Kalapos Tibor (szerk.): Botanikai Közlemények, 110. kötet (2023)

2023 / 2. szám - Süveges K.: Adatok a Duna-Tisza köze flórájának ismeretéhez [elektronikus melléklettel]

Süveges K. rivalens alfajt észleltek. Az épületet a vasútfelújítás miatt 2023-ban lebontották, az állomány elpusztult. 39. Asplenium adiantum­ nigrum L. - Bh. Kunfehértó: a településtől észak­keletre, feketefenyvesben, a lőtér közelében, néhány egyed [9682.2]. A Homok­hátságról ezidáig csak Csévharaszt mellől jelezték (Simon 1984). 40. Asplénium ruta-muraria L. - DMK, Kiskunhalas, vasútállomás, régi rak­tárépület eltömődött ereszcsatornájában [9582.4]. Az Alföldön igen ritka, ada­tai településekhez és/vagy épületekhez köthetőek (vö. Balanyi 1957, Csongor 1981, Tamás et al. 2017 stb.). Az épületet a vasútfelújítás miatt 2023-ban lebon­tották, az állomány elpusztult. —— Persicaria orientalis L. - DTv, Szeged: a Gyálai-Holt-Tisza kiszáradt medrében [9786­3]. Legközelebb Kiskunhalas mellett egy szeméttelepen figyel­ték meg (http3). Dísznövény; egyelőre kevés kivadulása ismert (http2). 144. Humulus scandens (Lour.) Merr. - Klh, Kecskemét és Városföld: a Csu­­kás-éri-főcsatorna mezsgyéjén [9184.2. 9184.4]. Kiskunsági adatot nem találtam. Terjedőben lévő adventív, helyenként inváziós faj (Balogh és Dancza 2006), legközelebb Dunaföldvár mellől ismert (Dancza 2011). 146. Urtica­urens L. - Bh, Kiskunhalas: Barbocsai-tanya, az 53-as utat Táz­­lárral összekötő műúttól délre (HGy-SK), illetve a Budapest-Kelebia vasútvo­nal jobb oldalán egy fiatal, gyomos parlagon [9582.2]. Kis, Kelebia: a tompas vas­úti megállóhellyel átellenben, egy tanya udvarán, kerítések tövében [9783.3]. Kbh, Kecskemét, Máriahegy, egy magántelek gyümölcsösében, tömeges (HA-SK) [9083.4]. Kecskemét mellől „házak körül, utak mentén” megjegyzéssel közölték (Hollós 1896); délebbről Királyhalomról (SRB) jelezték (Lengyel 1915). 192. Rumex maritimus L. - Klh. Petőfiszállás és Pálmonostora: a Péteri-tó kiszáradt medrében állományalkotó, illetve a Dong-éri-főcsatorna medrében, a Péteri-tó környékén szórványos [9485.1]. Királyhalom (SRB) és Szeged mellől Lányi (1914) jelzi. A flóratérképezés során egyetlen előfordulását jegyezték fel a Kiskunságból Ópusztaszer mellől (Deák J. A. http2). 200. Rumex hydrolapathum Huds. - DMh, Bordány: a településtől északra, a Dorozsma-Halasi-főcsatornában, néhány ponton, mindenhol kevés [9685.4]; Forráskút: a településtől délnyugatra, a Dorozsma-Halasi-főcsatorna kiszáradt medrében [9685.3]. Irodalmi adatát csak Királyhalom (SRB) mellől találtam (Lengyel 1915). A Dorozsma-Majsai-homokháton ritkának tűnik, mindössze két flóratérképezési adata ismert (http2). 213. Chenopodium botrys L.­­ Bis, Kisszállás: a vasútállomástól északra, a sínek mentén [9783.1]. Gyűjtései ismertek Kalocsáról (Wiesbaur J. 1875, BP) és Szegedről (Timár L. 1947, 1948, BP). A Homokhátságból legközelebb Bugac mellől jelzik (Szujkó-Lacza és Kováts 1993). A flóraatlasz tanúsága szerint az Alföldön kifejezetten ritka, legközelebb a Tiszántúlon, Deszk mellett jelzik 118

Next