Borsodi Vegyész, 1984. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-05 / 1. szám

1984. JANUÁR 5. Akik a BMW -snyugdíjas terméket gyártják A nagy hírű kombinát hírneves brigádja Nemcsak a Borsodi Vegyi Kombinát műan­yagfeldolgozó ü­zemében ismerik a Lékai János nevét viselő, kitüntetett szo­cialista brigádot, és annak vezetőjét, Tordai Pált: a megye ha­tárain túl is hallottak már az emberek erről a jól felkészült, példásan munkálkodó tizenkét tagú kollektíváról. S azóta, hogy a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vá­sáron a nagy hírű kombinát nagydí­jat nyert egyik új ter­mékével, a műanyag eresz­­csatornával, természetes, hogy még többet hallani Tordaiékról. Ők gyártják ezt a máris országszerte keresett, valóban modern terméket, amely családi házakban és bérházakban egyaránt nagy jelentőségű. Erről és termé­szetesen a brigád életéről beszélgettünk a kis közösség vezetőjével. Még csak huszonhárom éves, s máris egy közösség és egy nagyvállalat bizalmát élvezi. Vegyésztechnikus, most pedig a vegyipari fő­iskolára jár. És azt mondja: — A diploma megszerzése után is itt maradok a bri­gádban. Itt mindig lehet ta­nulni, a gyakorlat igen sok tapasztalattal gazdagítja az embert. És azt hiszem, az sem közömbös, hogy a ti­zenkét tagú brigádból nyol­can érettségizettek, s a bri­gád megalakulása óta, 1978-tól ebben az üzemben dol­goznak. — Közösen, együtt, egy akarattal, szépen lehet bol­dogulni ... — Mit is mondjak? — kezdi a beszélgetést a sze­rény, kitűnően képzett, nyílt szívű fiatalember, Tordai Pál. — Nálunk a fő szempont amúgy is a kevés beszéd, s a több cselekvés. Ez nem frázis... Így lehet boldo­gulni. Nincs is panaszra okunk. Jól keresünk, a munkánkkal elégedettek, a termelési tanácskozáson is el­ismerést kaptunk. Ki­tüntetése is van a brigád­nak, s remélem, lesz még több is ... — Hogy büszkék va­­gyunk-e a BNV-nagydíjra ? Igen, hiszen a mi brigádunk gyártja a műanyag ereszcsa­tornát. Valóban kitűnő ter­mék, soha nem kell festeni, hiszen színes, és több szín­ben kapható. Nem korrodál, felszereléséhez nem szüksé­ges külön szakismeret. És ami a legfontosabb­ élettar­tama 30 évre garantált. A kísérletek ezt mutatják. Hosszú távon tehát igen ki­fizetődő, gazdaságos, aho­gyan mondani szoktuk, meg­felel a kor követelményei­nek. Egy korszerű, TpM—65 típusú nyugatnémet gyárt­mányú gépen készül a ter­mék, amelyből természetesen a brigád tagjai is vásároltak már. Egy műszak alatt 500 folyómétert állítunk elő. — Számítottak a BNV- díjra? — Bevallom, igen, mert valóban kitűnő termékről van szó, ehhez hasonlót még sehol nem gyártanak, így aztán biztosak voltunk a si­kerben. — Hallottam egy érdekes dolgot: a Tordai-brigádot úgy is emlegetik: a CSEB 80-as brigád. — Valóban, mert mind­nyájunknak van CSEB 80- as kötvénye. Úgy ítéltük meg, hogy érdemes erre át­térnünk: biztonságot jelent, segít, amikor bajba kerül az ember. Kedvezményeket, juttatásokat ad, egyszóval korszerű biztosítási forma. — Példát is tud erre mondani? — Hogyne. Amikor a bri­gád egyik tagjának eltörött a lába, igen jelentős segít­séget kapott a CSÉB 80 alapján. Úgy hiszem, a CSÉB 80-as hasznosságát nem is vitatja senki az üze­mekben . .. A szakmai kérdések után a brigád életére terelődik a szó. És egyéni terveiről is beszél egy keveset, miköz­ben gyakran az órájára pil­lant, műszakba igyekszik e beszélgetés után. Azt mond­ja: számára első a tanulás. Nemrégen megházasodott, s most OTP-öröklakást igé­nyelt, a BVK-tól 70 ezer forintot kaphat, kamatmentesen. Ol­vas, könyvtárba jár, a bri­gáddal közös kirándulásokat szerveznek. Mindenben segí­tik egymást. Legutóbb Kö­vér Balázs családi házának építésénél szorgoskodtak. A KISZ-lakásépítési akció­ban is részt vesznek, társa­dalmi munkával támogatják ezt a kezdeményezést. Büszke a brigádjára, amelynek kitűnő tagjai van­nak. És joggal optimista, hi­szen a jövő a műanyagipa­ré az olyan termékeké, mint a BNV-nagydíjas prc-eresz­­csatorna. Szegedi László Nerrgetközi kiérlelt telep A Moszkvában létesítendő nemzetközi kísérleti telepen a Szovjetunió és a KGST tagországainak negyven tu­dományos­ kísérleti intézete egyesített erővel dolgozik majd szupravezető krioener­­getikai berendezés és krio­­gén elektromos távvezeték létrehozásán. A kísérleti telepet a részt­vevő országok közösen épí­tik fel a Moszkva folyó part­ján. A szupravezetés alkalma­zásával lehetőség nyílik új típusú elektromos gépek és távvezetékek létrehozására. A krioturbógenerátorok sú­lya és mérete a régi beren­dezésekhez viszonyítva a fe­lére csökkenhet. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy csök­kennek az erőművek géphá­zainak felépítésére fordított összegek. Még jelentősebb előnyök várhatók a szupravezető elektromos távvezetékek al­kalmazásától. Egyetlen szup­ravezető-kábel annyi ener­giát továbbíthat, amennyi egy Moszkva nagyságú óriá­si város szükséglete. És végül, olyan aggregá­tok, amelyeket most még a mérnökök is hajlamosak képzelet szüleményének te­kinteni — a mély hőmérsék­letek alkalmazásával megva­lósítható kriogén energiatá­rolók. Ezeknek a „szupra­­akkumulátoroknak” az al­kalmazásával megoldható lenne napjaink egyik leg­égetőbb problémája: az elektromos energia tárolása az éjszakai órákban, amikor a fogyasztás kisebb. Az így tárolt energiát aztán felhasz­nálhatnák a hálózatot igen megterhelő csúcsfogyasztás idején. (APN) BORSODI VEGYÉSZ A versenymozgalomról A szocialista brigádok munkaverseny-mozgalmáról szólva természetesen általá­ban az eredmények, a meg­oldandó feladatok­­állnak el­sősorban a középpontban. Pedig egészen biztos, hogy nem érdektelen az a fajta rendszer sem, amelyik fel­­használásával eldöntik a kol­lektívák egymás közti sor­rendjét, vagy éppen az elér­hető fokozatok odaítélésének a mikéntjét. Nos, ennek az írásnak éppen az az elsőd­leges célja, hogy az Észak­magyarországi Vegyiművek­ben folyó munkaverseny­­mozgalom értékelt mecha­nizmusával, az elbírálás fo­lyamatával ismertesse meg alaposabban az érdekelteket Az első és egyik legfonto­sabb lépcső az önértékelés elkészítése. Az önértékelés összeállításakor és a kitű­zött fokozat eldöntésekor a munkaverseny-szabályzat ér­tékelési irányelveit kell al­kalmazni. Magának az érté­kelésnek a következő fázisai vannak: először összeállító­dik a saját tevékenységről kialakított kép. A brigádér­tekezlet feladata, hogy ezt az önértékelést megtárgyal­ja, illetve elfogadja, majd javaslatot tegyen a kitűzött brigádfokozat megpályázásá­­ra. A gazdasági vezető, a ver­­senyfelelős döntéselőkészítő munkáját igénybe véve az úgynevezett munkahelyi ér­tékelő űrlapon foglal állást a brigád tevékenységéről, majd a párt-, a KISZ-alap­­szervezeti titkárok és a szak­­szervezeti bizalmi vélemé­nyét is figyelembe véve, fo­­kozati javaslatot és sorren­di besorolást ad. A brigádvezetőket ezt kö­vetően tájékoztatják az ál­lásfoglalás tartalmáról, ered­ményéről. A versenyiroda feladata, hogy tartalmilag feldolgoz­za, ellenőrizze az önértéke­lést. A munkaverseny dön­téselőkészítő bizottság meg­vitatja a brigádok fokozati elismerését és összesített ja­vaslatot készít a vállalatve­zetés részére. A gazdasági és társadalmi vezetés ezután véleményt formál a brigádok elisme­réséről. Tulajdonképpen ez az utolsó előtti lépcső. Végezetül a brigádvezetők vállalati tanácskozása és a termelőegység vezetése kö­zös állásfoglalással dönt az elismerési fokozatok adomá­nyozásáról. Talán ebből is leszűrhető, hogy az elbírálás folyamatá­ban milyen jelentős szerepet játszik a kollektívák által készített önértékelés. A sa­ját tevékenység elemzése nem mindig könnyű feladat, így érthető, hogy az ÉMV versenyirodája a realista összkép érdekében megpró­bálta meghatározni azokat a több tartalmi szempontokat, amelyek segítségével a kí­vánt eredmény könnyebben megvalósítható. Így például felhívták a figyelmet arra, hogy az önértékelésnek tar­talmaznia kell az év eleji brigádvállalás és pótfelaján­lások valóra váltásának fo­kát, az együttműködési és patronálási szerződések tel­jesítését, valamint a válla­lásokat meghaladó egyéb te­vékenységek eredményeit. Az önértékelésből feltétlenül ki kell tűnnie annak, hogy me­lyek a munkahelyi köteles­ségeket meghaladó teljesít­mények. Megfelelőképpen be kell mutatnia továbbá a kollektíva önmagához mért fejlődésének vagy vissza­esésének a területeit, mér­tékét. Az egésznek — hangsú­lyozza a munkaverseny-iro­­da által készített dokumen­tum — törekednie kell a realizmusra. Talán ebből a rövid is­mertetőből is kitűnik az a törekvése az ÉMV-ben folyó munkaverseny-mozgalom szervezőinek, hogy a kapott összkép a lehető legponto­sabban tükrözze vissza a va­lódi helyzetet. Balázsi Tibor KAZINCBARCIKA 30 ÉVES VÁROS 1954-1SE4 KAZINCBARCIKA A Fő téren található a város címere, amely a település nehéz­ipari jellegét szemlélteti. Háttérben a fejlődés eredményei a sokemeletes lakások. A kazincbarcikaiak legnagyobb bevásárlóközpontja szintén a Fő téren magasodik. Itt az édességektől, a bútorokig mindent megkaphatnak a vásárlók. A Lenin út látképe és az itt sorakozó gyerekek egy kissé szim­bolizálják a fiatalok városa jelzőt Olcsai Kiss Zoltán Táncospár című alkotása már 1957-től­­ stb., az Füszessy L .i teret Nagy Miklós felvételei

Next