Borsodi Vegyész, 1971. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)
1971-06-10 / 22. szám
2 Párt-vb előtt az anyaggazdálkodás A Borsodi Vegyikombinát párt-végrehajtó bizottsága a közelmúltban tárgyalta a kombinát anyaggazdálkodásának helyzetét. A vb-ülést megelőzően széles körű vizsgálatot végzett a pártbizottság mellett működő gazdaságpolitikai bizottság, amely jelentést terjesztett a vb tagjai elé az anyaggazdálkodás, a szállítás, raktározás, a belső anyagmozgatás helyzetéről. A jelentés megállapítja: az elmúlt évben és ebben az esztendőben is, a gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan javult a kombinát anyaggazdálkodásának helyzete. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a kombinát vezetői megfelelő, és hasznos intézkedéseket tettek. Javult a szervezettség, korszerűbb módszereket alkalmaztak, de ezen túl — bár még nem minden területen — megváltozott a vezetők szemlélete is. Olyan racionális, gazdasági és politikai intézkedések, határozatok születtek, amelyek messzemenően figyelembe vették a gazdasági életben történt változásokat, a kombinát lehetőségeit, a dolgozók érdekeit. Javult tehát az anyaggazdálkodás helyzete, de a jó úton nem szabad megállni — állapítja meg állásfoglalásában a végrehajtó bizottság. Mindenekelőtt: olyan szemléletet kell kialakítani, amely erősíti az üzemek, üzemcsoportok lokálpatriotizmusát, de ugyanakkor messzemenően elsődlegesnek tekinti a vállalat érdekeit. A közös cél, az azonos érdekek minden kommunistától, pártonkívüli vezetőtől, a kombinát valamennyi dolgozójától megköveteli a párt gazdaságpolitikájából eredő feladatok valóra váltását. Az objektív és szubjektív feltételek további biztosításával, helyes gazdaságpolitika kialakításával, korszerű módszerek alkalmazásával tovább kell javítani az anyaggazdálkodást a kombinátban. A feladatokat összegzi a végrehajtó bizottság határozata is, így többek között: gyorsabb ütemben kell befejezni a központi raktár gépesítését, s az új gépi nyilvántartási rendszert az üzemi raktárakra is fokozatosan ki kell terjeszteni. Meg kell vizsgálni, hogy a beruházásból visszamaradt anyagok felhasználhatók-e, s ha nem, akkor gondoskodni kell azok értékesítéséről. Az anyaggazdálkodás egészét, az áttekinthetőbb nyilvántartást segíti a raktár gépesítése, de ezzel egyidőben elő kell készíteni a módosított raktárgazdálkodási szabályzatot is. Ebben az évben hozzávetőlegesen 61 millió forintos készletnövekedést mutat a nyilvántartás. Sürgető feladat tehát megvizsgálni: miből tevődik ez össze? Hatékonyabbá kell tenni a készletnövekedést megelőző tevékenységet. Vagyis: a vállalat termékeinek piaci elhelyezéséről, értékesítéséről gondoskodva, javítani az ezzel kapcsolatos munkát. A szállításban, az anyagmozgatásban dolgozókat messzemenően érinti a vb határozatának az a része, amely kimondja: az anyagmozgatással foglalkozó dolgozókat — a vállalati anyaggazdálkodás további javításának érdekében — az átlagnál magasabb bérfejlesztésben kell részesíteni. (Sz) Arcok a gyárból A mérnökházaspár Szilágyi Gábor és felesége, a TVK ösztöndíjasaként szerzett diplomát a Debreceni Tudományegyetem mérnöki karán. A fiatal mérnökházaspár három éve dolgozik a Lakkfesték- és Műgyanta-, gyárban. Mindketten vegyészek. A feleség a gyártmányfejlesztési osztályon kutató, férje pedig műszaki csoportvezető a gyáregységben. Három év nem nagy idő egy pályakezdő fiatal életében. Arra azonban mindenképpen elegendő, hogy véleményt alkossanak munkájáról. Szilágyi Gáborék esetében a mérleg igen kedvező. A feleség, mint kutatómérnök, a Gemini nevű parkettlakk kidolgozásában szerzett nagy érdemeket, férje viszont a ragasztóféleségek fejlesztésében tűnt ki szakértelmével. Szilágyi Gábor nem cserélne senkivel. Boldog ember, hiszen felesége a közelmúltban egy egészséges leánygyermeknek adott életet. Az újságíró ezúttal a lakásán kereste fel a házaspárt. Mint ilyenkor szokás, először az újszülött egészségére ürítettük poharunkat. És még valamire: az ifjú családapa sikerére, amelyet a vitrinben levő aranyplakett és díszoklevél jelképez. A napokban kapta meg ugyanis az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság különdíját és a vele járó négyezer forint pénzjutalmat, melyet a mozaikragasztók továbbfejlesztése című munkájával nyert el a szakdolgozatok idei országos pályázatán. Miközben e két eseményről beszélgetünk, tekintetünk a szoba szegletében levő gyermekágyra szegeződik. Halkra fogjuk a szót, nehogy felzavarjuk álmából az ünnepeltet. A fehér asztal mellett rövid számvetés készül a megtett útról. — Elégedett vagyok helyzetemmel — mondja a házigazda. — Erkölcsileg és anyagilag egyaránt elismerik munkámat. Annak meg külön örülök, hogy eddig még nem kellett rutinmunkát végeznem. Mert nagyon rossz lehet, ha valakit beskatulyáznak egy szűk munkaterületre. Bár kutatásra kevés idő jut, de mint műszaki csoportvezető szerteágazó munkát végzek az új technológiák kidolgozása, a termelés közgazdasági elemzése során. Azután arról beszél, hogy szeretné bővíteni műszaki és közgazdasági ismereteit. Elvégre huszonhat éves fiatalember, aki előtt nyitva áll az érvényesülés útja, csak élni kell a lehetőségekkel. V. L. BORSODI VEGYÉSZ 1971. JÚNIUS 10. A fejlődés útján Goór Nagy Sándor előadása a BVK-ban A közelmúltban nagy sikerű előadást tartott Goór Nagy Sándor, a Magyar Vegyipari Egyesülés elnöke Kazincbarcikán. Előadásában részletesen szólt a magyar vegyipar történetének húsz esztendejéről. A szakemberek nagy érdeklődéssel hallgatták az előadót, amikor a fejlődés további útjáról, lehetőségeiről beszélt. Lapunkban a teljesség igénye nélkül ismertetjük az előadás néhány részletét. Húsz esztendővel ezelőtt az egész magyar vegyipar termelési értéke mindössze 2 milliárd forint volt. Az elmúlt évben, csupán a három borsodi nagyvállalat termelési értéke megközelítette az 5 milliárd forintot — mondotta. Borsod megye hazánk vegyiparának egyik kulcsfontosságú része, s emögött hallatlanul odaadó, lelkes munka húzódik meg. A fejlődés rendkívül nagy. Csupán a Borsodi Vegyikombinátban az elmúlt 20 esztendő alatt történt változások lehetővé tették nemcsak a borsodi, hanem az egész magyar vegyipar magasabb műszaki szinten történő fejlesztését is. Úttörő munkát vállalt magára a Tiszai Vegyikombinát is, ahol az elmúlt évben a benzinnek műanyag alapanyaggyártás céljaira történő felhasználását kezdték meg. 1970-ben kezdett termelni a TVK etiléngyára, ahol benzinből gyártott etilénből nagy nyomású polietilént állítanak elő. Ismerve az eredményeket, elmondhatjuk: Borsod megye a műszaki színvonal és a termelés területén a vegyipar legfontosabb bázisává vált. Természetes tehát, hogy 15 éves távlati fejlesztési tervünkben a borsodi vegyipar kiemelkedő helyet foglal el. — A vegyipar fejlesztésének indokolásakor hangsúlyozni kell — mondotta Goór Nagy elvtárs — hogy a petrolkémiai gyártások rohamos fejlődése kedvező lehetőséget teremtett Magyarországon a vegyipar nagymértékű fejlesztéséhez. Hazánk most már rendelkezik olyan olcsó nyersanyaggal, — földgázzal és kőolajjal — amely a nyersanyagellátást biztosítja, s emellett nemzetközi együttműködésre is lehetőséget nyújt. A fejlesztés eredményeképpen a vegyiparon belül korszerűbb iparszerkezet alakul ki, jelentősen megnő a petrolkémiai szerves alapanyagok, műanyag alapanyagok és a feldolgozott műanyag termékek aránya. A fejlesztést tekintve a következő hőszakban a legfontosabb ágazat a petrolkémia lesz. A petrolkémia területén a IV. ötéves tervben és az V. ötéves terv elején megvalósuló Olefin I. és Olefin II. program a hazai petrolkémia fejlesztésének az első lépcsőjét jelenti csak. Azok a feladatok, amelyek a borsodi vegyipar részére az elkövetkező 10—15 évben körvonalaiban már megvannak, hallatlanul nagy erőfeszítést kívánnak a TVK és a BVK dolgozóitól. S ha az eddigi tapasztalatokat vesszük alapul, akkor ezeket a feladatot majd a két vegyipari létesítmény dolgozói maradéktalanul megoldják. Vállalati szinten gondolkodnak JÚNIUS 13-ÁN LEÁLL a TVK nitrogénműtrágya-gyára, hogy a karbantartók elvégezhessék a szokásos évi nagyjavítást. Az idei nagyleállás azonban eltér a korábbi évek gyakorlatától. Makó László, a műtrágyagyári TMK megbízott vezetője erről a következőket mondta: “ Hetedik éve termel a műtrágyagyár, ezért legfőbb ideje, hogy minden eddiginél alaposabb revíziót, karbantartást végezzünk csaknem valamennyi gépen, berendezésen. Ez egyben azt is jelenti, hogy olyan munkára is sor kerül az idén, amilyen még nem fordult elő a gyárban végzett nagyjavítás alkalmával. — A melegüzemben egy sor szerelvényt meg kell bontani, felülvizsgálni, közülük többet teljesen fel kell újítani — tájékoztatott Fenyvesi Árpád, az üzem TMK- vezetője. — így például, a II-es vizes mosótoronyban — a nagy elhasználódás miatt — rögzíteni kell a fabélést. Ez szintén újszerű feladat lesz. A melegüzemben körülbelül száz karbantartó dolgozik majd, hogy határidőre és jó minőségben elvégezze a gépek, berendezések javítását, revízióját. — Akad majd bőven tennivaló a savüzemben is — folytatja Makó elvtárs. — Itt, a IV-es számú abszorpciós torony javítása jelenti a legnagyobb feladatot. Az idén például olyan temérdek hegesztési munka vár ránk csaknem minden üzemben, hogy képtelenek vagyunk eleget tenni az igényeknek. Ezért a kivitelező vállalatok is bekapcsolódnak a nagyjavításba. AZ EGÉSZ GYÁRBAN az ammónnitrát-üzem van a legnehezebb helyzetben. Az elmúlt évek során ugyanis a műtrágyagyár szinte valamennyi termelőegységében nagyarányú bővítésre került sor, egyedül az ammónnitrátüzem maradt ki a beruházásból. A termelés szüntelen emelése következtében, a nagy igénybevétel miatt törvényszerűen következett be a gépek, berendezések átlagosnál nagyobb elhasználódása, így most kifogástalan, minden eddiginél részletesebb karbantartással kell az üzem előtt álló nagy termelési feladatok végrehajtására felkészülni. A gyárindítást követő években általában minden karbantartó abban az üzemben végezte a nagyjavítást, ahová szervezetileg tartozott. Igaz, azóta több új gyárral, üzemmel bővült a vállalat. Nagy változás történt a karbantartó gyáregység fizikai dolgozóinak gondolkodásmódjában — újságolta Makó László. — Ma már nemcsak egy-egy üzem érdekeit tartják szem előtt, egyre inkább vállalati szinten gondolkodnak. Karbantartóink megértik: ott kell dolgozniuk, ahol a legnagyobb szükség van munkájukra. Jó példa erre a közelmúltban lezajlott etiléngyári nagyjavítás, amikor is számtalan üzemből összesereglett karbantartók dolgoztak együtt, egymást segítve. ÍGY LESZ EZ a műtrágyagyár közelgő nagyjavításakor is, hiszen mindenkinek egyaránt érdeke, hogy minél több és jobb terméket állítson elő a gyár. Ez viszont csak kifogástalanul rendben tartott, üzembiztos gépekkel érhető el. ••Üzemi pártmunka hatás gondos mérlegelése, s értékelése során kap konkrét tartalmat az üzemi pártmunka, a termelési agitáció. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Bottkó Dezső elvtárssal, a TVK gyárfenntartási üzeme pártalapszervezetének titkárával. Arra a kérdésre, hogyan segíti a pártszervezet a gazdasági feladatok végrehajtását — Bottkó elvtárs a következőket válaszolta: — Taggyűlésünk a közelmúltban intézkedési tervet fogadott el a gazdasági feladatokról, a pártszervezet termelést segítő tevékenységével kapcsolatos tennivalókról, így például célkitűzéseink között szerepel a termelés gazdaságosságának fokozása. A minőségi munkának ugyanis egyre nagyobb szerepe van az üzemi és a vállalati eredmények alakulásában. Az első lépéseket, az üzem gazdasági vezetőivel közösen már megtettük. Mintegy 30-cal csökkentettük a gyárfenntartás létszámát, éppen annak érdekében, hogy javuljanak gazdasági mutatóink. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy a fizikai munkának nálunk még igen nagy jelentősége van, hiszen a gépesítésben még nem állunk a legjobban. A IV. ötéves tervben ezen a területen is szeretnénk előrelépni. Pártszervezetünk fontos feladatnak tekinti a politikai nevelő és felvilágosító munka javítását. Arra törekszünk, hogy üzemünk valamennyi dolgozója, és elsősorban a párttagok, legyenek igényesebbek önmagukkal, saját munkájukkal szemben. A tennivalók között központi helyet foglal el az üzem munkaerő-helyzetének elemzése, a törzsgárdával való törődés, az emberek ügyesbajos dolgainak intézése. Az emberek elsősorban a megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésen keresztül mérik le a róluk való gondoskodást. Azt valljuk, hogy a végzett munka alapján történő bérezés döntőről elősegíti a a gazdálkodás hatékonyságának növelését, amely az új gazdasági mechanizmus viszonyai között igen nagy jelentőségű. Alapos elemző munka nyomán, minden részletre kiterjedő vizsgálódás, a termelési folyamatok által a dolgozók tudatára, cselekvésének alakulására gyakorolt Új növényvédő szerek AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁGI Vegyiművek ma még elsősorban olyan vállalat, amely főleg gyógyszeripari alapanyagokat, műanyagokat gyárt. Egyre szélesebb körben válik azonban ismeretessé az ÉMV azon törekvése is, hogy a meglevő termékskálát egészen új gyártmányokkal, a a növényvédőszer hatóanyagokkal bővíti. Az új profil kialakítása a mezőgazdaság kemizálási programjához kapcsolódik, bevezetése az egész népgazdaság érdekét szolgálja. Azt jelenti, hogy az elkövetkező esztendőkben az ÉMV minden eddiginél nagyobb részt vállal a magyar vegyipar fejlesztési programjából, korszerű növényvédő és rovarirtó szerekkel segíti a mezőgazdaságot. A vállalat szakemberei viszonylag rövid idő alatt egész sor növényvédőszer-hatóanyag receptúráját dolgozták ki, néhány termék nagyüzemi előállítását már 1969—70- ben megkezdték. Közülük mindenekelőtt a Safidon, Sazol és a Satrin érdemel figyelmet, ezek ugyanis már bizonyították: méltó versenytársai az importból származó hasonló típusú szereknek, sőt több vonatkozásban túl is szárnyalják azokat. A növényvédő és rovarirtó szerek választéka a IV. ötéves terv során tovább bővül. Ebben az évben például több foszforsavészter típusú szer gyártását valósítják meg, s ezzel a dienere emelkedik az új profilt képviselő termékek száma. Közös tulajdonságait, hogy egy vegetációs időszak alatt lebomlanak, a talajban és a hasznos növényzetben nem halmozódnak fel, ennélfogva az emberi szervezetre sem károsak. Legnagyobb előnyük természetesen az, hogy importszereket helyettesítenek, s így jelentős deviza-megtakarítást eredményeznek. Az idén gyártásra, kerülő termékek minden tekintetben megfelelnek a követelményeknek, egyszóval: a jelenleg ismert legkorszerűbb és legeredményesebben alkalmazható növényvédő anyagok közé tartoznak. A Satecid—65 WP márkanevű permetező szer például teljes mértékben biztosítja a kukorica gyommentes fejlődését. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik a Profén és Prokofén nevű porozószer, amelyek elsősorban a kerti növény-zöldségfélék gyomtalanítására szolgálnak. Új termék a CTP—80 elnevezésű csávázószer is, amely hatásában felülmúlja a korábbi, ilyen célra készült termékeket, ennek ellenére kevésbé mérgező a szervezetre. AZ ÉMV SZAKEMBEREI jelenleg is dolgoznak a választék bővítésén, s máris számos új gyártmány kísérleti munkáját fejezték be. Ezek előállítását a következő években valósítják meg. Az intermedier-csarnok felépítésével ugyanis lehetővé válik, hogy a foszgén bázisú növényvédő-rovarirtó szerek termelését a IV. ötéves tervben, a jelenleginek közel 300- szorosára növeljék.