Borsodi Szemle, 1974 (19. évfolyam, 1-4. szám)
1974 / 1. szám - GAZDASÁGI ÉLET - Nagy Aladár: 25 éves a KGST
Nagy Aladár 25 éves a KGST Mindenki előtt ismeretes, hogy a második világháború után kialakuló szocialista világrendszer anyagi-gazdasági alapjai igen gyors ütemben jöttek létre. A szocialista országok rövid idő alatt befejezték a háborús károk helyreállítását és nagy lendülettel nekifogtak a szocialista iparosítás programjához. E feladatok megoldására történelmi jelentőségű nemzetközi szervezeti intézkedéseik is történtek. Ezek közül emelkedik ki az 1949-ben létrejött KGST. A KGST-országok gazdasági együttműködése kezdettől fogva egyik „motorja” volt annak a gyors ütemű gazdasági fejlődésnek, amelynek az elmúlt 25 évben tanúi lehettünk. Az egyes szocialista országokban uralomra jutottakaz új típusú termelési viszonyok, kialakult a tervgazdálkodás, kikristályosodtak a belső gazdaságirányítási rendszerek és a nemzetközi gazdasági együttműködés alapelvei és eszközei. Az 1960-as évek második felében a nagyméretű fejlődés szükségszerűen felvetette azokat az új elképzeléseket, amelyek a KGST tagországok belső gazdasági mechanizmusának és nemzetközi együttműködésének új formáit és tendenciáit körvonalazták. A nemzetközi szocialista munkamegosztás kérdései a tagországok által 1971-ben elfogadott kopplex program fejezeteiben fogalmazódtak meg. Foglaljuk össze röviden, mi jellemezte a KGST-országok gazdasági helyzetét a Komplex Program megfogalmazásának időszakában, az 1960-as évek végén. Valamennyi tagországban nemzetközi méretekben is magas szintű évi gazdasági növekedési ütem alakult ki, miközben egymáshoz viszonyított fejlődésük kiegyenlítettebbé vált (korábban a legkisebb és a legnagyobb növekedési ütem 1,9 és 9,1% volt, ez megváltozott 5,2 és 8,5%-ra). Az egyes évek növekedési ütemingadozásai megszűntek. Jelentősen meggyorsult a nem ipari ágazatok fejlődése. Az általános gazdasági fejlődés új gazdaságirányítási rendszerben, de még mindig extenzív jelleggel valósult meg. Ez kifejeződött abban, hogy a bruttó társadalmi termék gyorsabban nőtt, mint a nemzeti jövedelem, aberuházások növekedése túlszárnyalta a nemzeti jövedelem növekedését, a munkatermelékenység növekedése elmaradt a tervektől és a lehetőségektől, a készleteknek a nemzeti jövedelemhez viszonyított aránya még magas volt, a gépek és a nyersanyagok importjának növekedése felülmúlta az exportnövekedést. Az extenzív jellegű fejlődés következtében viszont a KGST-országoknak a velük azonos fejlettségű tőkés országokhoz képest 1—2,5% növekedési ütem előnye volt. A tagországok ipari fejlődésében a munkatermelékenység általában évi 7%kal, a létszám pedig 1—2%-kal nőtt, aminek következtében az ipari fejlődés 80%- a GAZDASÁGI ÉLET