Borsodi Szövetkezeti Élet, 1981 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
19Sf: JAMATC A termelőszövetkezetek szerepéről és a VI. ötéves len előkészítéséről «« Tanácskozott a TESZÖV küldöttgyűlése A TESZÖV decemberi küldöttgyűlésén — Hartman Bálintnak, a megyei szövetség elnökhelyettesének elnökletével — három témát tárgyaltak meg a szövetkezetek küldöttei. Első napirendi pontként — Molnár József titkárhelyettes előterjesztése alapján — „A mezőgazdasági szövetkezetek helye és szerepe a megye településeinek társadalmi és gazdasági életében” című jelentést — ezt követően — dr Farkas Attila titkárhelyettes előterjesztésében — „A korszerűsített közgazdasági szabályozó rendszer eddigi tapasztalatai és a mezőgazdasági szövetkezetek felkészülése a VI. ötéves tervre” című jelentést vitatták meg a küldöttek; végül Karajz Miklós, a TESZÖV elnöke tájékoztatta a küldöttgyűlés résztvevőit az elnökség 1980. évi munkájáról és a szövetség komplex vizsgálatának megállapításairól. A mezőgazdasági szövetkezetek helyzetéről és szerepéről előterjesztett szóbeli kiregészítőjében Molnár József többek között a következőket mondta: — Rendhagyó témát tűzött az elnökség a küldöttértekezlet napirendjére. Hasonló téma még nem szerepelt e fórumon a szövetség megalakulása óta. Ezt azonban az elnökség azért terjesztette a küldöttgyűlés elé, mert helytelen lenne a termelő- és szakszövetkezetek, valamint a szövetkezeti társulások helyzetét és szerepét a lakóhelytől az arra gyakorolt hatásoktól elkülönítve tárgyalni, csak mint gazdasági egységeket felfogni, hiszen a szövetkezetek kettős funkciót töltenek be, egyrészt gazdasági, másrészt társadalmi feladatokat látnak el és oldanak meg. A XII. pártkongresszus határozata hangsúlyozza, hogy szövetkezetpolitikánkat folytatva, a jövőben is arra törekszünk, hogy a szövetkezetek a népgazdasági és társadalmi célokkal összhangban fejlődjenek, és eredményesen szolgálják tagságuk érdekeit. Ebből egyértelműen következik, hogy érdekvédelmi tevékenységünk során nem szabad szem elől téveszteni, elhanyagolni azt a tevékenységet sem, amelyet a szövetkezetek társadalmi funkciójukból eredően, gyakorolnak. Az előterjesztett írásbeli jelentés visszatekint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakáig, és a fejlődés tendenciájából levonja a szükséges következtetéseket. Részletesebben szól a szövetkezetek létrejöttének körülményeiről, társadalmi és gazdasági helyéről, szerepéről, vázolja a szövetkezetek fejlődésének hatásait a falvak életére, elemzi a termelőszövetkezetek gazdasági fejlődését és a falu kapcsolatát. A továbbiakban bemutatja a termelőszövetkezetekben dolgozók számának és foglalkoztatottságának alakulását, ismerteti a munkalehetőségeket a falvakban, elemzi a termelőszövetkezetekben foglalkoztatottak jövedelmi viszonyainak alakulását, a falvak infrastrukturális ellátottságát, és ennek javításában a szövetkezetek szerepét. De foglalkozik a jelentés a közlekedés, az úthálózat, a lakáshelyzet, a kereskedelem és a szolgáltatás, az egészségügyi, a szociális ellátottság, a közművelődés, a kultúra, a sportolási lehetőségek fejlődésével is. Összefoglalóan megállapítja, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek a falvak életében meghatározó szerepet töltenek be. Eredményeik kihatással vannak a falvak társadalmi-gazdasági fejlődésére. A mezőgazdaság szocialista átszervezése új helyzetet teremtett a falvak életében, kialakult az egységes paraszti osztály, megváltozott a parasztság szemlélete, műveltsége, közgondolkodása. A termelőszövetkezetekben dolgozó több ezer szakember aktív politikai, társadalmi tevékenységével segíti a községek társadalmi, gazdasági fejlődését, a falvak életének formálását, az élet- és munkakörülmények további javítását. A jelentés végül a további feladatokkal foglalkozik. Dr. Farkas Attila szóbeli kiegészítőjében mindenekelőtt arra hívta fel a küldöttgyűlés résztvevőinek figyelmét, hogy az új középtávú népgazdasági terv indulása előtt célszerű áttekinteni az V. ötéves terv várható teljesítését kiemelten az elmúlt tervidőszak utolsó három évi eredményeit, amelyek egyben alapját képezik a VI. ötéves terv teljesítésének. Az írásbeli jelentés kiemelten foglalkozik az 1980-ban bevezetett közgazdasági szabályozók módosításával és annak megyék szövetkezeti gazdálkodására gyakorolt hatására. A tapasztalatokból a főbb tendenciák alapján le kell vonnunk a szükséges következtetéseket, a termelőszövetkezetek további feladataira vonatkozóan. Ezt követően részletesebben foglalkozott a VI. ötéves terv elkészítésének tapasztalataival megyénk, termelőszövetkezeteiben. Rámutatott, hogy megyénk szövetkezeti gazdaságai a XII. kongresszus határozatainak szellemében dolgozták ki az 1981. évi termelési terveiket és készítik el a középtávú termelési és fejlesztési terveiket. A legfőbb célkitűzés, hogy szövetkezeti gazdaságaink termelése képes legyen megfelelni pártunk életszínvonal-politikájának, szolgálja a lakosság élelmiszerrel történő ellátását mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásokban, tegyék lehetővé a szükségleteket meghaladó termékek exportjának fokozását is. Ennek megfelelően vázolta a megyei szövetség és a szövetkezetek tennivalóit. Az előterjesztett jelentéseket a küldöttek megvitatták. Ennek során több felszólalás hangzott el. Kifejtette véleményét dr. Németh Pál, a TESZÖV titkára is. Mindezek alapján az előterjesztett jelentéseket-az elhangzott észrevételekkel és javaslatokkal együtt, a küldöttközgyűlés elfogadta. Az elnökség elmúlt évi munkájáról és a szövetség komplex vizsgálatának eredményeiről szóló szóbeli tájékoztatótt a küldöttközgyűlés résztvevői jóváhagyólag tudomásul vették. Korszerű körülmények között Laczó József felvétele \ BORSODI SZÖVETKEZETI PUTT3 Miskolcon, az Avas-déli lakótelepen decemberben elkészült és átadták rendeltetésének az Unió Áfész legújabb, szeszmentes vendéglőjét, mely a Platán nevet kapta. Fotó: óz. Gy. A vezetésről és a vagyoni kapcsolatokról Tanácskozott a MÉSZÖV küldöttgyűlése A Borsod megyei Fogyasztási Szövetkezetek decemberi küldöttközgyűlésének napirendjén két időszerű téma szerepelt: Szunyogh Jánosnak, a MÉSZÖV elnökének előterjesztésében megtárgyalta „a vezetés helyzetéről, az irányító és szervező munka tapasztalatairól és továbbfejlesztésük feladatairól” —; Tóth Bálintnak, a megyei szövetség — azóta váratlanul elhunyt — elnökhelyettesének előterjesztésében „az áfészek és a tagok vagyoni kapcsolata továbbfejlesztésének feladatairól és egyes, kiskereskedelmi, vendéglátóipari egységek üzemeltetési formáival kapcsolatos „ tennivalókról” szóló jelentéseket. Az első napirendi pont előterjesztése során Szunyogh János szóbeli kiegészítőjében többek között a következőket mondta: “ A MÉSZÖV elnöksége az OFT és a ’ SZÖVOSZ irányelveit figyelembe véve 1980. szeptember 25-i ülésén „A vezetés helyzetéről, az irányító munkák tapasztalatairól”, december 2-i ülésén pedig „A munka- és üzemszervezés helyzetéről” szóló jelentést megtárgyalta és széles körű vita után elfogadta. E téma szoros kapcsolatából és fontosságából kiindulva javasoltuk az áfészeknek, hogy küldöttgyűléseiken a vezetés és a munkaszervezés helyzetét, az irányító és szervező munka továbbfejlesztésére vonatkozó feladatokat tűzzék napirendre. A javaslatot az áfészek elfogadták, és mint ismeretes, küldöttgyűléseiken megtárgyalták. A küldöttgyűlések vitái azt igazolták, hogy a témát időszerű volt napirendre tűzni, annál is inkább, mivel az áfészek küldöttgyűlésén ilyen téma még nem szerepelt. Hasznos volt azért is, mert a témával kapcsolatos felelősségérzetet mindenütt sikerült erősíteni, sok hasznos észrevétel, a munkát javító javaslat hangzott el ezeken a fórumokon. A hozott határozatok megalapozottak és hosszú távra szólóak. Ezt a témát elnökségünk azért tűzte a megyei küldöttközgyűlés napirendjére is, mert e kérdéseket napjainkban nemcsak az áfészek, hanem a takarék- és lakásszövetkezetek területén is időszerűnek tartjuk. Szeretnénk a fogyasztási szövetkezeti mozgalomban dolgozók figyelmét a tennivalókra ráirányítani két okból is: először azért, mert a vezetői és szervező munka színvonalával nem lehetünk elégedettek, másodszor azért, mert egy jelentős időszak, a VI. ötéves terv kezdetén vagyunk, és a XII. pártkongresszus által kitűzött feladatokat csakis tervszerűbb vezetéssel, jobb szervező munkával teljesíthetjük. A megye fogyasztási és értékesítő szövetkezeteiben több száz vezető dolgozik. Munkájuk és tevékenységük meghatározó a szövetkezetek jelene és jövője szempontjából. A tapasztalatok és a vizsgálatok arra utalnak, hogy az előttünk álló egyre nehezebb feladatok megoldásához szövetkezeti mozgalmunk jelentős tartalékkal rendelkezik a vezetés és irányítás területén is. Ismeretes, hogy pártunk Központi Bizottsága novemberi és decemberi ülésein áttekintette az V. ötéves népgazdasági terv és az 1980-as gazdasági év feladatainak teljesítését, irányelveket fogadott el az 1981-es gazdasági feladatokra, valamint a VI. ötéves tervre vonatkozóan. Ezekből egyértelműen kitűnik, hogy céljaink elérése érdekében az eddigieknél hatékonyabban kell dolgoznunk, jobban ki kell aknázni belső tartalékainkat. Ezért is kell a vezetés és irányítás korszerűsítésével, a munka- és üzemszervezés kérdéseivel rendszeresen és folyamatosan foglalkozni mindannyiunknak — mondotta többek között a MÉSZÖV elnöke. Az írásos előterjesztés részletesen ismerteti azokat a feladatokat, tennivalókat, amelyeket a vezetés színvonalának emelése és hatékonyságának növelése érdekében megyénk fogyasztási szövetkezeti mozgalmában meg kell oldani. Ezekhez hasznos észrevételeket és javaslatokat nyújtottak a küldöttközgyűlésen felszólalók is. A vitában kifejtette véleményét Kosik Mihály, a Bódvaszilas és Vidéke Áfész elnöke, Tóth Béla, a Szendrő és Vidéke Áfész elnöke, Kocsis János, a Sárospatak és Vidéke Áfész elnöke. Felszólalt a tanácskozáson dr. Tolnai Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Majoros Anna, a SZÖVOSZ takarékszövetkezeti főosztályának vezetője is. A vitában elhangzottakra Szunyogh János válaszolt, majd az előterjesztett jelentést a szóbeli kiegészítéssel együtt a küldöttközgyűlés elfogadta. A második napirendi pont előterjesztése során az előadó többek között a következőket mondta: “ A MÉSZÖV elnöksége a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának irányelvei alapján dolgozta ki javaslatait az áfészek és a tagok vagyoni kapcsolatai továbbfejlesztésének kapcsolatairól, valamint az egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek üzemeltetési formáival kapcsolatos tennivalókról. Mindkét javaslat jól elő tudja segíteni,, a szövetkezetek előtt álló, megnövekedett feladatok sikeres megvalósítását. E feladatok a XII. pártkongresszus és a VI. ötéves terv végrehajtásának továbbfejlesztése, mely több szempontból is kívánatos. Először is a tagok vagyoni hozzájárulása emelkedésével párhuzamosan növekszik a tagok szövetkezeti életben való közreműködése, aktivitása, kollektív vállalkozói szerepe, tulajdonosi Tudate. Ugyanakkor a részjegyekkel és célrészjegyekkel, mint kiegészítő pénzügyi forrásokkal, a tagság és a népgazdaság szempontjából egyaránt hasznos beruházásokat lehet megvalósítani. Olyan helyzetben, amikor szűkösek a fejlesztési források, — és a VI. ötéves tervidőszakban mindinkább azok lesznek —, egyetlen szövetkezet sem nélkülözheti a tagság anyagi erőforrásait. A tagság anyagi közreműködésének fokozásához a VI. ötéves tervidőszakban kedvező feltételeket nyújt gazdaságpolitikánk. Ezt követően az előadó részletesen ismertette a tagok vagyoni hozzájárulásának alakulását az egyes szövetkezeteknél. A továbbiakban a kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek üzemeltetési formáinak korszerűsítéséről megjelent minisztertanácsi rendelettel, és a végrehajtására vonatkozó rendelkezésekkel foglalkozott az előadó. Hangsúlyozta, hogy az üzemeltetési formák korszerűsítésének alapvető célja, hogy a lakosság áruellátása és vásárlási körülményei javuljanak, egyszerűsödjön az irányítás, a központi adminisztráció, észszerűbb, takarékosabb legyen a munkaerő-gazdálkodás, csökkenjenek a ráfordítások, gazdaságosabb legyen az üzletek működése és növekedjék a bolthálózat teljesítőképessége. Az OFT megtárgyalta az egységek üzemeltetési formáival kapcsolatos szövgtkefezeti magatartást, és irányelveket adott ki az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokról. A MÉSZÖV elnöksége az OFT irányelvei alapján dolgozta ki javaslatait az új szerződéses üzemeltetési formának a megye szövetkezeti kereskedelmébe való bevezetésére, amelyeket az előterjesztett írásos jelentés részletesen ismertetett. A témával kapcsolatos jelentést a szóbeli kiegészítéssel együtt a küldöttközgyűlés elfogadta.