Szövetkezeti Élet, 1968 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-26 / 1. szám
M n M fSwHLe't'AKyAt, a`sfreirat,jrsft ¥ ic% A BORSOD MEGYEI PÖLÖSTOfES SZÖVETKEZETEK LAPJA VI. évfolyam, 1. szám. ÁRA: 1,50 FORINT 1968. december 26. Miért változtak az árak? Lassan a kirakatokkal is eltelünk, s az árváltozások alapos tanulmányozását befejezzük. Egyszóval: napirendre tértünk és térünk az árrendezés felett. Napirendre térünk, mert mint legtöbben mondják: kellemesen csalódtunk. Ha ez így van, miért írnak még most is az újságok e kérdésről, miért írjuk mi is e cikket? Azért, hogy mindenki világosan megértse, hogy nem valami hóbortról, egyesek elképzeléséből hajtottunk végre árrendezést, hanem a szükségszerűségből. Azért cikkezünk, hogy megértsék: a végrehajtott fogyasztói árváltozások összhangban vannak a párt és a kormány állásfoglalásaival, az eredeti gazdasági és életszínvonal-politikai elképzelésekkel. Miért is változtak az árak? Mindenki által ismert hétköznapi tény, hogy a termékek árának nagy hatása van mind azok előállítására, mind pedig fogyasztásukra. A termelő elemi érdekét követve szívesebben termeli azokat a termékeket, amelyeken nagyobb a jövedelme, s igyekszik mellőzni azok termelését, amelyekből nem sok hasznot lát. A fogyasztó hasonlóképpen gondolkodik: a különböző árakon forgalomba hozott termékek közül azokat, igyekszik megvásárolni, amelyekkel legolcsóbban elégítheti ki szükségleteit. Az áraknak ez a termelést és fogyasztást együttesen szabályozó szerepe meglehetősen elvált egymástól az elmúlt 15 év alatt. A társadalom, a népgazdaság érdeke azt kívánja, hogy a termelés és a fogyasztás rugalmas igazodása révén a lakosság szükségleteinek kielégítése minél kisebb költséggel és minél magasabb színvonalon történhessék. Az előállítók és a fogyasztók érdekeit úgy a legkönnyebb egymáshoz közelíteni, ha a termékek árai megközelítően alkalmazkodik előállításuk költségeihez. A lakosság fogyasztását szolgáló árualapnak jelenleg csak 14 százalékánál érvényesült ez a követelmény. A többi terméknek az előállítási költségekhez viszonyítva vagy magasabb, vagy alacsonyabb az ára. Az 1968-as évet nem kezdhettük ilyen aránytalan árakkal. A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéshez olyan árak szükségesek, amelyek a fogyasztást a viszonylag olcsón előállítható termékekből növelik és a drágán termelhető gyártmányok fogyasztását mérsékelik. Azzal is számolni kellett, hogy egyre nagyobb tömegben és mind szélesebb választékban hozunk be külföldről fogyasztási cikkeket. A világpiaci helyzettől függően a hazai árakhoz hasonlítva az egyik terméket viszonylag olcsón, a másikat viszonylag drágán tudjuk a külföldi piacokon beszerezni. Az áraknak alkalmazkodni kell ehhez a körülményhez is. Az új gazdálkodási rendszerben, mint már ismeretes, a fogyasztási cikkeknek megközelítően a fele kötetlenebb vagy éppen szabad áron ke— -——*—•.fa- a termékeknél — a dolog természeténél fogva — az árak erőteljesebben közelednek majd a költségekhez. Szükséges tehát, hogy a hatósági ármegállapítás vagy ármaximálás alá eső termékek árai is már most megmozduljanak ebben az irányban. Veszélyeztetné ugyanis az ellátás folyamatosságát, megbontaná az árrendszer egységét az, ha a kötött árak más arányokat tükröznének, mint a kötetlenebbek. Követelmény tehát egyrészt az, hogy a fogyasztói árak arányai közeledjenek a költségeket tükröző termelői árak arányaihoz, másrészt kifejezésre jusson bennük a fogyasztó értékelése, a külföldi árviszonyok hatása, de egyúttal érvényre juttassák ezek az árak a szocialista társadalmi-gazdasági rendszer szociális, kulturális, egészségügyi szempontjait is. Mindezek alapján nem lehetett kétséges, hogy a gazdaságirányítási reform bevezetésével egyidejűleg egy szolid árreformot is végre kellett hajtani. Szolid volt ez az árreform, mert a fogyasztói árualapnak csak 2g százalékát érintette. Egy radikális árreform a fogyasztói árualap 90 százalékára terjedne ki, s alapvetően megváltoztatná az árarányokat. Ilyen árreformot azonban egycsapásra nem valósíthatunk meg. Ehhez hosszabb idő szükséges. Éppen ezért —■ néhány terméktől eltekintve — csak az egyes termékcsoportokon belül (például élelmiszerek, ruházat, építőanyagok stb.) hajtottak végre ármódosításokat. Csökkentek általában azoknak a termékeknek az árai, amelyekben magas volt a forgalmi adó, és emelkedtek az olyan árak, amelyek eddig csak jelentős dotációval voltak fenntarthatók. Vályi Péter pénzügyminiszter legutóbbi parlamenti expozéjában érintette ezeket a változásokat. A hatósági árváltozások egy részének az a célja, hogy 1968 elején egy, az eddiginél alacsonyabb árszínvonalról induljunk. Várható ugyanis, hogy a kötetlenebb és a szabad árakon értékesülő termékeknél a termelés és a fogyasztás csak bizonyos áremelkedés mellett lesz képes egymáshoz igazodni. Ez megemelheti az általános árszínvonalat. A szocialista állam alapvető kötelességének tartja, hogy őrködjön a pénz értékállandóságán. Ezt a kötelességét átérezve a kormány úgy döntött, hogy a várható áremelkedések részbeni ellensúlyozására a hatósági árakat úgy módosítják számos terméknél, hogy az induló árszínvonal az ült évinél alacsonyabb . Az ár SZisz-A vám ellenére másfél szik •< eszkö del ke nala4 sa a Zárszámadást vásár Sályban Megyénkben az idén elsőnek a sályi termelőszövetkezet tartotta meg zárszámadását. A tsz nagyszerű eredménnyel zárta az 1967-es gazdasági évet. Egész éven át jócskán fizettek előleget a dolgozó tagoknak, most a január 17-én megtartott zárszámadó közgyűlés alkalmával is másfél millió forintnyi részesedés kifizetésére került sor. A további években előfordult, hogy az ilyen jól sikerült zárszámadás után a tsz több tagja Miskolcra utazott, hogy ott intézze el nagyobb bevásárlásait. A mezőkeresztesi körzeti fmsz az idén megtakarította a sályiaknak ezt az utazgatást. A zárszámadó közgyűlés alkalmával nagyszabású vásárt rendeztek a községben. Három napon át bőséges áruválasztékról gondoskodtak a művelődési otthonban megrendezett vásáron. A televíziótól kezdve a télitavaszi ruhaneműig minden megvásárolható volt a vásáron. Sokan vásároltak a faluban tv-készüléket, rádiót, textilanyagokat, háztartási gépeket Országosan előbbre lépett a szövetkezeti kereskedelem Az elmúlt esztendőben ismét számottevő eredményeket ért el a szövetkezeti mozgalom. A már majdnem végleges, megközelítően teljesen pontos év végi számadatért arról tanúskodnak, hogy a szövetkezeti munka minden területén, így a szövetkezeti kereskedelemben is jelentős előrelépést hozott 1967. Szilárd alapokról tettük meg az első lépéseket az új gazdasági mechanizmusban. Minden előfeltétel megvan arra, hogy teljesítsük a SZÖVOSZ VI. kongresszusának célkitűzéseit, amelyek röviden így fogalmazhatók meg: az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek szolgálják még sikeresebben tagjaik és az egész lakosság életkörülményeinek javítását, társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedését. Alapvető követelmény az is, hogy a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek még gazdaságosabban működjenek, s érvényesítsék következetesebben a szövetkezeti demokráciát. Megyénkben az elmúlt esztendőben 7108 új belépővel 170 730 főre növekedett a szövetkezeti tagság s 809 000 forint volt a befizetett részjegyek összege. Megyénk falvaiban húsz új létesítmény épült teljesen helyi forrásokból, s terven felül a községfejlesztéssel közösen 34 jelentősebb beruházást kezdtek meg. Mintegy 80 millió forint volt az az összeg, amit megyénkben a szövetkezeti hálózat fejlesztésére, korszerűsítésére fordítottak. A sárospataki műszaki bolt, amely 1966-ban tízmilliós, az elmúlt esztendőben pedig már több mint 11 milliós forgalmat bonyolított le. Kelengyéből nyílt Miskolcon A közelmúltban újjávarázsolt szövetkezeti bolt nyílt Miskolc belvárosában, a Széchenyi utca 68. számú házban. A Miskolc és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet az új kelengyebolt gazdája. A város lakossága nagy örömmel fogadta a szép üzletet, amit a nyitás utáni napok nagy forgalma bizonyít a legjobban. Az üzlet nagyon szép, ízléses kirakatára a járókelők is felfigyelnek. Belülről még vonzóbb az üzlet. Nemcsak a modern berendezések, a szép eladótér és az udvarias kiszolgálás miatt, hanem elsősorban azért, mert itt minden kapható, amit a kelengyeboltban a vevő meg szeretne vásárolni. A régi helyiséget mintegy 300 ezer forintos költséggel varázsolta újjá, valóban nagyvárosi üzletté a szövetkezet. Tamási Márton boltvezető és a három eladó számára itt valósággal öröm a munka. Az áruválaszték igen gazdag. A menyasszonyi fátyoltól és koszorútól kezdve a vőlegényingig, az ágyneműig minden kapható. Megváltozott a bolt nyitvatartási ideje is. Reggel 8-tól, rövid félórás ebédszünettel délután 6 óráig várják a vevőket A mezőkeresdesiek helyes kezdeményezése A Mezőkeresztesi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet a közelmúltban tanácskozást tartott a környék hét termelőszövetkezetének vezetőivel. Megbeszélték, hogyan oldhatják meg legeredményesebben, közös összefogással a szövetkezethez tartozó községek zöldáru-ellátását, hogyan növelhetik a helyi árualapokat. A megbeszélés eredménnyel járt. A szövetkezet és a termelőszövetkezetek vezetői megállapodtak abban, hogy az érintett községekben zöldárut csakis a fogyasztási szövetkezet árusítson, külön tsz-értékesítésre ne kerüljön sor. Ez a megállapodás kölcsönösen szolgálja mindkét fél előnyeit. A szövetkezet többek között a következő gyümölcsféleségek és zöldáruk termelésére, illetve felvásárlására kötött szerződést a környék tsz-eivel: szőlő 290 mázsa, alma 100, őszibarack 200, szilva 1200, görögdinnye 1100, sárgadinnye 300 mázsa, fejeskáposzta 1300, zöldpaprika 300, paradicsom 300, sárgarépa 100, gyökér 160, karalábé 20, kelkáposzta 60, zöldborsó 20, szárazborsó pedig 50 mázsa. Ezenkívül 5000 csomó zöldhagymát, 500 kiló tollat, 10 vagon lucernát és 40 vagon szalmát is átvesz a szövetkezet a tsz-ektől. Ezek a mennyiségek a környék községeinek áruigényeit teljes mértékben kielégítik, sőt ebből központi készletekre is jut áru. A gesztelyi kisáruházban *gj gondolat volt a Miskolc és Vidéke Általános Fogyasztási és Érték gesztelyi kisáruház megnyitása. Az előző hónapokban, azok at kisáruház alakult kereken 300 ezer forintos forgalmat bo■\ kisáruház októberben 573 ezer, novemberben 630 ezer irgalmat bonyolított le. A jó eredmények, a gesztelyi Emil boltvezetővel az élen a kisáruház valamennyiénak Jé asaa&árát is dicsérik. I kertszövetkezetel életéből ben elért eredményeket és a további tennivalókat. Megyénkben 175,5 holdon, közel 700 fős taglétszámmal ma már kilenc kertszövetkezet működik. A megye egyik legnagyobb és legeredményesebben tevékenykedő kertszövetkezete a perecesi „Fekete gyémánt”, amelynek 227 tagja 60 hold egykori parlagterületet varázsol gazdagon termő gyümölcsössé és szőlővé. E kertszövetkezet tagjai például már mintegy 65 ezer forint értékű társadalmi munkát is végeztek. A gyermekek részére például egy kis játszóteret építettek. A kilenc kertszövetkezet tagjai az elmúlt évben 7000 gyümölcsfacsemetét, 10 000 szőlőoltványt és több ezer tő bonyós gyümölcsöt telepítettek. Mintegy kilencvenen már kisebb hétvégi házikót is építettek területükön. Sajnos nem áll még rendelkezésre néhány jó típusterv, amely biztosítaná a hétvégi házikók csinosságát. A kezdeti nehézségek után szépen fejlődnek megyénk kertszövetkezetei. Miskolcon sajnos korántsem sikerült kielégíteni az érdeklődők igényeit, pedig még bőségesen lennének területek, ahol kertszövetkezetet lehetne alakítani. A legnagyobb baj, hogy az állami tartalékterületek tulajdonjogi nyilvántartása rendezetlen és néhány illetékes túlzott követelményeket is támaszt a kertszövetkezetek alakításával kapcsolatban A MÉSZÖV elnöksége a közelmúltban tárgyalta meg a kertszövetkezetek szervezésé