Gulyás Sándor - Zsoldos Ferenc (szerk.): Botanikai Közlemények, 80. kötet (1993)
1993 / 1. szám - SCHMIDT ANTAL: Dr. Uherkovich Gábor 80 éves
Bol Közrem. Bp. kötet.Bizei 1993. DR. UHERKOVICH GÁBOR 80 ÉVES* SCHMIDT ANTAL Egy, a századunkat szinte teljességében átívelő és tudományos munka tekintetében mindmáig aktív életpálya ünnepi eseményére jöttünk most össze, mikor prof. Dr. UHERKOVICH GÁBOR! köszöntjük 80. születésnapja alkalmából. UHERKOVICH GÁBORral kapcsolatosan még az a történeti utalás is helytálló, hogy születésének időpontja megegyezik a hidrobiológia egyik külön területének, a folyóvízi kutatásoknak (rheobiológia, potamobiológia) kezdeteivel. Ő maga is már egyetemistaként az áramló vizek hidrobiológiai kutatásával kezdett el foglalkozni. UHERKOVICH GÁBOR a Felvidéken, a mai Szlovákiában, Dobsinán született 1912. október 20-án. A trianoni békeszerződés után családjával Magyarországra került. Főiskolai és egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, 1931 — 1937 között. A taxonómia és ökológia, valamint a protisztológia területén, továbbá állóvizek limnokutatók ekkor már nemzetközileg is értékelt eredményeket produkáltak. Feltétlenül megemlítendő ebben a vonatkozásban GELEI „protisztológiai iskolája" és a GYŐRFFY körül kialakult „szegedi algakutató iskola", amelynek munkájában hallgatóként UHERKOVICH GÁBOR is részt vett. Közben egy évig a prágai Károly Egyetem hallgatójaként a világhírű Pascher-intézetben dolgozott és PRINGSHEIM előadásait hallgatta. Szakdolgozatának címe: Dobsinai patakok algavegetációja. 1937—1938-ban egyetemi gyakornok a Szegedi Tudományegyetemen. Ezt követően 10 évig állami tanítóképző intézeti tanár lesz előbb Pápán (1938—1940), majd Budapesten,a XII. kerületben (1940—1948). Ebben az időszakban, 1940-1944 között havi gyakorisággal vett minták alapján feldolgozta a bajai Duna-szakasz, és annak város alá kanyarodó mellékága, a Sugovica, algavegetációját. A dúló háború miatt ennek az anyagnak csak kis töredéke maradt meg és került publikálásra jóval később, 1956-ban. UHERKOVICH GÁBOR már az 1940-es évek elején felismerte, hogy a folyók kutatása csak munkaközösség által és szervezett formában, lehetőleg külön erre a célra létesített intézmény keretében történhet eredményesen. Ennek a felismerésnek az akkori bajai polgármester, BERNHART SÁNDOR elképzeléseivel való szerencsés találkozásából született meg a Baján létesítendő Dunakutató Állomás terve, mely 1944-re berendezve várta, hogy megkezdődhessék ott a munka. Sajnos a * Elhangzott a Magyar Algológiai Társaság és a Botanikai Szakosztály közös ünnepi előadóülésén 1992. november 6-án. 5