Borsodi Vegyész, 1980. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-03 / 1. szám

WM. JANVÁn s. borsodi ­­zemeifiktio, jelent Társadalmi munka Cserére érett a Borsodi Vegyikombinát új monomer­üzemének a hőcserélője. A hibás berendezés már veszé­lyeztette a termelés biztonsá­gát, amikor a gépészeti gyár­egység gépgyártó üzemének szocialista brigádjai elhatá­rozták, hogy kicserélik. A feladat nem volt egy­szerű, mivel a hőcserélő sú­lya meghaladja a 13 ton­nát és a benne levő csövek száma is csaknem kétezer. A Martinké József vezette Bán­ki Donát szocialista brigád a nagy feladatra a Korvin Ottó kollektívával szövetkezett. Elkészítették az új hőcseré­lőt, majd december 20-án, a Pásztor Gyula vezette Kor­vin Ottó brigáddal közösen, mintegy kétszáz óra társa­dalmi munkában beépítették a régi, rossz berendezés he­lyére. A rendkívüli brigádválla­­lás teljesítése sikerült. Az új hőcserélő kitűnően működik, biztosítva a pvc-termelés za­vartalanságát. Ezzel egyidő­­ben a gépgyártó üzem kol­lektívái felmérték, hogy mely területeken nyújthatnának segítséget az üzemeltetőknek az 1979. évi gazdasági célok eléréséhez.. Az így feltárt fontosabb tennivalókat még az óév végéig elvégezték. Köszönet Lapunk szerkesztősége kö­szönetét fejezi ki mindazok­nak­­ a dolgozóknak és veze­tőknek, akik a TVK, a BVK és az ÉMV üzemeiből tudó­sították szerkesztőségünket a legfrissebb eseményekről. Köszönetet mondunk azok­nak a fotósoknak, akik ké­peikkel gazdagították lapunk színvonalát. Eredményekben gazdag új évet kívánunk tu­dósítóinknak, s ebben az esz­tendőben is várjuk a három vegyipari vállalat és a szoci­alista városok életéről szóló írásaikat, fotótudósításaikat. A V-GYÁR EGYSÉG a vállalat létesítésekor szüle­tett, magán viseli a húsz év előtti elképzelések vonásait. A legidősebb, mégis az újat kutató és fejlesztő tevékeny­ség jellemzi. Húsz év távla­táról, napjaink eredményei­ről beszélgettünk a gyárrész­leg vezetőjével, dr. Szi­ti Istvánnal. — A „V’"-gyárrészleg az Északmagyarországi Vegyi­művek legrégebbi termelő­­egysége. Az 1960-as évek má­sodik felében elkezdett fél­milliárdos beruházás, több lé­zervben fejeződött be. A vállalat vezetőinek döntése alapján a beruházás teljes befejezése előtt az elkészült üzemrészekben, megkezdtük a próbaüzemeléseket, így elő­ször a V—1 üzemben kezdő­dött termelőtevékenység. 1971 októberében „lépett be" a V—2 és ezt követően 1974 má­­j.'ik felében a V—3. A pro­. " 'emelés után a terme­lő vr.c,. dlárdításáva'.. a mű­szaki-technológiai feltételek meg­te­ktűntésével párhuzamo­san kellett kialakítani a törzsgárdát. A gyárrészleg termelési ér­téke fokozatosan nőtt. 1972- ben 223 millió forint volt a termelt érték, 1976-ban már 481 millió. Ez a következő években beszerzési és érté­kesítési változások miatt csökkenő ütemű volt. Ugyan­akkor a vállalati elvárások­nak maradéktalanul eleget tudtunk tenni. A programok kialakítását és teljesítését az előbb említett nehézségek mellett, a létszámhiány és -összetétel is erősen befolyá­solta. Sajnos, mindez a mai napig tart. A gyárrészleg termékei két fő csoportba sorolhatók: gyógyszer-inter­medierek és növényvédő sze­rek. Gyógyszer-intermediereink közül legrégebben az acet­anilidet gyártjuk. Ezt a ter­méket szulfamidok előállítá­sához a vállalat is felhasz­nálja, és jelentős mennyiség­ben kerül tőkés exportra is. A guanidim­itrátot a barbi­­turát típusú nyugtatószerek előállításához használja a gyógyszeripar. Ebből a ter­mékünkből korábban hazai igények kielégítésén túl, tő­kés exportra is termeltünk. Jelenleg a gyártás leállítását tervezzük, mivel exportja nem gazdaságos, a hazai t nyék kielégítése más forrás­ból is biztosítható. Az előbbi termékeket előállító V—1 üzem nem nevezhető korsze­rűnek. A szakaszos jellegű technológiák korszerűsége át­lagos, berendezéseinek nagy része felújításra szorul. Eb­ben az üzemben történik az Organofil benzonit előállítása is. A terméket a festékgyár­­tásban alkalmazzák, a pig­ment leülepedésének meg­akadályozására. A termék jellege, továbbá a magas élő­munka-ráfordítás miatt, egy­re inkább nem illeszkedik be a vállalati gyártmánystruk­túrába, így az Országos Érc­es Ásványbánya Vállalattal. Módon közös üzemet hozunk létre az organofil bentonit­­féleségek és az inverz emul­ziós fúróiszapok gazdaságos előállítására. Gyárrészlegünk másik üzemében növény­védőszer-alapanyagok gyár­tása folyik. A propaklór elő­állítására jól kialakult tech­nológiákkal rendelkezünk. A termék egyik alapanyagát, a foszfortrikloridot a Szovjet­unió szállítja részünkre, hosz­­szú távon biztosítva igényün­ket. Nem ilyen megnyugtató a helyzet a gyártmány másik alapanyagával, a monoklór­­esetsavval. Az ütemtelen, akadozó szállítás miatt saját,­­vagy módosított , alapanyag­­ellátásra kell berendezked­nünk. A különböző technoló­giai módosításokkal megkét­szerezzük kapacitásunkat, ez­zel a magyar—szovjet agro­kémiai egyezményből ránk háruló kötelezettségeket tel­jesíteni tudjuk. A Safidon előállítására szintén jól be­vált technológiával rendelke­zünk. E termékeket részben hatóanyagként szállítjuk az ..A"­gyárrészlegbe és más vegyipari vállalathoz formá­lás céljából, de a gyárrész­legen belül is van lehetőség folyékony formulációk előál­lítására. Perspektivikusnak ígérkezik az SF—101 jelű, foszforsavészter típusú fun­­gicid gyártásának bevezetése Jelenleg igen előrehaladott tárgyalások folynak a gyártó licencének átvételére. A ter­mék kitűnően alkalmazható különféle lisztharmatfélesé­gek elleni védekezésre. A V—3 üzemben, foszfél­ bázison különböző klórhan­gyasav-észterek és dialkilkar­bonát előállítására van kiala­kított technológiánk. Közöt­tük legjelentősebb­ a klór­­hangyasavas metilészter, me­lyet nagy mennyiségben Chinoin használ fel Far­dazol gombaölőszer előállítá­sához. Az igények növekedt­­ével egyidejűleg a termelés jelentős felfuttatását tervez­zük. Már ez évben is közel 500 tonnával növeltük terme­lésünket, így 0,5 millió dol­lár tőkés import kiváltása vált lehetővé. Korábban a gyógyszeripar részére jelen­tős mennyiségű dietilkarbo­­nátot szállítottunk. A termék helyett a korszerűbb, jelen­leg tőkés importból fedezett dimetilkarbonát-gyártás be­vezetését tervezzük. A közeljövő feladatait je­lenti a kiszolgáló létesítmé­nyek, a tartálypark és a hűtőtelep rekonstrukciója, a belső anyagmozgatás korsze­rűsítése. A felhasznált alap- és segédanyagok száma közel harminc. Ezek közül többet n­égy mennyiségben haszná­lunk fel, így a fajlagosak csökkentése — még az 1—2 százalék esetében is — nagy jelentőségű. Dolgozóink ezt jól tudják — és minden lehetőséget kihasználnak a csökkentésre. A korábbi években a propaklórnál, míg az utóbbi években a dimetil­­karbonátnál és klórhangva­­savas metilészternél értünk el szép eredményeket A ta­karékos gazdálkodás mellett gazdasági fejlődésünkben ,l­­entős másik tényező a hat­ékonyság javítása Ennek idekében fejlesztő ' ' .'mez­ünk, mely felőle’­ egész 'i'mékstruktúra* 1 Mentés (Folytatás a 4. oldalon) Bemutatjuk az fnatapnzíj Vegyiműveket Termelők és termékek, közelről O A DH-rendszer fejlődése a A Tiszai Vegyikombinát műanyaggyárában, két üzem­ben 1979 elején kezdték meg a DH hibajelző rendszer munkáját. Bevezetését, egy­éves előkészítő munka előzte meg, amely a szakemberek oktató-nevelő tevékenységét igényelte. Ennek eredménye­ként mintegy hétszáz dolgo­zó ismerte meg a DH alap­elveit. A DH-bizottság tagjai több olyan előadásat hallgat­tak meg, amely a rendszer bevezetésének és folyamatos működésének lehetőségeit is­mertette. Az elmúlt év végén Dr. Stickt László gyáregységveze­­tő tett hasznos észrevétele­ket (bal oldali kép) a DH- rendszer bevezetésével kap­csolatban, azon az értekezle­ten, melyen Radványi Dezső, a MIM szaktanácsadó szol­gálatának munkatársa tartott előadást. A jobb oldali ké­pen a tanácskozás résztvevői. Fotó: Kovács Endréné A népgazdaság 1980. évi terve Hatékonyabban, gazdaságosabban Közlemény: A Miniszter­­tanács Tájékoztatási Hiva­tala közli: a kormány ér­tékelte a népgazdaság 1919. évi fejlődését, megtárgyal­ta és jóváhagyta az 1980 évi népgazdasági tervét. A MAGYAR SZOCIALIS­TA MUNKÁSPÁRT Közpon­ti Bizottságának 1979. de­cemberi határozatából kiin­dulva 1980-ban is a legfon­tosabb gazdaságpolitikai cél­nak kell tekinteni a népgaz­daság egyensúlyi helyzetének, ezen belül elsősorban a nem rubelelszámolású külkeres­kedelmi áruforgalom egyen­legének javítását és a továb­bi javulás biztonságos meg­alapozását. E céllal össz­hangban kell megoldani a termelés és az életszínvonal alakításával, valamint a gaz­daságfejlesztéssel összefüggő feladatokat. Az 1980. évi népgazdasági terv azzal számol, hogy a külgazdasági feltételek to­vábbra is kedvezőtlenek lesznek, a külkereskedelmi cserearányok várhatóan to­vább romlanak. Ilyen körül­mények között a gazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tása a termelés hatékonysá­gának erőteljesebb javításá­val szerkezetének gyorsabb átalakításával, a gazdálkodá­si tartalékok fokozott feltá­rásával, messzemenő takaré­kossággal, a belföldi felhasz­nálás­ további mérséklésével érhető el. Az 1980. évi népgazdasági terv a fő célból kiindulva irányozza elő a gazdasági növekedés ütemét, a terme­lés és a felhasználás fő ará­nyait. A belföldi végső fel­­használás valamelyest az 1979. évi színvonal alatt ma­rad. Ezen belül a felhalmo­zás csökken. A behozatal mérsékelten, a kivitel dinamikusan nő. En­nek eredményeként — a kül­kereskedelmi cserearányok várható romlása mellett is —, tov­ább csökken a beho­zatali többlet. A termelés — a minőségi és hatékonysági tényezők előtérbe állítása mellett — mérsékelten és differenciál­tan növekedhet. A termelés növekedésének döntő rész­ben a gazdaságos kivitel bő­vítését kell szolgálnia. Az anyag- és energiatakarékos­ság fokozása és a ráfordítási szerkezet ésszerűsítése révén el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások a termelésnél­­ kevésbé emelkedjenek. A népgazdaság­ 1980. évi terve szerint az ipari terme­lésben erősíteni kell a fej­lődés minőségi jellegét. A termelés és értékesítés szer­kezetét úgy kell alakítani, hogy elsősorban a nem ru­­belviszonylatú gazdaságos ki­vitel bővüljön dinamikusan, az államközi megállapodások szerint fejlődjön a rubelel­számolású kivitel és a belföl­di keresletet jobban ki le­hessen elégíteni. Ennek megfelelően a ter­melés növekedése differenci­ált lesz. A nehezedő feltéte­lek között azok a vállalatok fejlődhetnek dinamikusan, amelyek meggyorsítják a műszaki fejlesztési, termék­összetételük, gyártmányaik és technológiai eljárásaik korszerűsítését, javítják ter­mékeik minőségét és mun­kájuk szervezettségét, fejlesz­tik kooperációs kapcsolatai­kat és kereskedelmi­­ tevé­kenységüket , termelőkapaci­tásaikat ,és azok kihasználá­sát rugalmasabban hozzákk összhangba a váltakozó ke­reslettel és más gazdasági feltételekkel. Az ipari ágazatok közül . . . a vegyipar és vákuumtech­nikai gépek és berendezések, az autóbuszok, a villamos forgógépek, a félvezető esz­közök, a fényforrások, elekt­roncsövek, az ügyf­ilettechni­­kai eszközök gyártása nő di­namikusan ... Az ipar legdi­namikusabban fejlődő ága továbbra is a vegyipar ma­rad . .. A termelő ágazatokban a munkaerő-kereslet — a ter­melés mérsékelt ütemű nö­vekedésének és a változó szabályozórendszernek a ha­tására — mérséklődik. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma csok­isén. Az egy főre jutó reál­­jövedelem 1980-ban az 1979. évivel azonos szinten marad. Az 1979. júliusi ár- és jöve­delemintézkedések 1980-ban is érvényesülő hatásán túl a munkások és alkalmazottak átlagkeresete 4,5 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal — a központi árintézkedések és a piaci viszonyok alakulása következtében — 3,7 száza­lékkal emelkedik. A NOMINÁLKERE­SETEK növekedése jobban igazodik majd a gazdasági eredmé­nyekhez. Szolgálati szabad• A BORSODI Vegyikombi­nát kollektívája minden esz­tendőben benevez a megyei újítóversenybe. Az elmúlt évek eredményei azt bizo­nyítják, hogy a vállalat újítói a megye legjobbjai közé tar­toznak .Jó példa erre az a szolgá­lati szabadalom is, amelyet a klórozott poliolefin előállíá­­sára dolgoztak ki a közel­múltban. Mint ismeretes, a klórozott, nagy sűrűségű po­lietilént, a CPE-t több mint 15 éve alkalmazzák a polivi­­nilklorid modifikálására. Mintegy 5—10 százaléknyi CPE hozzáadásával a pvc­­termékek szívóssága, ütésál­lósága lényegesen megnő. Ez a hatás különösen a nulla Celsius-fok alatti hőmérsék­leten szembetűnő. A CPE alkalmazásának előnyei abból adódnak, hogy mind kémiai összetétele, mind szerkezete tekintetében közel áll a pvc-hez. Ezzel kapcso­latosak kiváló vegyszerálló­sága, elektromos tulajdonsá­gai, továbbá az, hogy kevéssé gyúlékony. A CPE-mikromo­­lekula nem tartalmaz telítet­len kötéseket, így fény- és időjárásállóság tekintetében is hasonló a pvc-hez. Ezért a CPE-vel ülésállósított cvc kiválóan alkalmas külső fel­használásra készült termékek előállítására. A Borsodi Vegyikombinát saját szolgálati szabadalma szerint nagy sűrűségű polieti­lén vizes szuszpenziójában történő klórozásával állítja elő a CPE-t, majd ebből pvc­­porral keverve a pvc-CPE porkeveréket. A vállalat ez évben mintegy 100 tonnát állít elő, jövőre 3 ezer ton­nát, majd az új CPE-üzem teljes kapacitása évi 7 ezer tonna lesz. Ez az új üzem erre a szabadalmi eljárásra alapozva épült. A CPE-T nagyrészt a vál­lalat használja fel műanyag­­feldolgozó-üzemeiben. ütés­álló ablakprofil, síklemez, hullámlemez, nyomócső, le­folyócső, gázcső, épülethem­­lokzat-burkoló, ereszcsatorna gyártására. A fennmaradó mennyiség várhatóan külföldi piacon kerül értékesítésre. Ez a szabadalom eddig öt or­szágban van bejelentve. 3

Next