Borsodi Szemle, 1974 (19. évfolyam, 1-4. szám)

1974 / 1. szám - GAZDASÁGI ÉLET - Nagy Aladár: 25 éves a KGST

Nagy Aladár 25 éves a KGST Mindenki előtt ismeretes, hogy a második világháború u­tán kialakuló szocia­lista világrendszer anyagi-gazdasági alapjai igen gyors ütemben jöttek létre. A szocialista országok rövid idő alatt befejezték a háborús károk helyreállítását és nagy lendülettel nekifogtak a szocialista iparosítás programjához. E feladatok megoldására történelmi jelentőségű nemzetközi szervezeti intézkedéseik is történ­tek. Ezek közül emelkedik ki az 1949-be­n létrejött KGST. A KGST-országok gazdasági együttműködése kezdettől fogva egyik „motorja” volt annak a gyors ütemű gazdasági fejlődésnek, amelynek az elmúlt 25 évben tanúi lehettünk. Az egyes szocialista országokban uralomra jutottak­­az új típusú termelési viszonyok, kialakult a tervgazdálkodás, kikristályosodtak a belső gaz­daságirányítási rendszerek és a nemzetközi gazdasági együttműködés alapelvei és eszközei. Az 1960-as évek második felében a nagyméretű fejlődés szükségszerűen felvetette azokat az új elképzeléseket, amelyek a KGST tagországok belső gazda­sági mechanizmusának és nemzetközi együttműködésének új formáit és tenden­ciáit körvonalazták. A nemzetközi szocialista munkamegosztás kérdései a tagor­szágok által 1971-ben elfogadott kopplex program fejezeteiben fogalmazódtak meg. Foglaljuk össze röviden, mi jellemezte a KGST-országok gazdasági helyzetét a Komplex Program megfogalmazásának időszakában, az 1960-as évek végén. Va­lamennyi tagországban nemzetközi méretekben is magas szintű évi gazdasági nö­vekedési ütem alakult ki, miközben egymáshoz viszonyított fejlődésük kiegyen­lítettebbé vált (korábban a legkisebb és a legnagyobb növekedési ütem 1,9 és 9,1% volt, ez megváltozott 5,2 és 8,5%-ra). Az egyes évek növekedési üteminga­dozásai megszűntek. Jelentősen meggyorsult a nem ipari ágazatok fejlődése. Az általános gazdasági fejlődés új gazdaságirányítási rendszerben, de még min­dig extenzív jelleggel valósult meg. Ez kifejeződött abban, hogy a bruttó társa­dalmi termék gyorsabban nőtt, mint a nemzeti jövedelem, a­­beruházások növe­kedése túlszárnyalta a nemzeti jövedelem növekedését, a munkatermelékenység növekedése elmaradt a tervektől és a lehetőségektől, a készleteknek a nemzeti jövedelemhez viszonyított aránya még magas volt, a gépek és a nyersanyagok importjának növekedése felülmúlta az­ exportnövekedést. Az extenzív jellegű fej­lődés következtében viszont a KGST-országoknak a velük azonos fejlettségű tő­kés országokhoz képest 1—2,5% növekedési ütem előnye volt. A tagországok ipari fejlődésében a munkatermelékenység általában évi 7%­­kal, a létszám pedig 1—2%-kal nőtt, aminek következtében az ipari fejlődés 80%- a GAZDASÁGI ÉLET

Next