Borsodi Vegyész, 1974. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-04 / 27. szám

974. JÚLIUS 4. üsttől jelelik Gyorsmérleg a 71fK-ba! Az 1973-as évhez viszo­nyítva minden gyárban ma­gasabbra emelték a mércét, azaz az­ 1974-es tervet. Az első féléves eredmények alapján — időarányosan — vannak gyárak, amelyek át­­lag­ szinten terheltek, de van­nak olyanok is, amelyek a száz százalék fölött. A mű­trágyagyárban 120 510 tonna ammónia, 204 204 tonna sa­létromsav készült, ammónia­nitrátból 253 590 tonnát, kar­­bamidból pedig 6730 tonnát állítottak elő. A második félév tervszerű karbantartási munkával kez­dődött a műtrágyagyárban, ahol rendkívül alapos nagy­javításra kerül sor. Kimagasló eredménnyel dicsekedhetett az etiléngyár kollektívája is, ahol ebben a félévben rekorderedmény született: 11 254 tonna etilén készült. A polietiléngyár má­sik gyáregységében, a poli­merüzemben 15 280 tonna granulátumot állítottak elő. A festékgyárban, ahol rendkívül sokféle terméket készítettek hazai és külföldi megrendelésre, sok nehéz­séggel küzdöttek ebben a félévben, főleg az alapanyag­­beszerzés nehézségei, és az áremelkedések miatt. A gyártmányfejlesztési osztály dolgozói és az üzemek kol­lektívája azonban sokat se­gített a gondokon, s a festé­kekből, lakkokból, gyanták­ból összesen 18 320 tonna ké­szült. Jó eredmények születtek a műanyaggyárban s kiváló a gépgyár tervteljesítése. A gyáregységek eredményeihez nagymértékben hozzájárul­tak a karbantartó gyáregy­ség kollektívái. Fiatalok vállalása Tízezer társadalmi munka­­órát vállaltak a Borsodi Ve­gyikombinát KISZ-fiataljai a PVC III. műanyaggyár épí­tésénél. Az újítási mozgalom fejlesztése érdekében a fiata­lok meghirdették az „Egy alapszervezet — egy újítás” mozgalmat. — MIÉRT KÉRTEM ÉN, Krislon■ Sándor, kőműves a felvételemet a pártunkba? Tudja, ha most visszagondo­lok az elmúlt évekre... hosszú sora van annak, hogy elérkezettnek láttam az időt e lépésre. Érzelmileg már réges-régen elkötelezettnek, kommunistának tartottam magamat. Pár esztendeje lépte át először az ÉMV kapuját, de az első találkozása az itteni munkával és az emberekkel­­ meghatározója lett továb­bi útjának. A szakmát an­nak idején szülőföldjén, Ede­­lényben tanulta. Élni ma is ott él, oda várja haza a csa­lád. Ott az otthon, melyet barátai segítségével, önnön kezével épített. De a mun­kahelyi közösség nap-nap után az ÉMV-ben, a karban­tartó üzemben várja. — Iskolás gyerekként les­tem meg először, milyen is a kőművesmunka. Beszélhet­tek volna azontúl nekem bármit — tudtam, én erre vagyok hivatott. Nem nagy­képűség ugye, de én azt val­lom: a szakma jó ismerete és művelése — ez is hivatás. Ezt sem végezheti lélektele­­nül, gyatra módon akárki. Mert pénzkereseti lehetőség­nek tekinteni a kőműves­munkát — az bizony csak kontárkodás... Amikor 1970. december 31-én munkát vállalt az ÉMV-ben, nemcsak rutinfel­adatokat bíztak rá. Az üzem vezetése — úgy érzi Kriston Sándor — bízott benne a kezdettől. Munkatársai is gyorsan, megkedvelték a nyílt szavú, gyors kezű, szerény, de rendkívül határozott fellépé­sű embert. Egy év m­últán megbízták az egyik brigád vezetésével. — Azután bekapcsolódtam a mozgalmi munkába is. A KISZ-be én még az alapí­tók között jelentkeztem. Mi­re ide jöttem, onnan ugyan már „kiöregedtem”, de akkor már készültem arra, hogy majd kérhessem a felvétele­met a pártszervezetbe. És eljött az emlékezetes nap: idén, január 22-én lettem az alapszervezetünk tagja. Nem tőle tudom, hanem a pártbizottságon említették: munkásőr kitüntetést kapott az elmúlt évben. — Annak pedig érdekes a története — emlékezett visz­­sza, midőn „rákérdeztem”. — Társadalmi munkásként dol­goztam a BÉM-nél, a mun­kásőr egységnek segítettem. Ott nagyon kedvet k­aptam a szolgálathoz. Tevékenysé­gemért tavaly április 4-én megkaptam a haza szolgá­latáért érmet, s azt mon­dotta a parancsnok: „ Re­mélem, még találkozunk.. Nos, így történt, hogy szin­te a tagfelvételi kérelemmel együtt jelentkezett a mun­kásőrségbe is. Ma a felké­szülést tartja a legfontosabb pártmunkájának. A képzésen becsülettel részt vesz, s vár­ja a majd sorra kerülő ava­tást. — TUDOM AZT IS, hogy mint kommunistának példát kell mutatnom mindenben. Szeretném, ha a szakmai képzésben sem maradnék el, hiszen az új építési módsze­rek, anyagok elterjedése óta rendkívül gyorsan eljár az idő a korábbi ismeretek fe­lett. Az üzemben ugyan rendszeres képzés van, mégis jelentkeztem a technikumba. Remélem, sikerül a felvételi vizsga... Gyárfás Katalin Arcok a gyárból Egy kommunista munkásember A kongresszus tiszteletére két brigád közös vallatása az ÉMV-ben A XI. pártkongresszus és a felszabadulás­ jubileumi év­fordulója tiszteletére kezdett munkaverseny mindinkább kibontakozik az ÉMV-ben is. A napokban a vállalat technológiai osztályának Er­­dey László brigádja, vala­mint a termelési főosztályon tevékenykedő Hevesi Gyula kollektíva együttműködési szerződést kötött. E megálla­podás a kongresszus tiszte­letére jött létre , s célja: a vállalati munkaverseny ér­tékelési szintjének javítása. Tulajdonképpen egy rendkí­vül összetett, s minden bri­gád érdekében elvégzendő munkát vállalt el együtt a két kollektíva. ( Az Erdey brigád kezde­ményezéseként — az 1973-as évi tapasztalatok alapján — javaslatot dolgoznak majd ki a munkaverseny szabály­zat bizonyos módosítására. A termelőüzemek értékelési tényezőit javasolják például átdolgozni. Ezzel nemcsak­ az értékelési, elbírálási rend­szert akarják magasabb szín­vonalra emelni, hanem meg­könnyítik a versenybizottság munkáját. Az együttműködési szerző­désben a Hevesi brigád vál­lalja: a termelőüzemek ka­­pacitás-kihasználtsági ténye­zőjének elkészítéséhez az Erdey brigád számára meg­adja az adott technológiai c­somokról a szükséges adato­kat. A kapott információk alapján a technológiai osz­tály brigádja a versenyiro­dának ad tájékoztatást a ki­­használtsági fokról. Vállalást tett a két brigád a selejtká­­rok okainak analizálására, és a hasonló károk elkerülése érdekében egy javaslat ki­dolgozására. A továbbiakban az együtt­működés kiszélesítésére tö­rekszik a két brigád a gyár­tás-tervezés, a termelésirá­nyítás megkönnyítése, és a jobb szervezés érdekében. Gy. K. Gépgyári feladatok A Tiszai Vegyikombinát gépgyára jó termelési ered­ményeket ért el az első fél­évben. A kapacitás kihaszná­lás is a 100 százalék fölé emelkedett. A forgácsoló üzem vezető­jének tájékoztatása szerint voltak azonban nehézségek, anyagkésedelem és beszerzési gondok miatt. A harmadik negyedévben igen nagy fel­adat előtt áll a gyár. A terv­­teljesítés, illetve az áruter­melés legnagyobb hányadát végzik ebben az időszakban. A forgácsoló üzemiek e program részeként már az el­múlt héten hozzákezdtek a 29 őrlőserleg megmunkálásá­hoz. Ezek az alkatrészek fon­tos részei a Szovjetunióba szállítandó gép­exportnak. BORSODI VEGYÉSZ Ünnepelnek a BVK dolgozói (Folytatás az 1. oldalról) Mindazok, akik 25 eszten­deje dolgoznak a BVK-ban, megkapják a jubileumra ké­szített aranygyűrűt, míg a vállalat törlésgádatagjait a BVK emblémájával díszí­tett törzsgárdajelvénnyel tün­tetik ki. A kombinát dolgo­zói az ünnephez méltóan ké­szültek, hiszen már eddig több, a BVK életét bemutató kiállítást rendeztek, de rövi­desen sor kerül a borsodi vegyésznapok megrendezé­sére is Kazincbarcikán. A holnapi nap az ünnepség napja, ünnepelnek a BVK dolgozói, amelyre számos vendéget várnak. Délelőtt 11 órakor a meghívott vendé­gek megtekintik­ az épülő új PVC-gyárat, majd a prog­ram szerint fél 12 órakor ünnepi nagygyűlésre kerül sor a Radnóti Miklós Műve­lődési Házban. Az ünnepi nagygyűlésen Körív­­yes Ist­ván, a kombinát ALc­ni-dí­­jas igazgatója méltatja a 25. éves évfordulót, majd ezt követően dr. Szekér Gyula, nehézipari miniszter a pet­rolkémiai fejlesztési prog­ramról tart előadást. Az elő­adást követően a nehézipari miniszter kormány- és NIM kiváló dolgozó kitüntetést ad át 29 BVK-s dolgozónak, ez­után Körtvélyes István igaz­gató átadja a jubileumi aranygyűrűt a kombinát 25 dolgozójának. Az ünnepi nagygyűlés után kerül sor a PVC III. nagyberuházás ünnepélyes alapkőletételére. Sz. D. 3 Nagyjavítás a gázüzemben Rendkívül pontos terv­­egyeztetés, a társüzemekkel való megbeszélés előzte meg a Borsodi Vegyikombinát gáz­üzemében a „B”-reforming­rendszer leállását, illetve nagyjavítását. A meghatáro­zott terveknek megfelelően június 21-én, délután 2 óra­kor kezdődött a leállás, s a szakemberek szerint rekord­gyorsasággal sikerült a kata­lizátorok feloxidálása és a reformingrendszer lehűtése. Három nappal később június 24-én reggel kezdődött meg az érdemi munka, amikor az ü­zem, valamint az I-es televi karbantartóműhely szak­munkásai, az üzem dolgozói szétszerelték a berendezést és megkezdődött a katalizá­tor-töltetek kiürítése. A mint­egy 30 tonna katalizátor ki­szedése rendkívül gondos és nagyon figyelmes munkát követelt. A hagyományoktól eltérő­en most a „B "-reforming­rendszer és az „A" -retrococ­­ke-rendszer állt le nagyjaví­tásra, mert elsősorban itt je­lentkezett az üzemeltetést akadályozó probléma. A mo­sótorony töltetének ellenál­lási növekedése miatt szük­ségessé vált a mosótorony­ban levő mintegy 50 köbmé­ter gyűrűtöltet kiszedése, le­mosása. Amint említettük, rendkí­vül gondos szervezés és jó előkészítés előzte meg a nagyjavítást. Az ammónia­gyáregység, illetve az üzem vezetői a leállást megelőzően elmondották, hogy a jó szer­vezés nem minden. Számolni kellett ugyanis a létszám­­hiánnyal, illetve azzal, hogy ilyen nagy volumenű munka elvégzésére kevés az ember. Az elmúlt­­évek hagyomá­nyainak megfelelően ezért most is a szocialista brigá­dok segítségét kérték az üzem vezetői. És jól számí­tottak. Amint a brigádok megismerték a rájuk váró feladatokat, a nagyjavítás „hadműveleti tervét” igen nagy értékű felajánlásokat, vállalásokat tettek. Az üzem valamennyi szocialista bri­gádja részt vesz a „Gyerme­keink korszerű oktatásáért” indított társadalmi munka­akcióban. Most a nagyjavítás alkalmával valamennyi bri­gád elhatározta: a munka­akcióban felajánlott társa­dalmi munkaórát a nagyja­vítás alkalmával teljesítik. Július 1-én, hétfőn reggel Fonth Zoltán üzemvezető el­mondotta, hogy eddig mint­egy 350 óra társadalmi mun­kaórát végeztek, a Bolyai, a Karbantartó és a Március­ 15. szocialista brigád tagjai. En­nek köszönhető, hogy a nagyjavítás „félidejében a nagyjavítás tervezett prog­­rangjához képest eddig két nap előnyre tettek szert a Az Engels szocialista brigád tagjai a „B” reforming CO- konverterénél, a katalizátor töltését végzik. Társadalmi munkában segítik a nagyjavítást a gázüzemi kar- gázüzemben... bantartó szocialista brigád tagjai. Fotó: Kaprai János Sz. D. laniulitmán­yúton Franciaországban A Borsodi Vegyikombinát­ból Pázmándy Gyula keres­kedelmi főosztályvezető, Tö­reki Ernő termelési főosz­tályvezető és Fazekas János, a műanyag-feldolgozó üzem vezetője nemrégiben tanul­mányúton járt Franciaor­szágban. A kiküldetés célja az Europlasztik ’74 megte­kintése volt. A küldöttség tagjai három napig tanul­mányozták a kiállítás anya­gát. Ezenkívül két mű­anyag-feldolgozó vállalathoz is ellátogattak. Fazekas János elmondotta, hogy a tanulmányút során igen sok hasznos tapaszta­latra tettek szert. A Le Hav­­re-i műanyagpalackgyárban egy különleges pvc-palack­­gyártó gépsort tekintettek meg. Itt igen sok, hazánkban is hasznosítható technikai érdekességgel találkoztak. Említésre méltó a kiállítás anyagából az egybeextrudált AMUT-ajtólap is. A techni­kai érdekességek közül ki­tűnt az egyik olasz cég gépe, amely pvc-profilokból teker­cselt csöveket állított elő, vi­szonylag igen tág méretha­tárokkal. A szakemberek kö­rében nagy meglepetést vál­tott ki a széles résű extrude­rek bemutatója,­ amely 20 millimétertől néhány tized­­milliméteres vastagságig al­kalmazható gépsorok voltak. Láthatták a szakemberek a berendezést, ikerfejes kivi­telben is. A kiállításon sok mű­anyaggyári kisegítő tartozék­berendezést mutattak be. Többségük az anyagmozga­tás nehéz fizikai munkáját küszöböli ki. Fazekas János ezekre a kisegítőberendezé­sekre alapozza a most ké­szülő üzemi-munkaszervezési tervezetét. Különben Fazekas János üzemvezető nemrégiben az olasz Covema­ cégnél is járt tanulmányúton. Ennek az út­nak az egyik célja a vállalat gépparkjának bővítésével, illetve új gépek vásárlásával volt kapcsolatos. — szántó — „Tiszta üzem, rendes környék” Fennállásának 25. évforduló­ját ünnepli a Borsodi Vegyi­kombinát. Szénítik, csinosítják az üzemek környékét. Ebben az esztendőben a kombinát vala­mennyi üzeme részt vesz a „Tiszta üzem, rendes környék” versenyben és ennek megfele­lően szemmel látható az üze­mek területén a változás. Június 30-án, vasárnap társa­dalmi munkát szervezett a kom­binát munkaverseny irodája. Szabadnapját föláldozva, több száz dolgozó csinosította, szé­pítette az üzemek környékét. Különösen az építés I. üzem, a közút­­szállítási üzem és a villamos II. üzem szocialista brigádjai jeleskedtek.

Next