Brassói Lapok, 1975 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1975-05-10 / 19. szám
„Pártunk, a kommunisták nem ismernek magasztosabb célt, mint a nép, a haza érdekeinek hűséges szolgálatát, a szocializmus és a kommunizmus építését! A kommunisták csak annyiban különböznek a többi dolgozótól, hogy jobban megértik a gazdasági-társadalmi fejlődés problémáit, s a társadalomfejlődés általános törvényeinek tudományos ismeretére támaszkodnak. Ebből kiindulva, vállalják a nép előtt a felelősséget, hogy az összes erőket a haza gazdasági-társadalmi haladása érdekében egyesítik. A kommunistákat mindenkor felelősségérzet, áldozatkészség hatja át, semmilyen más előjogot nem óhajtanak — nem kell hogy óhajtsanak —, csak azt, hogy hazájukat, né Nicolae Ceauşescu elvtárs 1916-ban a parlamenti választások alkalmából rendezett egyik fővárosi nagygyűlésen beszéltüket szolgálhassák, a szocializmust és kommunizmust szolgálják.“ NICOLAE CEAUSESCU REALIZMUS ÉS PÁRTOSSÁG Ha pártunk marxi-lenini politikáját röviden, egy szóval akarnám jellemezni, azt mondanám: realista. A társadalom forradalmi átalakításának egyetemes érvényű tanításaiból kiindulva a hazai valóságra alapoz, ez a kiindulási pontja, ebből következik az a jellemzője is, hogy megvalósítható. A párt általános politikai vonalát a társadalmi szükségszerűség határozza meg, a szocializmus különböző szakaszainak egész társadalmi, gazdasági és politikai fejlődése. Ez pedig megköveteli, hogy a párt a hazai valóság mély ismeretében, időben vegye észre az új jelenségeket és ellentmondásokat, amelyek társadalmunk életében jelentkeznek, s biztosítsa a politikai, gazdasági és szervezési feltételeket, hogy az újat minden területen bevezessék. A párt realista stratégiai vonalának kidolgozása ugyanakkor széles és intenzív jövőkutatási elméleti tevékenységet is megkövetel, azt, hogy érzékeljük a haladás mérföldköveit, hogy kiválasszuk azt, ami meghatározó jelleggel bír a társadalmi haladásban. A szocializmus - éppen jellegéből eredően - megteremti az objektív, realista és tudományos vezetés lehetőségeit, mert ez a feladat a leghaladóbb társadalmi erőkre hárul, amelyek alapvetően érdekeltek a tudományos társadalomkutatásban, a kommunizmus felé való haladás folyamatának tudatos szabályozásában. A munkásosztály forradalmi pártjában megvan mind az ideológiai-politikai, mind pedig a megfelelő szervező képesség, hogy a társadalomban meghatározó tényezővé váljon. Soraiban a munkásosztály, a parasztság és a különböző társadalmi rétegek legforradalmibb elemeit egyesíti, akiknek érdekei megegyeznek a gazdasági, társadalmi, szellemi haladás követelményeivel. Ezért olyan szoros az összefüggés a realizmus és a pártosság között. Amit akarunk, amit megvalósítunk, amit magunk elé célul tűzünk, összhangban van a társadalmi fejlődést meghatározó objektív követelményekkel, törvényekkel. Ezért erős pártunk, amelyet a gondolat, az akarat és a tett egysége jellemez korszakos vívmányaink magyarázata, hogy a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztési tervek kidolgozásának, egész belpolitikánknak az alapja az ország reális lehetőségeinek és eszközeinek az alapos tanulmányozása. A párt fogékony az élet követeményeire, gondoljunk az utóbbi évek intézkedéseire, a szervezeti felépítés tökéletesítésére, a helyi pártos állami szervek hatáskörének kiszélesítésére. Egész fejlődésünk szempontjából lényeges tényező, hogy a párttevékenység fő láncszemei a vállalatok, gazdasági egységek, intézmények, társadalmi szervezetek alapszervezetei, ahol végső soron a gazdasági, az egész társadalmi élet fejlesztési tervének a sorsa eldől. Mindezt megyénkre vonatkoztatva, megemlítem, hogy Brassó megyében 156 pártszervezet és 1 465 alapszervezet működik, a kommunisták száma pedig 73 000. A párttagok 61,7 százaléka munkás, 6,5 százaléka földműves, 20,9 százaléka értelmiségi és tisztviselő, 10,8 százalék más kategória. Az a tény, hogy a megyei pártszervezetben a munkásság részaránya a döntő, kifejezi, hogy a társadalomban a vezető erő a munkásosztály, hogy ennek az osztálynak a szerepe együtt nő az új társadalom tökéletesedésével. Ha a nemzetiségek szerinti megoszlást nézzük, akkor a megyei pártszervezet összetételében is kifejezésre jut a párt marxista-leninista nemzetiségi politikája. Ugyanis a párttagok 83,4 százaléka román, 12 százaléka magyar, 4,2 százaléka német, 0,4 százaléka pedig más nemzetiségű. Realizmus. A példák tömkelegéből vegyük talán a legjellemzőbbet: a párt Programját, a párt alkotó jellegű marxi-leniai dokumentumát, amely a dialektikus és történelmi materializmus forradalmi világnézetét, az egyetemesen érvényes, általános törvényszerűségeket országunk konkrét történelmi, társadalmi, nemzeti körülményeire alkalmazza. Realizmus. Gondolunk az 1971—1975-ös ötéves tervre, amelynek eredményei, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs szavaival élve ,. ismételten és teljes erővel bizonyítják, hogy pártunk orientációi reálisak minden tevékenységi terület vonatkozásában ..." Realizmus. Nézzünk körül az országban és a megyében. Amit látunk, amit megvalósítottunk és amit tervbe vettünk, mind erről a realizmusról valló számokban és tettekben, anyagi és szellemi javakban. Van-e ennél kifejezőbb példa? Kell-e kifejezőbb példa? IOAN DRAGHICI, a Brassó megyei pártbizottság szervezési osztályának vezetője Évfordulók, ünnepek kapcsán a szerkesztői lelemény — egy vallomás erejéig — a függöny elé invitálja még a magunkfajta embereket is, akiket hivatásuk amúgy is napról napra a nyilvánosság elé szólít. Jómagam nem tartozom - nem is tartozhattam - a sepsiszentgyörgyi társulat alapító tagjai közé, hiszen jómagam s a velem egykorúak kilencszáznegyvennyolcban osztályfőnöki kísérettel, még kettős sorokban nyomultunk be, és vettük birtokunkba - egy előadás idejére - a nézőteret. Az államosítás esztendejében, a háború utolsó nyomainak az eltávolítása és az országépítés millió gondja között az erre hivatottaknak arra is volt idejük, hogy a termelőerők új birtokosait, a földek régi vagy új művelőit, kis és nagy diákokat, a szocializmussal ismerkedők százezreit a kultúra, a művészet birtoklására is rákapassák. Színházat alapítottak tehát, az akkori megyei pártszervezet kezdeményezésére, egy tizennéhányezres kisvárosban, Sepsiszentgyörgyön. Azzal a szándékkal, hogy a székvároson kívül Fogarastól Brassóig, Gyergyószentmiklóstól Székelyudvarhelyig kocogjanak - képletesen — Thália szekerén az úttörők, és apró színpadokon, a szétrebbenő függöny mögött is felmutassák a színművészet síró-nevető maszkját. Én megértem az idősebbek, az alapító tagok nosztalgiával táplált emlékeit, az áttörés keserves örömeit; azokét tehát, akik huszonnyolc esztendővel ezelőtt a szó szoros - és nemcsak átvitt - értelmében népszolgálatra adták fejük, tehetségük. Huszonnyolc év távlata már elegendő mindenfajta felmérésre, öszszehasonlításra. Én csak tallózok. Évi száz-száztízezer néző, összlétszámuk nemsokára hárommillióra kerekedik. Azok a színpadi szerzők, írók, költők, akiknek mondandóját színészi, rendezői elképzelés közvetítet m. A FÜGGÖNY ELŐTT... 1976. V. 8. te majdnem három évtizeden át, együtt megtölthetnének egy közepes nézőteret. Shakespeare, Moliére, Ibsen, Móricz, Caragiale, Németh László kerülne egy társaságba közel hatvan kortárs hazai szerzővel, akiket az esetek többségében a függöny elé szólított a nézőtéri taps. A színház műsora az alapítási évtől mostanig mintegy tükre lehetne az országos művelődéspolitikai elvárásoknak: mai tárgyú hazai darabok TETTEKKEL - Az idei május egymás után sorakozó ünnepeit - és különösen a Román Kommunista Párt megalakulásának 55. évfordulóját - Codlea a legméltóbban: az emberi tevékenység minden területén megvalósított munkasikerekkel köszönti. Munkánk eredményei, amelyek az új kutatásának és alkalmazásának jegyében születtek, ma már országosan s a világ számos országában is ismertek. De Codlea nemcsak az alkotó munka egyik erős bástyája, hanem a színpompás virágok, az illatos szegfűk városa is. Tett és virág. Távoli és mégis oly közelinek is nevezhető fogalmak. Codlea ma már nem csupán Brassót és környékét, hanem az országot és a távoli fővárosokat is elárasztja ezerszínű virágaival. A Brassó felől érkezőket az út két oldalán frissen meszelt törzsű fák fogadják - összesen 10 000 fa törzsét meszelték újra a szorgos cocleaiak. És ebbe az adatba nem számítottuk be azt az 5 000 gyümölcs- és díszfát, amelyeknek a csemetéit ezen a tavaszon ültették el a parkok, utcák, terek ugyancsak frissen ültetett 10 000 virágtövével együtt. A cocleaiak köztársaságában román, magyar klasszikusokat, szocialista országok egykori és kortás szerzőit, az egyetemes drámairodalom klasszikusaik műveit, nyugati szerzők haladó, humanista töld10 alkotásainak bemutatóit hirdetik a falragaszok, magyarázzák a műsorfüzetek. Pillanatig sem feledeztünk meg, nem feledkezhetünk meg a székváros, és tágabb értelemben a táj lakosságának elvárásiról, az igények és lehogalmát, városuk szeretetét példázza a több ezer hazafias munkaóra nyomán újjászületett városi park, a nemsokára megnyíló szrandhoz vezető korszerűsített utak, a környező erdő tisztasága. Ez utóbbi főként a tanulók, a KISZ-tagok buzgalmát dicséri. Említésre méltó, hogy ettől az évtől kezdődően a megyei KISZ- bizottság, tehát tulajdonképpen a fiatalok lettek a strand névleges gazdái. Ugyancsak a fiatalok a gazdái az idén felépült két új munkásszállásnak, két hónap múlva pedig további kettőbe költözhetnek be a város ifjú dolgozói. S az építők szorgalmát dicséri, hogy az idei évre tervezett 80 lakrészbe beköltözhettek a személyi tulajdonú lakások gazdái. És a legifjabb nemzedékről se feledkezzünk meg: az idén 100 gyermek számára nyílt új óvoda városunkban. Közügyi, társadalmi tevékenységen, eredményeken és megvalósításokon kereztül kívántam érzékeltetni a cocileaiak viszonyát a munkához, amely végső soron a szocialista hazafiság legfontosabb, legdöntőbb fokmérője. De épp így idézhettem volna ipari eredményeket is, a nemrég üzembe helyezett kombinált tőségek olyanfajta egyeztetéséről, hogy ezen a színpadon évadról évadra jelen legyen az emberséges, szocialista etikára, a népek, nemzetek barátságára, a nemzetiségi entitás ismeretére serkentő-sarkalló színpadi mű — úgy, ahogy azt igényli tőlünk az ötvenötödik születésnapját ünneplő Román Kommunista Párt művelődési programja. SYLVESTER LAJOS takarmánygyár 140 000 tonnás évi termelését, a Colorom üzem országos ágazati élenjáró címét, kitüntetését a Munkaérdemrend első fokozatával stb. Ezek is az új típusú ember szocialista tudatát tükrözik, amely igen fontos hajtóerő: az országért dolgozva önmagamért, önmagamért dolgozva az országért dolgozom. Ezt vallják a román és a magyar nemzetiségű dolgozók mellett Codlea német nemzetiségű dolgozói is, akik közé magam is tartozom. Nyelvünket, kultúránkat, szokásainkat ápolva, román, magyar és más nemzetiségű testvéreinkkel közösen dolgozunk hazánk, tehát önmagunk jövőjéért-haladásáért. Codlea tavasza az ország tavaszának része. Ebben a tavaszban ünnepli megalakulásának 55. évfordulóját a Román Kommunista Párt — győzelmeink tervezője és irányítója. Ő vezetett el a jelen vívmányaihoz — ő villantja fel előttünk a lelkesítő jövő képét. A jövőét, amelyet mindennapi szorgos munkával nekünk, magunknak kell emberközelbe hoznunk. Szorgos munkával, a jó munkának kijáró világgal. MARGARÉTA KRAUSS, az RKP Codlea városi bizottságának titkára, a város polgármestere példája növekvő erővel hatja át életünket, arccal a kommunista jövő felé sorakozó mindennapjainkat. Az új vállalásának, ösztönzésének, hirdetésének százszoros bátorsága ma állandó pártfeladatként áll előttünk, amelynek egész gondolkodásunkat, egész cselekvésünket meg kell határoznia.. Joggal tolakszik elő a kérdés: napjainkban, amikor a Román Kommunista Párt egész politikai-társadalmigazdasági életünk vezető ereje, szükséges-e még ez a százszoros bátorság? Az élet, mindennapi élettapasztalatunk igennel válaszol a kérdésre. Mert az új — az élet bármely területén jelentkezne — mindig egy magasabb minőséget, eleve szembefordulást jelentő régi szokásokkal, beidegződésekkel, a testi-szellemi tunyasággal, a kényelemszeretettel. Határozott igen a válasz a kérdésre, mert szocialista hazánk kortárs történelme, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének új szakasza nem a várakozások, hanem a tudatos cselekvések kora. APÁTHY GÉZA SZÁZSZOR BÁTRAK LENNI A Román Kommunista Párt megalakulásának ötvenötödik évfordulóján — hazánk újkori történelmének új szakaszában — fellebbezhetetlen igazságként ivódik tudatunkba a felismerés, hogy ez az öt és fél évtized az új vállalásának, ösztönzésének, hirdetésének az időszaka. A haza mai életének minden területe félreérthetetlenül amellett érvel, hogy a párt egész, tevékenységének olyan emberek szabtak célt és irányt, akik százszor mertek bátrak lenni. Akiknek százszoros bátorsága mindenekelőtt abban nyilatkozott meg, hogy adott politikai-társadalmi-gazdasági körülmények között mindenkor vállalták az új eszmék, új meggyőződések hirdetését, s akik a forradalmi harc és építés gyakorlatában százszoros bátorsággal szereztek érvényt az új megoldásoknak, az új eszközöknek. Ebből a jövőbe tekintő magatartásból fejlődött ki kommunista pártunk egyik legszilárdabb és legszemléletesebb jellemtulatlonsága: a bátorság, az új bátorsága. Mert a történelmi cselekedetek egész sora bizonyítja, hogy ez a bátorság még a forradalmi harc legromantikusabb pillanataiban is a valóság és az erőviszonyok tisztánató megítéléséből, a marxi-lenini tanítás útmutatóiból fakadt. Ez a bátorság ötvenöt esztendős komrmunista pártunk egyik legértékesebb — ha ugyan mi a legértékesebb - elevenen munkáló hagyománya, valamennyiünk legösztönzőbb eszményképe, amely annyira nyilvánvalóan testet ölt mind belpolitikai mind külpolitikai síkon egész pártunk, személyesei NICOLAE CEAUSESCU elvtárs egész tevékenységében. Ma éppen a kommunistáknak, a politikai-társadalmi újítóknak köszönhetően a százszoros bátorság KOMMUNISTÁNAK LENNI MA HALNI TUDTAK ÉRTE. EMLÉKÜKET NEMCSAK ÉVFORDULÓK IDÉZIK. KOMMUNISTÁK VOLTAK. SOKAN HARCOLTAK ÉS MEGHALTAK ÉRTE. ÉS NEKÜNK HAGYÁK ÖRÖKÜL A HARCOT: ÉLNI ÉRTE. OK A HARC HŐSEI VOLTAK, NEKÜNK A HÉTKÖZNAPOK HŐSEIVÉ KELL VÁLNUNK. MERT A MINDENNAPI MUNKA, A HÉTKÖZNAPOKON VALÓ HELYTÁLLÁS A MI HŐSIESSÉGÜNK PRÓBAKÖVE. A KOMMUNIZMUST MI FOGJUK MEGTEREMTENI, „EZ A MUNKÁNK, S NEM IS KEVÉS". MIT JELENT KOMMUNISTÁNAK LENNI? ENGEL! ÍRTA MARXRÓL, HOGY FŐ JELLEMVONÁSA ÁLLHATATOSAN EGY CÉLRA TÖREKEDNI, BOLDOGSÁGNAK A KÜZDÉST, BOLDOGTALANSÁGNAK A MEGHÓDOLÁST TARTJA. MILYEN A KOMMUNISTA? MINDIG ÉS MINDENBEN, BÁRHOL ÉS BÁRMIKOR HARCOL ÉS FORRADALMÁR, MINDENT - GONDOLATOT ÉS TETTET - EGY CÉLNAK, A LEGFONTOSABBNAK RENDEL ALÁ, RENDÍTHETETLEN HŰSÉGGEL KÜZD A KOMMUNISTA HOLNAPÉRT. MEGTANULTAK FELELŐSEN ÉLNI. TÖBBET TUDNÁL TÖBBET TENNI. EMBEREK, DE MEGTANULTAK KILÉPNI ÖNMAGUKBÓL, MEGTANULTAK TÚLLÁTNI ÖNÖS ÉRDEKEIKEN, MINDANNYIUNKÉRT, A HAZÁÉRT, A JÖVŐÉRT. BELSŐ HITTEL Évfordulós számvetései rendjén a patriotizmusról és a forradalmi igazságról kérdez a BRASSÓI LAPOK. Csak egy pillanatra tűnődöm el, miként társul ilyen szorosan ez a két elvont eszmény, nyomban érzem, hogy talán nem is lenne szabad külön-külön beszélnünk róluk. A forradalmi igazság nyilván minden előítélettől (saját előítéletétől is) mentes, őszinte igazság a való világ, a történelem, a feladatok, eredmények és gyengeségek megítélésében, s lehetne-e más szemszögből tekinteni, más igénnyel vizsgálni a patriotizmust ? A hazaszeretetet nem lehet behelyettesíteni semmivel, a szülőföld szerelmével sem, noha kétségtelen, hogy szülőföldhűség nélkül nincs patriotizmus, a szülőföld éltető hagyományai nélkül nem létezik igazi kötelességtudat és felelősségvállalás országos méretekben és egyetemes emberi érvénnyel. Petőfi, a szülőföld forró lelkű énekese (mindenki szülőföldjét énekli a költő) azt is leírta, hogy „haza csak ott van, hol jog is van"; éppen a szülőföld jogainak kiszélesítése, elmélyítése vezet az országhoz, a patriotizmus érzelméhez. A kommunisták - akik ötvenöt évvel ezelőtt alakították meg pártjukat Romániában - első pillanattól azt hirdették, hogy a valamennyiünk számára oly kedves tájakat, falukat, városokat a kivívott szocialista jogok, a meghurcolt forradalom válthatja hazává, vagyis más minőséggé, minden fiának egyaránt otthonává. A patriotizmus egyéni érzelem, közösségi érvénnyel. De csak akkor élhet és éltethet, ha magamból indul ki, önkéntes szépségében ez az érzés saját lelkemből fakadva éri el a kisebb és nagyobb közösségeket, vállalja a nagyobb összefüggéseket. Magyarázattal tartozom. Tanulmányozásra félretett újságok között az egyik a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának áprilisi üléséről tudósít. Ezen a tanácskozáson mondta a Román Kommunista Párt főtitkára, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs: „Magától értetődő, hogy a hazafias nevelésben abból kell kiindulnunk, hogy hazánkban románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek élnek, hogy bizonyos területeken a történelem folyamán együtt éltek, együtt dolgoztak, harcoltak és fejlődtek. Helyben jegyezték meg itt, hogy lényegében a román nép a román nemzet kialakulásával és fejlődésével egyidőben, szoros egységben jelentkeztek a magyar és a német nemzeti entitások, hogy éppen ez a folyamat adja meg nemzetünk, népünk sajátosságát, amely az együttműködés és a barátság szellemében formálódott és fejlődött, megértve azt, hogy jövője nemztiségi különbség nélkül a haza összes lakosainak silárd szolidaritásán alapszik . Majd pártunk főtitkára tovább újra hagsúlyozta, hogy határozottan vissa kell utasítani minden olyan felfogást, amely „tagadja a nemzet és a nemzetiség létét”. Alapvető elvi megállapítások ezek, amelyekhez miként közeledetek én, Románia magyar nemzetiségű, magyar anyanyelvű és kultúrájú állampolgára, tehát a románia magyar entitás, közösség része? Patriotizmusom híte attól függ, hogy válaszom milyen : hideg szöny-e vagy a magam sorsában keresem az ország jövőjét, összehangolva, tehát az ország távlataiban megkeresem a magam megmaradását, nem csupán egyénként, de éppen ez a fontossága az entitás hangsúlyozásának , mint a romániai magyar nemzetiség, közösség, nemzeti entitás egyik alkotó eleme. Valahogy úgy válaszolnék én ,és miként ugyanazon a tanácskozáson a bukarest német napilap, a Neuer Weg főszerkesztő-helyetti SG Ernst Breitenstein elvtárs, akit idéznem kell, helyettem is szólt, ekképpen: „Mert egy dolog bizonyust éspedig az, hogy a romániai szászok és svábok, akik ennek az országnak a német nemzetiségű lakosáét alkotják, nem ki tudja, hol, valahol másutt, hanem ott, Romániában, hazánk területén, évszázadokon át tartó folyamat során alakultak önálló etnikai ez a lakosság évszázadokon át meg tudta őrizni azonosságát, akkor ez annak a közös munkának és közös harcnak köszönhető, amelyet a román néppel és a magyar lakossággal együtt folytattak ezeken a tájakon. És ha ez a lakosság bizalommal tekinthet a jövőbe, tudván, hogy továbbra is létezni fog, mint nemzeti entitás, akkor ez a Román Kommunista Párt bölcs nemzeti politikájának köszönhető, amelyben a párt főtitkárának személyesen rendkívüli érdemei vannak". Történelmi tények tanúsítják, hogy 55 évvel ezelőtt, az alapító tanácskozás román, magyar, német, zsidó, szerb és más nemzetiségű résztvevői, a harcra és győzelemre szervezkedő proletariátus képviselői ugyanígy gondolták és vallották, hiszen másként nem is gondolhatták és vallhatták a nemzeti és nemzetiségi lét, a megmaradás, az érdekazonosság és testvériség távlatait az általuk megálmodott, s később anyngiuk életáldozatával megerősített jövőben. BEKE GYÖRGY Az Ismeretlen Kommunista Először azt kérdezték tőle kik voltak felbujtói Egy pillanatig elgondolkodott Hérakleitosz / panta rhei Galilei / és mégis mozog Schiller / egy testvér lesz minden ember Petőfi / ha majd a bőség asztalánál Lenin Szóval: Lenin ezt jól megjegyezzük magunknak. Majd azt kérdezték tőle melyik a kedvenc színe A zöld / almafalevél a kék / sziromharang a sárga / fenyőforgács a fekete / széncsillogás a fehér / vagy a vörös / szenvedély Szóval: a vörös szenvedély ezt jól megjegyezzük magunknak. Későbbi korban azt kérdezték tőle kik a barátai Az északi / fókavadász a keleti / rizsültető a déli / tevepásztor a nyugati / olvasztár Szóval: a nyugati olvasztár ezt jól megjegyezzük magunknak. Végül azt kérdezték meg tőle mit kívánna magának Gondolkodás nélkül felelt ütemet / munkában nem tapsban verítéket / munkában nem igában kenyeret / munkában nem gerinchajlításban fényt / de mások számára is Mások számára is ezt jól megjegyezték maguknak. S az osztályharc bugyraiba vetették. Azóta — hogy eltakarja fel-felburjánzó gyöngeségeinket — az Ismeretlen Komztuinista emlékműve emlékező lelkünkben emelkedik. Két ünnep közt munkás hétköznapon tövébe friss gondolatvilágot kellene elhelyeznünk. Ezt jól jegyezzük meg magunknak. HARC ÉS MUNKA A szocializmus harcban született és munkában teljesedik ki. A harcot, akárcsak a munkát, a társadalmi fejlődés törvényei szerint gondolkodó-cselekvő élcsapat — a kommunisták pártja — irányította-irányítja biztos kézzel hazánk területén immár 55 éve Harc és munka - 55 év történelmének szintézise ez. A munkák, milliók soha nem tapasztalt méretű társadalomépítő erőfeszítéséé. A legnagyobb alkotó tevékenységé, amelyre valaha emberi társadalom vállalkozott. Kétségtelen: a szocialista és a kommunista társadalom eszméje az emberi elme legnagyszerűbb, legmagasztosabb alkotása. Az is kétségtelen, hogy felépítésük a történelem legnehezebb, legösszetettebb vállalkozása. A szocializmus és a kommunizmus csak úgy válhat valósággá, ha a társadalom minden erejét tökéletesen egybehangolva a cél szolgálatába tudja állítani. Mindez a társadalom életének eddig ismert legtökéletesebb megszervezését feltételezi. A társadalom életének megszervezése, erőforrásaink maximális kibontakoztatása a dolgozók élcsapatára, a kommunisták pártjára hárul. Harc és munka - 55 év történelmének szintézise ez. A politikai-társadalmi harc első soraiban küzdeni, ha kellett életed árán is: ezt jelentette kommunistának lenni a múltban. A társadalomépítés első soraiban dolgozni erőd és tehetséged egészének igénybe vételével: ezt jelenti kommunistának lenni ma. A munka tartalmát, milyenségét az új társadalom építésének közvetlen feladatai határozzák meg. A XI. Kongresszus, amikor a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszát a tudományos-műszaki forradalom ötéves terveként határozta meg, tulajdonképpen munkánk konkrét tartalmát körvonalazta. Ennek szellemében mi itt Brassóban a termelés fejlesztése szempontjából ma a műszaki tényezők javítását tekintjük elsőrendű pártfeladatunknak, kommunista voltunk próbakövének. A termelés egyszerű fokozásának követelményén túllépve a termékek minőségének javítására, a termelési folyamatok műszaki színvonalának emelésére és a dolgozók szakmai képzettségének növelésére fektetjük a hangsúlyt. Így kerültek a pártszervek és -szervezetek tevékenységének középpontjába olyan kérdések, mint a gyártmányfejlesztés, a korszerű műszaki eljárások bevezetése, a házi gépgyártás fokozása, az automatizálás szélesítése, a szakképzettség általános színvonalának emelése. A traktorgyárban például az új öntöde beindításakor a szükséges szakembereket a pártalapszervezetek közös akciója biztosította. A tehergépkocsi-vállalatban az aggregát- és a tengelyrészlegek pártalapszervezetei közösen vállalták a műszaki folyamat átszervezése idején a termelés folyamatosságának biztosítását. A brassói kötöttáru-gyár pártszervezete a melana-szál minőségének javítása érdekében megbeszélést kezdeményezett a săvineşti-i kombinát, valamint a fonodák pártszervezeteivel. A megbeszélés eredményeként átfogó intézkedési tervet dolgoztak ki. Az építkezési vállalatok pártszervezetei ugyanakkor a város területén lévő raktárakban teremtettek rendet és jobb megőrzési lehetőségeket egy nagyszabású közös akció eredményeként. A municípium kereskedelmi hálózatának átszervezésével, átcsoportosításával kapcsolatos széles körű vizsgálatok elvégzését a kereskedelmi dolgozók pártszervezete vállalta magára. Mindezek a szervezési akciók a pártszervek, a kommunisták részéről a társadalomépítés új szakaszának megfelelő újszerű, magasabb szintű részvételt, feladatvállalást igényeltek. Bár a munkával szembeni kommunista magatartás kiszélesedésének és elmélyülésének eredményei konkrét mértékegységben nehezen mérhetők, kétségtelen, hogy Brassó municípium gazdasági egységei által elért idei kiváló eredmények elsősorban ennek tudhatók be. Az a tény, hogy az első négy hónap folyamán Brassóban kivétel nélkül minden vállalat teljesítette, illetve túlteljesítette tervét — municípiumi szinten ez 263 millió lej értékű áru terven felüli előállítását jelenti -, meggyőzően bizonyítja, hogy e fontos ipari központ párttagjai megértették: munkával szembeni magatartásuk kommunista mivoltuk első kritériuma. Harc és munka - a Román Kommunista Párt 55 éves történetének szintézise. A harc a múltat — a munka a jelent és a jövőt szimbolizálja. MIHAI TOTIA, az UKI* Brassó municípiumi bizottságának titkára —irr mu limn I un mm mini hum KITOÓK JÁNOS tőkés-földesúri rendszer elnyomó apparátusának hírhedt eszközei: a Tirgu Jiu-i láger és a moftanai börtön 19. SZÁM 4—SLIWI?