Borsodi Fiatal, 1969 (1-10. szám)
1969-01-01 / 1. szám
2 BORSODI FTAT Al Az akcióprogramokról A KOMMUNISTA Ifjúsági Szövetség legfontosabb célkitűzése, az ifjúság szocialista szellemű nevelése. E nevelő tevékenység nem légüres térben, hanem a szocializmus építése politikai, társadalmi és gazdasági feladatainak végrehajtása közepette valósul meg. A megnövekedett feladatok a nevelőtevékenység tervszerűségének állandó javítását igénylik. A társadalmunk előtt álló feladatok megoldásából alapszervezeteink a felsőbb KISZ-szervek által készített akcióprogram irányelvek lebontása útján vállalhatnak részt. A KISZ-alapszervezetek előtt álló nevelési célkitűzéseket és az egyéb megoldásra váró feladatokat célszerű egyéves időszakra megtervezni, s az akcióprogramokban csak a legfontosabb feladatokat rögzíteni. Helytelen az a szemlélet, hogy az akcióprogram különböző akciók rendszer nélküli gyűjteménye. Az akcióprogramok készítésekor a vezetőségek és a tagok közös tevékenységét kell hangsúlyozni. Jó akcióprogramot nem lehet a tagság véleménye, javaslata, észrevétele nélkül készíteni. A tervezés, az akcióprogram készítés, tehát mindig az elmúlt évi tevékenység alapos értékelésével kezdődjön. Fel kell mérni az eredményeket és hiányosságokat egyaránt, keresve a fogyatékosságok okát. Az elmúlt hónapokban a tagsági könyvek érvényesítése és a tagösszeírás lehetőséget teremtett a tagokkal való beszélgetésekre, az eddigi tevékenység értékelésére, az újabb lehetőségek kutatására. Az akcióprogram készítésekor szükséges ismerni a legfontosabb párt- és KISZ-határozatokat, a felsőbb KISZ-bizottságok irányelveit, amelyben a megyei és járási feladatokat jelöli meg. A pártszervezetek és tömegszervezetek leglényegesebb feladatait, az együttműködés és a segítségnyújtás lehetőségeit, és végül az adott gazdasági egység előtt álló legfontosabb tennivalókat. Miután az akcióprogram készítéséhez szükséges ismeretekkel rendelkezünk, kezdhetjük a tervezést Hogyan épüljön fel az akcióprogram? A BEVEZETÉSBEN érdemes röviden megfogalmazni az elmúlt évi feladatok megoldásának eredményeit, az adott gazdasági egység előtt álló tennivalókat. Az egyes fejezetekben célszerű a legfontosabb teendők megjelölése, rendszerezett, áttekinthető formában. Az eddigi gyakorlat alapján hasznos az alábbi taglalást követni: A termelést segítő tevékenység. Ebben a részben a gazdasági egység tervteljesítésében való aktív részvétel, az ifjúsági brigádmozgalom, munkaverseny, védnökségvállalások, a KIM, KIT, SZIM mozgalmak, takarékossági és újítómozgalmak, társadalmi munkaakciók szerepelnek. Eszmei-politikai nevelőmunka. A fiatalok marxista szellemű nevelésének feladatait jelölhetjük meg, a közvetlen és közvetett módszerek segítségével. Konkrét formában fogalmazhatjuk feladatainkat, a FI megünneplése, a „Vádoljuk az imperializmust!” akció, a KISZ-oktatás, a fiatalok aktivitásának fokozása terén. A szabad idő tartalmas eltöltésével kapcsolatos feladatok. A szabad idő tartalmas eltöltésének megszervezését is nevelési célkitűzéseink megvalósításának rendeljük alá. Ezt a részt két területre lehet bontani: az egyik a művelődéssel kapcsolatos feladatok, amely a fiatalok szépízlésének formálásában, általános műveltségének növelésében jelentkezhet. A másik terület a fiatalok testi nevelésével kapcsolatos teendőkre mutathat. A szervezeti élet javítása. Nagy gondot kell fordítani az alapszervezet belső életére, szervezettségére, a szervezeti fegyelem javítására. Erősíteni kell a KISZ kommunista és tömegszervezeti jellegét, törekedni kell a vonzó és tartalmas szervezeti életre. A KISZ-alapszervezet vezetősége a tagság véleményére támaszkodva, a pártszervezet segítségével készíti el az akcióprogram-javaslatot, majd a taggyűlésen megvitatják és határozattá emelik. Ezek után következhet az akcióprogram lebontása negyedéves ütemtervre. A VÉGREHAJTÁS az alapszervezeti vezetőség és tagság együttes tevékenységét igényli. Fontos, hogy mindenki érdekeltté legyen téve a célok megvalósításában. A vállalt feladatok következetes megoldása, és annak ellenőrzése rendszeresen vezetőségi üléseken és taggyűléseken történjen, amikor a reszortosok, KISZ-csoportvezetők, s a megbízást kapott elvtársak beszámolnak munkájukról. A nagy körültekintéssel készített akcióprogramok biztosíthatják a KISZ-tagság cselekvési egységét, aktív részvételét a gazdasági-társadalmi, politikai feladatok megvalósí- tásában. Járai János KISZ-iskola, oktató /Nem elég megnézni — el kell olvasni Kései jegyzetek az Egri csillagokhoz több mint egy hónappal ezelőtt, az elmúlt év karácso- nyán mutatták be a premier-mozik a magyar filmművészet eddigi legnagyobb vállalkozásban készült színes, szuperprodukcióját, a Várkonyi Zoltán rendezte Egri csillagokat. Azóta már igen sok ezren látták, fiatalabb és idősebb nézők egyaránt, s mivel az utánjátszó mozikban, főleg pedig a megyében levő filmszínházakban még csak napjainkban, vagy ezek után kerül vetítésre, érdemes néhány gondolatot feljegyezni róla. Az Egri csillagokat igen nagy várakozás előzte meg. Hoszszú évtizedek óta adóssága volt a magyar filmművészetnek Gárdonyi Géza örökbecsű, halhatatlan történelmi regényének átültetése egy újabb, egyszerre százezrekhez szóló művészet nyelvére. Nemeskürthy István, a neves történész, filmesztéta és filmgyári stúdióvezető írt forgatókönyvet Gárdonyi Géza regénye nyomán. Szász Endre, a nagyszerű grafikusművész tervezte meg a környezetet, a látványosságokat, Farkas Ferenc komponálta a muzsikát, és korábban a Jókai-filmek rendezésével is kitűnt nagyszerű filmrendező, Várkonyi Zoltán alkotott végül filmet az Egri csillagokból. Valóban nem pergett még a mozikban ilyen nagy statisztériát foglalkoztató, színes, szélesvásznú produkció, legalábbis nem hazai készítésű. Felbukkannak a filmben a regényből ismert alakok, a történeti szál jól ismert és várt fordulatai, mégis csalódással kell elhagynunk a nézőteret. Sokan azt mondják ugyan, mindez kritikusi nyavalygás, szőrszálhasogatóé, mert hiszen az Egri csillagok teli nézőtereket vonz, a közönség előtt sikere van. Valóban, a film nagyon sikeres, de hozzá kell tennünk, hogy az Egri csillagoknak egy roszszabb változata is sikeres lenne, mert a közönséget elsősorban a Gárdonyi Géza regénye iránti tisztelet, az adaptáció iránti kíváncsiság, az olvasmányos élmény viszontlátásának vágya viszi be a moziba, mintsem a film, mint másfajta művészi kifejezési forma megismerése iránti szükséglet. Az Egri csillagok látványos kalandfilm, amely sajnos a maga műfajában messze-messze alatta van annak az értékszintnek, mint ahol Gárdonyi Géza műve a regények műiránti kíváncsiság, az olvasmányos élmény viszontlátásának született filmeknek nehéz az útjuk. Mert mindig meg kell küzdeniük a nézőkben élő emlékekkel, azokkal az élménydarabokkal, amelyek a regény egyes mozzanataiból az olvasónézőben megmaradnak, hisz a néző nagyon sokszor úgy szeretné viszontlátni képi kifejezésben az ismert történetet, ahogy annak megjelenítését maga elképzeli. S ez nem mindig egyezik a rendező elképzelésével. Ez az egyik forrása a csalódásnak, de nem kizárólagos forrás. A filmátültetés természetesen nem követhette a regény sok-sok szálát, a rövid három óra alatt nem volt képes és nem is lehetett képes mindent megjeleníteni. Nagyon is szükséges volt az eredeti mű nyomán írt forgatókönyv és nem a regény filmrevitele. Azonban vitatható, hogy ez a forgatókönyv és az ennek nyomán keletkezett film mennyire hű az alapműhöz, mennyire adja vissza annak vonalvezetését. Sajnos, azt róhatjuk fel az Egri csillagok legnagyobb hibájául, hogy nem volt képes Gárdonyit visszaadni a nézőknek. Kedvenc hőseink fel-feli villantak, majd el-eltűntek, a főhős, Bornemissza Gergely teljesen mellékes figurává csúszott le, a film első része inkább nagyobb epizódokból álló történelmi képeskönyvet idéz, amelyben egyes jelenetek részben feleslegesen elnyújtottak, részben teljesen feleslegesek, s amelyekből a történelmi hátteret kibogozni igen nagy munka. A második rész, amely Eger ostromát ábrázolja, oly nagymértékben élt a látványos, western-ízű kalandfilmek fogásaival, hogy általános izgalmat adott ugyan, de éppen a nagy látványosság mögött valahol eltűnt a hazafias érzés táplálása, ami talán Gárdonyinak legfőbb célja volt. Mikép, látványos, helyenként izgalmas film az Egri csillagok. Feltétlenül meg kell nézni. De vétek volna a film megtekintésével egészében tudomásul venni az Egri csillagokat. Vegyük utána elő Gárdonyi regényét és olvassuk azt figyelemmel, érdeklődéssel. (bm) A kétkezi dolgozók gyermekeinek segítése Intézkedési tervet dolgozott ki a SISZ-rb Az MSZMP VIII. kongreszszusa eltörölte a tanuló ifjúság szociális kategorizálását és feladatul jelölte meg a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásához szükséges politikai, anyagi és szociális feltételek biztosítását. A IX. kongresszus megerősítette ezt, kihangsúlyozva a pedagógusok szerepét a kétkezi dolgozók gyermekei tanulásának segítésében. Pártunk kongresszusai világosan és egyértelműen leszögezték: a kétkezi dolgozók gyermekeinél tapasztalható hátrányok elsősorban az otthoni tanulási feltételekből, a pályaválasztás nem megfelelő irányításából, valamint a fizikai és szellemi munka hiányos értékeléséből adódik. Aláhúzták a kongresszusok, hogy e hátrányok leküzdésével el kell érni, hogy a kétkezi dolgozók gyermekei képességeiknek megfelelő eredménnyel végezzék tanulmányaikat, a tehetségesek jussanak főiskolákra, egyetemekre, a két alapvető osztály társadalmi súlyának megfelelő arányban kerüljenek a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális élet vezető posztjaira. A kongresszusi határozatból adódó feladatok végrehajtása megyénkben, különösen a VIII. kongresszus után, kissé nehézkesen indult meg. A kategorizálás eltörlése éles visszhangra talált, támadások érték balról és jobbról is. A baloldali nézetet vallók azt hangoztatták, a kategorizálás eltörlésével éppen a kategorizálást állították viszsza, s így a fizikai dolgozók gyermekei hátrányba kerülnek. A jobboldali nézetet vallók pedig azthangsúlyozták :az fizikai dolgozók gyermekeivel való fokozott törődés tulajdonképpen kategorizálás. Hiba volt, hogy a pedagógusok zöme csupán pedagógiai és szociális követelményként fogta fel a kérdést és leszűkítette a hátrányos helyzetű tanulókra. Gátolta a kibontakozást, hogy a vidéki kisiskolák az oktató-nevelő munka objektív, illetve szubjektív feltételeivel nem rendelkeztek, s rendelkeznek. Nem volt helyes az sem, hogy a fizikai dolgozó szülők tehetséges gyermekeit elsősorban a szakmát nyújtó intézetek felé irányították. A IX. kongresszus javított ezen a helyzeten, új lendületet adott a munkához. A párt, állami és tömegszervezetek fokozottan napirenden tartották a feladatok végrehajtását, s ennek eredménye az lett: a párt-, állami és tömegszervezetek munkájában előtérbe került a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásában jelentkező hátrányok leküzdése. Eljutottunk oda, hogy ma már helyesen értelmezi és alapvető politikai kérdésnek tekinti a határozatot és törekszik gyakorlati megvalósítására. Az eddig elért eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek, mutatott rá a KISZ Borsod megyei Bizottságának végrehajtó bizottsága, s éppen ezért egy intézkedési tervet dolgoztak ki a témáról. A végrehajtó bizottság az úttörőszövetség és a KISZ feladatává tette, hogy a mozgalom sajátos eszközeivel segítse a tehetséges tanulók felkutatását, biztosítson fórumot kibontakoztatásukhoz, segítse a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásánál jelentkező hátrányok és a szemléletbeli hiányosságok leküzdését. A tehetségek felkutatásánál a csapatvezetőségek gondoskodjanak róla, hogy a szaktárgyi versenyeken fizikai dolgozók tehetséges gyermekei vegyenek részt. A rajvezetők szorgalmazzák a pajtások szakpróbázását. A tanintézeti KISZ-szervezetek mozgósítsanak minél nagyobb számú tehetséges tanulót a „Ki miben tudós”, a „Szakma kiváló tanulója” című versenyekre. A sárospataki diáknapok előversenyein és a bemutatókon el kell érni, hogy minden fizikai dolgozó tehetséges gyermeke részt vegyen. Az úttörőszövetség és a KISZ-bizottság sokat tehet a tehetséges fiataloknak a fórum biztosításával. Helyes a járási, városi szaktárgyi versenyek győzteseinek továbbtanulását figyelemmel kísérni. Az úttörőházban szervezzenek nyelvi, rantensatikai szakköröket a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei részére. Helyes szaktáborokat is létesíteni e fiatalok részére, melyek a pályaválasztást, a felvételi vizsgákra való felkészülést segítik elő. A sárospataki diáknapok keretén belül üdvös volna Élethivatásom a pedagógus pálya címmel találkozót szervezni, s ezzel ráirányítani a fizikai dolgozók gyermekeinek a figyelmét a pedagógus pályára. Sokat tehetnek e témában az ifjúsági házak is. Indítsanak különböző szintű szakköröket, esetleg olyan jelleggel is, hogy azok felkészítsék a fiatalokat az egyetemi felvételi vizsgára. A szemléletbeli hiányosságok leküzdése érdekében ajánlotta a megyei KISZ-vb, hogy úttörők szülői értekezleteket tartsanak, melynek célja: segítségnyújtás a pályaválasztáshoz stb. Helyes, ha őrsvezetőképző táborokba is elsősorban a fizikai dolgozók gyermekeit küldenék. Az is fontos szempont, hogy az úttörőcsapatok és a KISZ-szervezetek ilyen irányú munkájáról értesítsék magukat a szülőket is. Tájékoztassák őket a gyermekük által elért jó eredményről, gratuláljanak nekik. A megyei KISZ-bizottság végrehajtó bizottságának intézkedési terve a fizikai dolgozók gyermekeivel kapcsolatban minden bizonnyal nagy segítséget nyújt a további munkához. KISZ-szervezetem állóeszkosz-gazdálkodásáról A KISZ-alapszervezetek munkájának, szervezeti életük megszervezésének egyik lényeges feltétele az, hogy megfelelő helyiség álljon rendelkezésre, s annak berendezéssel, felszereléssel való ellátása is jó legyen. Szükséges a helyiség, s annak berendezése a klubszerű élet feltételeinek megteremtéséhez, hiszen KISZ-szervezeteink egyik fontos feladatát képezi a szabadidő hasznos, célszerű eltöltésének megszervezése. E munka tárgyi eszközök nélkül nehezen képzelhető el. KISZ-alapszervezeteink berendezés-felszereléssel történő ellátásának 3 fő forrását jelölhetjük meg: — felsőbb KISZ-bizottság által juttatott; — a gazdasági egységek által tartósan, vagy véglegesen rendelkezésre bocsátott felszerelések és a — saját erőből történő beszerzések. A KISZ KB Intéző Bizottsága 1967 őszén — részletes felmérés alapján — megtárgyalta a KISZ-szervezetek tárgyi, technikai ellátottságának helyzetét. Ennek során az IB meghatározta és előírta, hogy az ellátottság színvonalának javításával a KISZ-szervezeteknek állandóan foglalkozni kell. E célkitűzés egyrészt úgy realizálható, hogy az 1016/1967. sz. „Az ifjúság körében végzendő munkáról” szóló kormányhatározat szellemében — az állami, vagy gazdasági egység munkájának segítésével arányban — a KISZ-szervezetek kérhetik a vállalatot, intézményt, szövetkezetet arra, hogy biztosítson a szervezet számára megfelelő helyiséget, berendezést és felszerelést, vagy indokoltságának megfelelően javítson annak színvonalán. Másrészt úgy érhető el a tárgyi-technikai ellátottság színvonalának javítása, ha a KISZ-szervezetek saját anyagi forrásaikból az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben fordítanak arra pénzösszegeket, még akkor is, ha esetleg más tervezett költségeket (pl. jutalmak, kirándulás stb.) csökkenteni kell. Ez utóbbi megvalósítása — konkrét előnyén és hasznán túl — annál is inkább fontos, mert az említett határozat szerint a központi (megyei) erőforrásokból biztosítható támogatást elsősorban oda kell adni, ahol önerőből is tesznek erőfeszítéseket a berendezés-felszerelés ellátottság javítására. Ez teljesen érthető követelmény, ha figyelembe vesszük, hogy a berendezés-felszerelés ellátottság helyzetének javítása elsősorban a szervezet érdeke, tagjai igényeinek kielégítését szolgálja, és egyben ösztönzi a KISZ-szervezeteket saját bevételi, pénzügyi eszközei helyes, célszerű felhasználására. Rendkívül fontos, hogy az alapszervezetek állóeszköz ellátottságuk javítására reális terveket, célokat tűzzenek maguk elé, olyanokat, amelyek a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokból maradéktalanul megvalósíthatók. Természetesen emellett a KISZ központi szervei is hoznak intézkedéseket és tesznek lépéseket a KISZ-alapszervzetek állóeszközökkel történő ellátásának további tervszerű javítására. Rendkívül fontos, hogy az alapszervezetek állóeszköz ellátottságuk javítására reális terveket, célokat tűzzenek maguk elé, olyanokat, amelyek a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokból maradéktalanul megvalósíthatók. Végül e témánál szólni kell arról is, hogy a KISZ-vagyontárgyak megóvásáról, a társadalmi tulajdon fokozott védelméről az alapszervezetek vezetőségének fokozott mértékben gondoskodnia kell. Következetesen fel kell lépni az esetenként tapasztalható felelőtlenségek, gondatlanságok, szándékos rongálások ellen, olyan hangulatot kell teremteni, hogy minden KISZ-tag szívügyének, becsületbeli kötelességének tekintse a berendezések védelmét, kezelését, rendeltetésszerű használatának biztosítását. Az állóeszközök megóvása egyben azt is kell hogy jelentse szervezeteink számára, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök figyelembevételével gondoskodjanak azok rendszeres kezeléséről, karbantartásáról, szükség esetén felújításáról is. A berendezések-felszereléseialapszervezeteink életének színesebbé tételét, munkájuk célja tartalmának növelését szolgálja, az hasznos és nélkülözhetetlen eszköz a munkában ezért fáradozzanak azon, hogy a KISZ-helyiségek minél otthonosabbak, felszereltebbek legyenek és azokat óvják meg, hogy hosszú ideig szolgálhassa célkitűzéseik megvalósítását. Mészáros László KISZ MB gazdasági o. vezető 1960. Január KA Teljesítették a vállalásaikat a TVK fiataljai A Kommunisták Magyarországi Pártja és a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére szocialista munkaversenyt hirdettek a TVK KISZ- fiataljai. A Tiszai Vegyikombinát üzemeiből közel ötven ifjúsági szocialista brigád vett részt a jubileumi munkaversenyben. A városi KISZ-bizottság az értékeléskor örömmel számolt be a kimagasló munkasikerekről. Valamennyi ifjúsági szocialista brigád teljesítette vállalását! Ezzel az eredménnyel a fiatalok nagyban hozzásegítették a TVK-t eredményeinek teljesítéséhez. Az értékelés során a tiszaszederkényi városi KISZ-bizottság az első helyre a karbamid üzem Einstein brigádját találta méltónak. Kiemelkedő munkát végeztek a villamos üzem nagyfeszültségű és karbantartó munkálatainál dolgozó ifjúsági brigád tagjai, a gépgyár Ságvári Endre, a Vegyiműveket Szerelő Vállalat Petőfi Sándor és a Gyár- és Gépszerelő Vállalat Petőfi brigádjának tagjai. A kiváló eredményeket elért brigádok részére emlékclapot és 500—500 forint pénzjutalmat adtak át.