Borsodi Bányász, 1983. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1983-07-07 / 27. szám
Végső búcsú Halasi Istvántól Mély részvét mellett helyezték örök nyugalomra június 29-én este 6 órakor Halasi István vájárt a putnoki temetőben. Ravatalánál ott voltak és osztoztak szerettei gyászában a magyar bányászat, az Oroszlányi Szénbányák Vállalat, a Borsodi Szénbányák képviselői, rokonai, ismerősei, barátai, harcostársai, s lerótták kegyeletüket, elhozták a tiszteletet és emlékezés virágait, koszorúit. A bányászok nagy családja nevében Magyar György az Oroszlányi Szénbányák Vállalat gazdasági igazgatója vett végső búcsút Halasi Istvántól. Ebből a búcsúbeszédből idézünk. Ennek ellenére június 22- én, hajnal , a természet erői kimondhatatlan fájdalmat és pótolhatatlan veszteséget okozva, győzelmet arattak az emberi értelem és technika felett. Kegyelettel hajtjuk meg fejünket előtted, kedves bányásztársunk! Amikor Márkushegyre jöttél, akkor egyben a nemzetközi bányász összetartozással járó kötelezettségeket is vállaltad. Ezt a sors tragikus eseménnyel pecsételte meg. Veled együtt halt hősi halált négy olyan ember is, akik a testvéri Lengyelországból jöttek segíteni. Ti, márkushegyi hősök, mindig többet és jobbat akartatok tenni és tettetek is a vállalati munkamegosztásban. Kezdettől elől jártatok, bár tudtátok, hogy aki elől jár, az hamarabb fárad, mert annak az élet szüntelen ütközet. Ezt a fáradtságot azonban szívesen vállaltátok, mert mindannyian tudtátok, hogy a siker, a boldogulás, a jólét nem magától értetődő dolog. Azért harcolni, küzdeni kell. A társadalomnak sokat és jó szívvel adtatok, a társadalom viszonzásul elismerte szakmai és politikai munkátokat. Ravatalod előtt fájdalomtól megtört szívvel állunk. A magyar bányászat és az egész ország szeretteiddel gyászol. Torkunkat és szívünket szorítja a bánat, amikor azt kell kimondani, hogy már nem tudunk szeretteidnek visszaadni. Az őket ért veszteség felmérhetetlen és pótolhatatlan. Mindazok, akik utolsó utódra elkísértünk, hogy kifejezzük az irántad érzett szerzetünket és tiszteletünket, megfogadjuk, hogy emlékedet megőrizzük. Nem felejtjük el, hogy örökül hagytál nekünk egy korán félbeszakadt, de annál teljesebb munkáséletet. Most már miénk a folytatás kötelessége. Itt a koporsód mellett ígérjük, hogy elhagyott lámpádat meggyújtjuk, elárvult szerszámaidat kezünkbe vesszük. Most pedig utolsó leszállásodhoz búcsúzóul mondom a fájdalmas utolsó jó szerencsét!" Az oroszlányi bányásztársak nevében Hadnagy Ferenc szakszervezet titkár búcsúzott el Halasi Istvántól, akit a bányászhimnusz elhangzása után helyeztek örök nyugalomra a putnoki temetőbe. „Az elmúlt napok döbbenetével szívünkben ahhoz a pillanathoz érkeztünk, amikor végső búcsút kell mondanunk, egy, az ereje teljében lévő munkatársunknak, Halasi Istvánnak. A nagy múltú magyar bányászat sok évszázados történelmének egyik legsúlyosabb napjai állanak mögöttünk. Alig két hét leforgása alatt, összesen 48 társunk, közülük a ravatalon fekvő Halasi István is áldozat lett. Halasi István 46 éves volt, mikor a munka frontján hősi halált halt. Életútja küzdelmektől és megpróbáltatásoktól egyáltalán nem volt mentes. Becsületes munkásemberek gyermekeként, 1937. augusztus 24-én született, Székely nevű faluban. Szüleit igen korán elvesztette, helyettük nővérei álltak mögötte, ők igyekeztek pótolni a szülői gondoskodást. A munkáséveket 15 éves korában kezdte, munkakönyvét Nyíregyháza városi Tanácsa, 1952. VI. 5-én állította ki. Szolgálati ideje több mint 30 év, amiből közel 20 évet a bányászatban töltött. A szénbányászatban először 1956 és 1960 között dolgozott. Munkahelye a Borsodi Szénbányák bánfalvai bányája volt. 1958-ban lett vájár. 1961 és 1963 között a Belügyminisztérium állományában rendőri szolgálatot teljesített. 32 éves korában, 1969 közepén újra a bányászéletet választotta. Emiatt különös tisztelettel kell rá emlékeznünk, hiszen olyankor állt csatasorba, amikor bizony kevés fiatalember útja vezetett hozzánk. Az Oroszlányi Szénbányák Márkushegyi Bányaüzemébe 1981. decemberében került. Felejthetetlen társunk, drága halottunk! Munkahelyedet, a Márkushegyi Bányaüzemet, ezt a modern, nagy teljesítményű új szénbányát felszereltük mindazzal a korszerű géppel és berendezéssel, amely a mai bányász munkáját könnyíti, biztossá teszi. El is sajátítottátok kezelésüket, megismertétek és alkalmaztátok a modern technikát. i BORSODI BANT*«? 4 bányabiztonság fokozása Munkavédelmi értekezlet (Folytatás az 1. oldalról) A levél kézhezvételét követően a Borsodi Szénbányák valamennyi üzemében rögtönzött munkavédelmi tanácskozásra került sor. Ezt megelőzően a vállalat vezérigazgatója írásban általános irányelveket tett közzé, illetve az illetékes fórumokon szóbeli útmutatót is adott az érdekelteknek a bányabiztonság fokozásának legfontosabb teendőiről. Július 1-én a déli órákban ültek össze a Mákvölgyi Bányaüzem szakemberei, hogy a helyi munkavédelmi feladatokat megbeszéljék, azokra ütemtervet dolgozzanak ki, s a mozgósítás felelőseit meghatározzák. Takács István üzemigazgató hangsúlyozta, hogy semmilyen lazaságot nem szabad megengedni. Kerüljön sor délutáni és éjszakás ellenőrzésekre, ugyanakkor a visszaellenőrzésekről is gondoskodni kell. A kiürítési gyakorlat megszervezése során nagyon lényeges, hogy mindenkiben tudatosodjon: az ő érdekében történik a mozgósítás. Ugyancsak szigorúan kell fellépni a hiányzókkal szemben, mert esetenként a műszaki vezetés képtelen emiatt a szükséges telepítést megoldani. Ugyanakkor ez a létszámhiány a munkahelyeken veszélyforrásokat okozhat. A bányabiztonság megteremtését nem szabad kampányfeladatnak tekinteni. Mindig és mindenütt, így nemcsak a bányákban, hanem a külszínen is elsőrendű a dolgozó ember védelme, a biztonságos munkavégzés megteremtése. Az egymás iránt érzett felelősséget semmi nem pótolhatja! Fokozottan és folyamatosan ügyelni kell a technológiai és munkafegyelem betartására, mindenkinek a maga területén, mert ezzel nemcsak önmagát, társait is védi! K. Az értekezlet résztvevőinek egy csoportja Fotó: Pusztai A vb napirendjén káderképzés, polgári védelem Az elmúlt héten csütörtökön tartotta meg soron következő ülését a vállalati párt-végrehajtó bizottság. Az első napirendi pontként Horváth Ferenc, a vállalati pártbizottság munkatársa jelentést terjesztett a testület elé, amely a párt káderképző iskoláin (10 hónapos, HLEE általános és szakosító tagozat) végzettek foglalkoztatásáról adott áttekintést. A második napirendi pontban Wrublovszki Nándor tájékoztatta a vállalati párt-végrehajtó bizottság tagjait a Borsodi Szénbányáknál folyó polgárvédelmi munkáról. Mindezekről részletesen a következő lapszámunkban számolunk be olvasóinknak. Eseménynaptár KAZINCBARCIKA Ünnepélyes keretek között átadták az új véradó állomást. A város orvosai csatlakoztak a béke megvédésére irányuló akcióhoz és nyilatkozatukat eljuttatták az Országos Béketanácshoz. Az 1983. évre tervezett 75 darab állami célcsoportos lakás átadása megtörtént. Ezzel a Kertváros III. ütem területén befejeződött a lakásépítés. Megkezdődött a lakásépítés az új építési területen, az I/B szomszédsági egységben. Többek között itt épül meg a 32 lakásos épület, amely a fiatalok háza lesz. Elkészültek az 1/B szomszédsági egységben építendő 12 tantermes általános iskola és a 112. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet kiviteli tervei. A városi tanács a város környéki alapból 70 ezer forintot biztosított a közvilágítás bővítésére, a Bánhorváti Községi Tanács és 30 ezer forintot óvodai kerítés építésére a Sajókazai Községi Tanács részére. — Az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal 50 ezer forinttal támogatja a minivadon megvalósítását. — A társadalmi munka végzése a felajánlások szerint történik. A fő területek: a csónakázótó, pihenőpark, a minivadon, az intézmények és parkok fenntartási munkái. — 1983. május 31-ig 89 darab tanácsi bérlakást adtak le a városi tanács részére, újrakiutalásra. — A megye ének-zene tagozatos általános iskoláinak kórustalálkozója maradandó élményt jelentett mind a résztvevőknek, mind a város lakói részére. — Május 27-én került sor az általános és középiskolák városi környezetvédelmi vetélkedőjére, amely egyben a kétéves komplex környezetvédelmi versenyt zárta le. — Kazincbarcikán az általános rendezési tervben a családiházas beépítésre kijelölt területek elfogytak. Emiatt a városi tanács megállapodást kötött a Mucsonyi nagyközségi Tanáccsal, hogy OTP-hitellel, Mucsony területén 70 darab telket alakítanak ki a kazincbarcikai igények kielégítésére. — Városunkban rendezte meg a Magyar Urbanisztikai Társaság észak-magyarországi csoportja III. találkozóját. A téma a városrendezés, -tervezés és -üzemelés társadalmasítása volt SAJÓKAZA — Megnyílt a cankori településrészen a Kazincbarcika és Vidéke Áfész üzemeltetésében az új ABC-áruház. — Az év folyamán 500 folyóméter út salakozását végezték el társadalmi munkában. 9UL? TKRVTEI.JESITES 19*3 JÜNIUS HÓNAPBAN Bükkaljai Bű. 110,2% Putnoki Bü. 107,0% Farkaslyuki Bü. 97,5% Miskolci Bü. 88,6% Mákvölgyi Bü. * 84,7% Ormosi Bü. 81,0% Szuhavölgyi Bü. 48,0% Vállalat: 84,2% LEGJOBBAKNÁK Szeles 123,9% Putnok Egercsehi 107,0% 102,0% 1083. JíWns 7. Lyukóbányán, a dombtetőn települt üzemhez érve nemcsak az erdő zöldjének megnyugtató látványa fogadja az embert. A munkásszálló előtt és környékén, az üzem bejáratánál frissen ültetett virágok pompáznak, díszcserjék, sokszínű nyíló virágok üdítik a szemet. Az üzem kertészét, B. Háda Ferencet éppen gyomlálás, növényápolás közben találjuk. — A közelmúltban mintegy ezer ligustrumot, ötszáz berberist, húsz nyírfát, valamint közel ezerötszáz virágpalántát ültettünk el. A munkákat én irányítottam, a Latinka Sándor KISZ- alapszervezetek fiataljai és szocialista brigádok segítkeztek társadalmi munkában az üzem és környéke virágosításában, szépítésében. A szebb, kulturáltabb környezet nemcsak a látványt emeli, jobb közérzetet is biztosít. Lyukóvölgy tanácsi képviselője, Balogh Sándor, a városi tanács tagja érthetően lokálpatrióta, hiszen itt éli mindennapjait, ráadásul az üzemnél dolgozik. — Tizenöt éve vagyok a Miskolc városi Tanács tagja, Lyukóvölggyel és a bányateleppel együtt közel kétszáz lakos gondjait, bajait képviselem, intézem. A perecesi bányatelepet annak idején elhanyagolták, visszafejlesztették, általában ez a kisebb települések sorsa. Ennek ellenére szeretném, ha Lyukó megőrizné hagyományait, azt a miliőt, mely az itt lakók Szávra nagyon sokat jelent. Minden apró előrelépésnek, részsikernek tudunk örülni, s igyekszünk társadalmi munkával tenni is saját érdekünkben. Bár a város peremén vagyunk, „beneveztünk” a Virágos Miskolcért mozgalomba. A növényekre a tanács adta az anyagit, az üzem és az itt lakók társadalmi munkával parkosították, virágosították a környéket. Az üzem kerítésének elkészülte után — a munkálatok jelenleg folynak — újabb nagy feladatot végzünk el, társadalmi munkában vállaltuk a közel nyolcszáz méter járdalap lerakását. A majdan az autóbuszmegállótól egészen a fatelepig vezető gyalogjárda a lakosság és az itt dolgozók kényelmesebb, s főleg biztonságosabb közlekedését oldja majd meg. Tudom, ezek látszólag nem nagy jelentőségű dolgok, de csak annyira vállalkozhatunk, amire erőnkből futja. Olyan fejlesztésekhez, mint a vezetékes vízellátás megoldása, már kevés a társadalmi összefogás. Szeretnénk a bolt előtti italozást megszüntetni, egy asztalokkal, székekkel ellátott pihenő építésével áthidalni a bolt körüli áldatlan állapotot. BORSODI BÁNYÁSZ A BORSODI BÁNYÁSZOK HETILAPJA Szerkesztőség: 3523 Miskolc, Kazinczy u. 1*. Postacím: 3201 Miskolc, p £. 146. Telefon: 17-884. 18-461. Felelős szerkesztő: TOROK 4UHLD. Kiadja: a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat, 3527 Miskolc, Bajcsy- ZsUinszky lit 15. Postacím: 3501 Miskolc, pl. 178. Teleíoa: 36-131. Fe megyei Nyomdaipari Vállalatnál, Miskolcon. Felelős v.: KILIÁN В [UNK].*