 ezer tonna. 5500 kalória értékű szenet. A kitermelt szenet fele-fele arányban osztották el. A meddőfeldolgozás technológiai folyamata során keletkező 26 millió 960 ezer tonna mellékterméket teljes mennyiségben hasznosították. A cementgyártáshoz 3 millió 200 ezer tonnát, az építőkerámia-iparban 1 millió 960 ezer tonnát, s a szénbányászatban a meraulikus tömedékelésre körülbelül 21 millió 30 ezer tonnát hasznosítottak. A CEMENT- és a durvakerámiai gyártási folyamat során alkalmazott melléktermék jelentős megtakarítást eredményezett az említett iparágaknak A „Haldex” tevékenysége nagy jelentőséggel bír a területvédelem vonalán is, különösen a sziléziai iparvidéken, amely eléggé veszélyeztetve van. A meddőfeldolgozás ugyanis elejét veszi annak, hogy a szénbányák a külszínre hozott meddőt bányókra döntsék, melyek kiégve szennyezik a környék levegőjét. A meddő feldolgozásával sok hasznos földterületet és erdőt mentettek meg. Egyrészt nem foglalt el területet a meddőhányó, másrészt nem kellett új homokbányákat nyitni a tömedékelés céljára. Eddig a „Haldex” mintegy 240 hektárnyi földterületet mentett meg a pusztulástól, amelyen új lakótelepek, sportlétesítmények és parkok létesültek a lakosság javára. A „HALDEX” termelési tevékenységével szorosan összefügg az a körülmény, hogy a szénbányák költségmegtakarítást érhettek el, mert saját eszközeiket nem kellett meddőhányók rendezésére, termőtalajok rekultiválására, továbbá az elhagyott bányaterületek rendezésére fordítani. Ma már ezt minden bányaüzemnél tudják. Bezzeg a kezdet kezdetén másként ítélték meg a szakemberek a „Haldex” tevékenységét. A szénbányászati minisztériumnál — mint mondották — egyszerűen el volt „ásva” az az üzem, ahová a „Haldex” települt. Az, hogy mennyire szükséges és időszerű a „Haldex” Rt gazdasági tevékenysége, lemérhető abból is, hogy a két ország gazdasági irányító szervei döntést hoztak a vállalat bővítésére: 1976-ig még két üzemet kell építeni. Már meg is kezdték a 6. számú feldolgozó üzemet Mislowice- Brzezinkán, a könnyűbetonüzemet pedig Siemianowice Slaskieben. A „Haldex” Michal meddőfeldolgozó üzemben termelt, széntelenített meddőt például Siemianowice Slaskie városában épülő FADOM házgyárnál hasznosítják könnyűbeton adalékként. A FADOM házgyár, bár önálló vállalatként fog üzemelni a bánya- és energiaügyi szaktárca keretében, de termelése nagyban függ a „Haldex” könnyűbeton adalékműtől is, s így ezzel a feldolgozó üzemmel együtt egy kombinátot fog képezni. Az a körülmény, hogy a „Haldex” által termelt melléktermék nemesebbé válik, vagyis abból könnyűbeton adalékanyag készül, még jobban javítja majd a vállalat eddigi hatásfokát és rentabilitását. A „Haldex” termelőüzemeinek építésére és bővítésére fordított összeg a részvényeseknek nyereség és amortizációs alap formájában hat-hét éven belül megtérül. (Folytatjuk) Török Alfréd A Haldex Dimitrov üzemegysége A Haldex Miehál üzemegysége Farkaslyuki mérleg — (erviúlteljesítés — Eredményes vá«alhajtás — Jövő évi tervek A Farkaslyuki Bányaüzemnek 295 ezer tonna volt az éves szakmai előirányzata. December 10-én, délelőttös műszakban teljesítve éves tervüket, folytatták tovább a munkát, hogy a több termeléssel segítsék azokat az üzemeket, amelyek az év folyamán rossz geológiai viszonyok között termeltek, s nem tudtak eleget tenni kötelezettségeiknek. Az év végéig 24 ezer 400 tonnával termeltek többet Mint azt Tóth József üzemvezető elmondotta, náluk nem volt szükség a túlműszakokra. A negyedik negyedévben mindössze egy alkalommal, november 11-én termeltünk egy harmadban, vasárnap. Ezen kívül a még meglevő két szabadszombatot, december 24-ét és 31-ét is bedolgoztuk. Mindkét napon egy műszakban termeltek a frontok. — Milyen eredményt értek el a vágathajtásban? — A tervezett 4240 méterrel szemben 4310 folyóméter vágatot készítettünk. Tuza Virág Elemér, Bárdos Károly és Kiss Károly szocialista brigádjai oroszlánrészt vállaltak abban, hogy eleget tegyünk a követelményeknek. — A fronti kollektívák közül kik dolgoztak a legjobban? — Dicséretet érdemel Zömöd István, Nagy K. Sándor fronti brigádja. Természetesen a harmadvezetők is kivették részüket a munkából. Ide kell még sorolni a Szántó László vezette komplex szerelő brigádot, ők az átszerelések alkalmával sokat tevékenykedtek. — Szeretnénk néhány szót a jövő évre való felkészülésről hallani. — A déli bányamezőben márciusig folyamatosan üzemel a magyar pajzsos frontfejtés. Akkor kerül sor egy TH-s vágat harántolására. Az északi MK-2-es önjárós front kifutása után a hármas kutatóvágatba szereljük át a berendezéseket. Ezen a területen már megkezdődött és február közepéig tart az átállás időszaka. Ez idő alatt egy 660 méteres homlokszélességű, s hatvan méteres kifutású kézi művelésű festéssel szeretnénk pótolni a gépesített munkahely termelését. Az elképzelések szerint az 1974-es év első negyedében is tervtúlteljesítés várható. Erre mozgósítottuk üzemünk valamennyi dolgozóját. — B. — Feltételek, vállalások, eredmények Но [UNK]уап zárt az ormosi NAPJAINK szénbányászatának egyik sarkalatos pontja a gazdaságosság. A termelés gazdasági hatékonyságának igen fontos tényezője a munka- és üzemszervezés. Pártunk Központi Bizottsága 1972. novemberi ülésén is kiemelten foglalkozott e kérdéssel, s több intézkedést hozott az erre vonatkozó párt- és kormányhatározat végrehajtásáért. A nehézipari miniszter irányelveket adott ki, a vállalatok intézkedési tervet készítettek, amiben rögzítették a legfőbb tennivalókat. Az utóbbi években a Borsodi Szénbányáknál is a figyelem középpontjába került a munka- és üzemszervezés, s egymás után láttak napvilágot a célszerű kezdeményezések. Ennek során született meg az elképzelés mintaaknák és mintaüzemek létrehozására. A vállalat párt- végrehajtó bizottsága 1972. augusztusában úgy ítélte meg, hogy Ormosbányán megértek a feltételek a mintaüzem szervezésére. Ezt követően került sor az üzem gazdasági, társadalmi és politikai vezetői által intézkedési terv elkészítésére, mely az 1973. évi feladatok eredményesebb végrehajtását célozták. — Mi a mintaüzem, melyek megszervezésének feltételei? — kérdeztük Jesse Árpádtól, az Ormosi Bányaüzem főmérnökétől. — Mintaüzemnek lenni megtiszteltetés, de ugyanakkor plusz feladatot is jelent. A kollektívának az adott lehetőségek között a maximumot kell nyújtania —felelte, majd a szervezés feltételeiről beszélt: — Egyrészt magába foglalta az éves versenykiírások vállalásait, mely összhangban van a szocialista brigádok célkitűzéseivel, de döntő célja, hogy konkrét feladatokat határozzon meg a műszaki, a gazdasági és a szervezési tennivalók megvalósítására. Vagyis nemcsak a tisztes munkával elérhető eredményeket, hanem a technikailag, vagy szervezéssel elérhetőket is elvárják. Ebből adódóan a követelmények magasabbak, amiknek teljesítése a korábbiaktól eltérő, új eszközöket igényel. Szükség van tehát kísérletezésre, új gépek, technológiák kipróbálására. A tapasztalatokat aztán hasznosítják a többi üzemben is. ORMOSBÁNYÁN az intézkedési terv előkészítésekor mind a termelés mennyiségét, mind a minőségét tekintve magasra állították a mércét. Célul tűzték ki a produktív műszakarány háromszázalékos javítását, az önköltség csökkentését, a gépi jövesztés arányának 42 százalékra való növelését, 1200 méterben határozták meg az F-gépek éves teljesítményét, s 100 méteres vágathajtási mozgalmat hirdettek. A meghatározott célok teljesítéséhez csoportonként tételesen dolgozták ki a részfeladatokat, a szükséges intézkedéseket. Melyek az eredmények? — Nem túlzók, ha azt mondom: eredményeink felülmúlnak minden várakozást — válaszolta a főmérnök. — Elég talán csak annyit megemlítenem, hogy üzemünk már november végén teljesítette éves szakmai tervét, s még 80 ezer tonna szenet termelt. Az elmúlt évhez viszonyítva 270 kilogrammal nőtt az összüzemi teljesítmény, 10 százalékkal szárnyaltuk túl vágathajtási feladatunkat, az önköltség pedig 3 százalékkal maradt alatta a tervezettnek. Jó munka- és üzemszervezéssel elértük, hogy az éves átlagban 150 főnyi létszámcsökkenés ellenére is 4,3 százalékkal növelni tudjuk a produktív műszakarányt. Az üzem az év során több műszaki intézkedést valósított meg önerőből. Ormos VII-es akna kettes körletének dolgozói például olyan tároló vágatot hoztak létre, melyben naponta 180—200 tonna szenet csapolnak, és ebből ürítenek. Ezáltal a percenkénti 10—12 csillés termelési csúcsokat lecsökkentették 5 csillére, s ezzel összhangba hozták a termelést a szállítással. Ennek következtében nőtt a gépek üzemideje, s a fejtési sebesség a IV. negyedévben túlszárnyalta a napi 4,2 métert. Az Ella-aknaiak az acéltámos fronton hidraulikus előtoló berendezést építettek be a homloki kaparó előtolására, így nemcsak könnyebb, hanem gyorsabb is lett a munka, ciklusonként két órát takarítottak meg. A CÉLKITŰZÉSEK elérését segítették azok a komplex szerelési tervek, melyek a nagyobb volumenű munkák átfogó, részletes megszervezését szolgálták. A tervek ugyanakkor leszűkítették a baleseti veszélyforrásokat is, aminek eredményeképpen két éve nem történt baleset a gépi fronton. Megfelelő intézkedésekkel javították a gépi berendezések üzembiztonságát is. A politikai és a szakmai munka jó összehangolását tükrözi az a szellem, mely az Ormos VII-es akna kettes körzeti gépi fronton dolgozó szocialista brigádban kialakult. A közösség tagjai kritikus szemmel figyelik egymás munkáját, magatartását, s a közéjük nem valókat kizárják. Ebbe a brigádba megtiszteltetés bekerülni. A kollektíva tagjai — ha szükséges — szabadnapokon is dolgoznak. Amint az eredmények is bizonyítják, jó úton halad Ormosbánya mintaüzemmé fejlesztése. Dolgozói önként vállalták azt a pluszmunkát, melyet a magasabb követelmények teljesítése jelent számukra, s ennek megfelelően tevékenykednek. Ismerve helytállásukat, szorgalmukat, bizonyos, hogy 1974- ben még szebb eredményeket érnek el. Ennek pedig nemcsak ők, de az egész vállalat hasznát látja. K. L. Szociális beruházásokra A MŰSZAKI fejlesztés, az új technológiai eljárások alkalmazása mellett nagy gondot fordítottak az utóbbi években munkavédelmi és szociális beruházásokra az ŐSZ üzemeiben. Talán elég megemlítenünk, hogy az elmúlt három esztendőben 7 millió 277 ezer forintot áldoztak erre a célra. A kézsérülések csökkentése érdekében például több mint 24 ezer pár védőkesztyűt biztosítottak a dolgozók részére, mintegy 1 millió 700 ezer forint értékben. Plakátok és egyéb propagandaanyagok beszerzésére 37 ezer 800, az üzemek között folyó munkavédelmi versenyek díjazására pedig 142 ezer forintot fordítottak. Üzemi balesettel kapcsolatos kártérítés címén 375 dolgozónak csaknem egymillió forintot fizettek ki, s lehetne még tovább sorolni, mi mindenre költöttek az ÓSZ üzemeiben. TERMÉSZETES, hogy az összevonás után is jelentőségének megfelelően foglalkoznak ezekkel a témákkal, s minden dolgozó érzi és élvezi majd azokat a juttatásokat, amelyeket a szociális és egészségvédelmi beruházások nyújtanak megyénk bányásztársadalmának. A sújtólég ipari jelhasználása A bányászok alattomos ősi ellensége a bányalég. A Donyec-medencében levő „Krasznolimanszkaja” bányában fontos kísérletet hajtottak végre: a metán roppant nagy hőenergiáját a termelésben fogják hasznosítani. Egy csőrendszeren keresztül a metángázt a föld alatti vágatokból speciális vákuumszivattyúkhoz, onnan pedig a kazánokhoz vezetik. Válasz a királdiaknak „Rettegve utaznak” címmel lapunk november 29-i számában közöltük a Királd—Farkaslyuk között utazó bányászok panaszát: nagyon rossz műszaki állapotban levő autóbusszal szállítják őket. Cikkünkre a Volán 3. sz. Vállalattól Nagy István főosztályvezető és Kublik Ferenc osztályvezető a következőket válaszolta: „A cikkben foglaltakra értesítjük, hogy vizsgálat során megállapítottuk: a panasz helytálló. Az ózdi üzemegységünk műszaki szakszolgálata a GA 97—06 írsz. autóbuszt december 6-án leállította és soron kívüli javítását elvégezte. Az autóbuszt december 13-án újra forgalomba helyezte. Köszönjük az észrevételt, amellyel a biztonságos közlekedést segítették elő, s egyben kérjük, hogy a jövőben hasonló panaszokat — a gyors intézkedés érdekében — közvetlenül hozzánk szíveskedjenek elküldeni.”