Borsodi Vegyész, 1978. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)

1978-07-06 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EG­YESÜL­JEPEK! A BOULOI­ MEGYEI VEGYIPARI (ÜZEMEK DOLGOZÓINAK HETILAPJA XV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Ala: 51 Hitel 1978. JÚLIUS 11. Növekvő jövedelem Az elmúlt esztendőben a tervezettet meghaladóan ala­kult a Borsodi Vegyikombinát dolgozóinak bérszínvonala és személyi jövedelme. Elsősor­ban a műszakpótlék beveze­téséből következően többlet­bér keletkezett, de a megnö­vekedett túlórák száma miatt a tervezett 7 százalékos bér­­fejlesztés 7,45 százalékra tel­jesült. Ebben az évben különösen nagy gondot kell fordítani a túlóra alakulására, ugyanis a VDSZ elnöksége a közelmúlt­ban felhívta a kombinát ve­zetőinek figyelmét az ilyen irányú takarékosabb gazdál­kodásra. A szakszervezeti tanács és a bizalmiak együttes tanács­kozásán hallottuk, hogy a tervezett célok között szere­pel az ebédpénzek személyi alapbérrel való elszámolása, az üzemi laboránsok prémiu­mának rendezése, valamint a decentralizált bérgazdálkodás kiterjesztése alkalmazotti ál­lományban is. Társadalmi munkával A közelmúltban elhaszná­lódott a Borsodi Vegy­i­kom­binát gázüzemi hőértéke­sítő kazánjának a köpenye. Mivel nem volt tartalék ké­szülék, szükségessé vált a kazán helyszíni javítása. A vállalat konstrukciós fő­osztályán működő Pattan­tyús szocialista brigád a nagyjavításhoz szükséges ter­vet és a hatósági engedély­hez a kellő számítást soron kívül elvégezte. A vállalást tizenöt óra társadalmi mun­kába teljesítette. A TARTALOMBÓL A PÁRT-VB NAPIRENDJÉN 2. oldal FEJLESZTÉS HOSSZÚ TÁVON 3. oldal ÉPÜL A POLIPROPILÉNGYÁR 4. oldal ÉPÜL A PVCS III. 4. oldal TERMÉKEINK NYOMÁBAN 5. oldal FÓRUM, HÍREK, SPORT 6. oldal Búcsúznak a lengyel szakmunkások Meglepő kép fogadja a láto­gatót a Tiszai vegyikombinát polipropiléngyárának a kivitele­ző üzemében. Akármerre né­zünk, mindenütt idegen nyelvű feliratok láthatók, mintha csak egy külföldi üzembe tévedtünk volna. A falitáblán is ez olvas­ható: „Tublica Ogcoen”. — Csaknem egy esztendeje, hogy félszáz lengyel szakmun­kás segít nekünk a polipropi­léngyár építésében — újságolja Hegedűs József, a tizenhat tagú Ernst Thälman szocialista bri­gád vezetője. — A Csőszerelő Vállalat szer­vezésében érkeztek hozzánk a lengyel Remax cég lakatosai és hegesztői. — Közösen dolgoznak. S mi­lyen nyelven értik meg egy­mást? — Kezdetben csak ...mutoga­tás” útján értettük meg egy­mást. Aztán megtanultuk a leg­fontosabb lengyel műszaki sza­vakat; ma már itt minden ma­gyar szakmtnkás tudja, hogy a .,popra”, az csőtartó. De ha­sonlóképpen a lengyelek is meg­értik a mi kifejezéseinket. Jenei Antal csoportvezető ezt mondja: — A közös „nyelv” kialakítá­sában az is sokat segített, hogy munkaidő után is gyakran ösz­­szejöttünk, meghívtak minket a lengyel filmek vetítésére. S mi­re összebarátkoztunk, már bú­csúznunk kell, lejárt a szerző­désünk, utaznak haza. A héten búcsúünnepséget rendezünk a „lengyel hotelben”. Ismét a brigádvezetőé a szó: — Lengyel barátaink úgy dol­goztak velünk, mintha ők is tag­jai lettek volna a brigádunk­nak. Mi összesen háromszáz óra társadalmi munkát végeztünk, hogy mielőbb megkezdhessék a gyár próbaüzemeltetését, a C5 és a C6 frakció előre gyártását. Hidegben, fagyban, sárban vál­laltuk a többletmunkát, s ebben a lengyel munkások is segítet­tek. A nagy munkában nem sok idő maradt a brigáderedmények adminisztrálására. « Ezért csak a szocialista brigádcímre futotta az erőnk­ből. Pedig a brigád tagjainak zöme korábban mind aranyko­szorús volt. Bízunk­ benne, hogy jövőre visszaszerezzük a régi cí­münket . .. » (szto) Üzemi gyakorlaton Évente egyre több magasan képzett szakemberre van szük­sége a dinamikusan fejlődő Tiszai Vegyikombinátnak. Le­­ninvárosban működik a jól felszerelt Kun Béla Gimnázium és Szakközépiskola, amelynek végzős hallgatói közül évente többen választják élethivatásuknak a vegyipart. A TVK minden segítséget megad az intézménynek a diákok felké­szítéséhez, oktatásához. Képünkön: Szabó Klára és Czaga Edit diákok a kombinát környezetvédelmi laboratóriumában üzemi gyakorlat közben. Fotó: Kovács Endréné Aktívaülést tartottak jú­lius 3-án az Északmagyaror­szági Vegyiművekben. Az eseményen dr. Lutheran László, a vállalat pártbizott­ságának titkára mondott be­vezetőt, majd dr. Csurgat La­jos, nehézipari miniszterhe­lyettes vette át a szót. Dr. Csurgat Lajos bejelen­tette: Jura Károlyt, a válla­lat igazgatóját — saját ké­relmére — kedvezményes nyugdíjazásban részesítik­, s ezért érdemei elismerése mel­lett, 1978. június 30-i hatál­­­lyal felmentik az igazgatói be­osztásból. A miniszterhelyet­tes ezután méltatta Juza Ká­roly munkáját, melyet a vál­lalat igazgatójaként annak fejlesztése érdekében kifej­tett. Külön hangoztatta Juza elvtárs társadalmi, közéleti tevékenységét. Nyugdíjba vo­nulása alkalmából dr. Csur­gai Lajos miniszterhelyettes Juza Károlynak átadta — a nehézipari miniszter nevében — a Kiváló Munkáért kitün­tetést. A miniszterhelyettes az fik­­tívaül­ésen bejelentette, hogy az ÉMV új igazgatójául Sző­ke Bélát nevezték ki, aki ed­dig a BVK beruházási igaz­gatóhelyetteseként dolgozott A továbbiakban dr. Járai Já­nos, a járási pártbizottság tit­kára, a megyei és a járási pártbizottság nevében mon­dott köszönetet Jura Károly­nak eredményes munkájáért. Köszöntötte Szőke Béla elv­társat, a vállalat újonnan ki­nevezett igazgatóját, s kérte a vállalat kollektíváját: az igazgató munkáját hatéko­nyan " támogassák. Hangsú­lyozta hogy az ÉMV-re az el­következendő időszakban is nagy feladatok várnak, s­ azokat csak összefogással, jól szervezett, kollektív munká­val lehet megvalósítani. Szőke Béla 1928-ban szüle­tett a Békés megyei Gádoro­son. Szülei mezőgazdasági munkások voltak, a Károlyi család birtokán. Tizenkét éves korában szerződéses mező­­gazdasági dolgozóként vált kenyérkeresővé. A felszaba­dulás után Budapestre ke­rült, ahol először a magán­iparban, majd az államosítás után egy üvegezés­ nemzeti vállalatnál dolgozott. Szőke Béla 1950-ben szak­­érettségis kollégiumba ke­rült, s 1951-ben leérettségi­zett, majd szeptemberben fel­vételt nyert a Veszprémi Vegyipari Egyetemre, ahol 1955-ben fejezte be tanulmá­nyait. Diplomáját 1956 tava­szán védte meg, s tanárse­gédként ott maradt az egye­tem kémiai technológiai tan­székén. Ezután Budapestre, a MERT-hez került, s ott dol­gozott 1961-ig, mint a kémiai osztály és a minőségellenőr­zési laboratórium vezetője. 1961-ben került Kazincbar­cikára. A Berentei Vegyimű­veknél először ügyintézőként, majd mint a termelési cso­port vezetője dolgozott. Ami­kor 1963-ban összevonták a BVK-t és a Berentei Vegyi­műveket. Szőke Béla a vál­lalat termelési osztályvezető­je lett. Ekkor kezdődött el a termelőmunka a PVC—II. ben, mellyel párhuzamosan megkezdődött a PVC—II. be­ruházása is. Ezt a munkát 1964. január 1-től a pvc­­gyáregység vezetőjeként irá­nyította. 1970. szeptember 15-én Sző­ke Bélát a BVK kereskedel­mi főosztályvezetőjévé nevez­ték ki. Ezt a tisztséget 1973. november 1-ig töltötte be. Ekkor alakult meg a PVC— III. nagyberuházás kivitele­zésére a beruházási igazgató­ság melynek vezetésével megbízták. Ezt a tisztséget töltötte be napjainkig. Szőke Béla 1945-től vett részt az ifjúsági mozgalom­ban — a MADISZ, az EPOSZ, a SZÍT tagjaként, s az agi­­tációs és m­opaganda terüle­ten tevékenykedett. Ezután 1950-ben a DISZ üzemi szer­vezetének agitációs felelőse lett. A kollégiumban megvá­­lasztottták a szervezet kollé­­giumi titkárává. Az egyete­men az első évtől kezdve ta­nulmányai befejezéséig a DISZ-bizottság titkára volt. A pártnak 1950-ben lett a tagja. 1957-ben részt vett az MSZMP újjászervezezésében.. Kazincbarcikán, a BVK-ban az üzemi pártalapszerve ■* ♦ vezetőségének tagja majd titkára volt. Közel két évti­zedes propaga­ndista tevé­­kenysége elismeréseként — Kazincbarcikán elsőként — Szőke Béla kapta meg a L«» nin Emlékplakettet. Szőke Béla Miniszteri szemle vállalatainknál „A petrolkémiai fejlesztési program alapja hazánkban a Tiszai Vegyikombinát olefingyára” — hangzott el több alkalommal is az elmúlt héten kedden, amikor a Nehézipari Miniszté­rium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság legfelsőbb szintű vezetői a Tiszai Ve­­g­yikombinátba látogattak. A tanácskozásokon szó volt az 1980-as év utáni távlati fejlesz­tés formáiról. A hazai műanyagf­eldolgozó ipar bővítéséről. Képünkön (balról jobbra) dr. Pál Z­énárd akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Huszár Andor, a TVK igazgatója, dr. Simon Pál nehézipari miniszter és dr. Osztrovszki György, az OMI­B elnökhelyettese az olefingyárban. Fotó: Kovács Endréné A Borsodi Vegyikombinátban Körtvélyes István igazgató köszöntötte a miniszteri szemle résztvevőit az igazgatóság tanácstermében, majd tájékoztatót adott a kombinát munkájá­ról, a PVC—III. nagyberuházás építéséről, a próbaüzemelés megkezdéséről. Ezt köv­etően a szemle résztvevői­ megtekintették az új gyár több üzemét, technológiai egységét, ahol az üzemek vezetői számoltak be a próbaüzeme­lés tapasztalatairól. Képünk a polimerüzem műszerszobájában készült. Fotó: Kaprai János

Next