Brassói Lapok, 1912. január (18. évfolyam, 2-24. szám)
1912-01-04 / 2. szám
2. oldal. __ _________________ BRASSÓI LAPOK Nagyon szép munka, — a karácsonyi könyvújdonságok egyik legérdekesebb s állandó értékű darabja, a magyar nemesek címereinek pantheonja — góthai almanachja. Krónika Hülleit állapotok Brassó, jan. 3. Régi igazság, hogy nem boldog a magyar. Mikor mindenfelől húzzák, nyúzzák, sioritják, nyomják. Hogy tud ilyeténképen zöldágra vergődni, hogy tud ilyen viszonyok melled tisztességesen megfelelni kötelességeinek? A jövedelem nemhogy emelkednék, ikább csappan, ennek ellenében óriási mértékben és megállapodás nélkül emelkedik mindennek az ára. A két legfontosabb kelléke a társadalmi életnek: az élelmiszer és a lakás szemérmetlen módon megdrágult. A hús szinte megfizethetetlen, a lakások ára szintén oly aránytalanul nagy, hogy a szűkös viszonyok között élő ember még kisebb lakásban húzza meg magát, hogy csak valahogy lakhasson. Hogy aztán oly nagy arányokat öltenek a kivándorlások, azon nem kell csodálkozni. Elvégre a munkaszerető, dolgos, izmoskarú földmíves, munkás nem várhatja a sült galambokat, mert a család jól nem lakhatik reménykedésből. Vagy nem kap egyáltalán munkát a szegény ember, vagy munkáját oly gyatrán fizetik meg, hogy a legszerényebb életmódja mellett sem telik mindenre. E két ok készteti a kivándorlásra főleg azokat, a kiknek még van valamelyes vagyonuk s ennek roncsait megmentendő, itt hagyják szülőföldjüket, holott szívesebben dolgoznának idehaza, ha lenne mit, örömest maradnának itthon, ha munkájukat csak annyira megfizetnék, hogy családjukkal eltengődhetnének. A világ egyik részében sem aknázzák ki úgy az embert, mint nálunk. A kizsákmányolásban valóságos versengés folyik a telhetetlenek között. A lakásuzsora vígan tobzódik, az élelmicikkek árai oly magasra szöknek, hogy távcsővel kell utána nézni. Miután elsősorban a fővárosban emelkedik beláthatatlan magasságra minden elképzelhető dolognak az ára, természetesen a középpontból szerteágazódik az ország megannyi részébe s igy megszületik az egyetemleges, az általános drágaság. A közönség hiába jajveszékel, hasztalan siránkozik, az illetékes körök vajmi keveset tehetnek — a nép feltétlen jogos és méltányos panasza kielégítésére. A hiba tulajdonképen a nálunk örökösen széthúzódó, semmiben össze nem tartó, egyöntetűen eljárni nem tudó társadalomban van, mely egy ideig sopánkodik s aztán belenyugszik a változhatatlanba. A nagyközönségnek, a millió és millió állampolgárnak kell sztrájkolni ilyen indokolatlan és sérelmes emelések ellen ; kitehet és ki kell a dúsgazdag embereket is ihéztetni. Erős szervezkedéssel, egyöntetű eljárással pressziót lehet gyakorolni mindenféle erőszakos és a meggazdagodás gyors fokozására irányuló áremelések ellen. Akkor majd lejebb esik az álluk a most még elvakult lak és élelmiszer uzsorásoknak. 2. szám Összetttköözés a városi tanács és az Ipartestület között. Ivaen — Válasz a „Brassói Lapok” 1911. december 31-iki számának ,Mit mond a Véghatározat” c. alatt megjelent közleményére. Brassó, 1912. január 3. Az az áldatlan viszálykodás és belső kavarodás, amely az Ipartestület békéjét már hónapok óta feldúlja, kritikus fordulópontra jutott. A Brassói Lapok a napokban megírta, hogy a városi tanács, mint elsőfokú iparhatóság, visszahelyezte állásába Krizsán Ferencz titkárt, akit az ipartestület elöljárósága állásából felfüggesztett. Közöltük a városi tanács véghatározatát, annak érdemleges indokolásával egyetemben, és most az újságírói tárgyilagosság szem előtt tartásával helyt adunk Kászonyi F. Lajos ipartestületi elnök alábbi nyilatkozatának, amelynek közlésére a Brassói Lapokat felkérte. A nyilatkozat, amely válasz a lapunk december 31-iki számában megjelent közleményre, a következő : Mit mond az ipartestületi elnök: A „Brassói Lapok“ múlt hó 31-én megjelent száma foglalkozik Brassó város tanácsának legutóbb hozott azon határozatával, melyben az ipartestületi elöljáróság által fegyelmi vétségek miatt felfüggesz-tett Krizsán Ferenc titkárt állásába visszahelyezi. Miután a Tanács határozatának alapjául szolgált tények a határozat provokálása és meghozatala közötti időben a testületi titkár terhére változást szenvedtek, nehogy a „Brassói Lapok“ jelzett közleménye a titkár látszólagos elégtételével kapcsolatban az ipartestületi elöljáróság intézkedésének desavuálására szolgáljon, szükségesnek tartom köztudomásra hozni, hogy a város hatálytalanította ugyan a múlt évi november 6-áia hozott ipartestületi határozatot, de azóta újabb, — az alapszabályok 15. §-át mindenben fedő, — súlyos vétségek közvetkeztében Krizsán Ferencz titkári állásától november 10. a korábbi felfüggesztés megerősítésre mellett, ismételten fölfüggesztetett Ezen utóbbi felfüggesztést pedig a tanács, mint elsőfokú iparhatóság felülbirálat tárgyává nem tette, mely tehát szemben a Tanácsnak az Ipartestület autonómiáját különben is sértő beavatkozásával, érvényében ma is fennáll. A Tanácsi beavatkozás sérelmes voltának igazolására csak az ipartörvény 139. §-ára kell hivatkoznom, mely szerint az elsőfokú iparhatóság részéről a testületi ügyekbe való beavatkozás előfeltételét az képezi, hogy: 1. a testület gyűlésein, vagy ténykedéseiben valamely törvény- vagy alapszabályellenes intézkedés tétessék; 2. hogy a gyűlésen jelenlevő iparhatósági biztos ellenezze ezen intézkedés végrehajtását. Eltekintve tehát az 1911. november 10-én megismételt felfüggesztő határozattól, jogosnak tekintendő tehát a november 6-iki, hatálytalanított felfüggesztés is, mert az iparhatósági biztosnak ez alkalomból az elöljárósági ülésre hivatalból kiküldött helyettese sem tapasztalva törvénytelenséget, a felfüggesztés ellen tiltakozását ki nem fejezte. Különben a városi Tanács határozata sem helyes, mert a tanácsnak joga sincsen a hozott határozat fölött bírálatot gyakorolni, mert erre csak az ipartestület elöljárósága van hivatva, habár az ügyrendbe, szolgálati szabályzatba a tanács a záradékba ezen jogát beszúrta. A tanács határozata nem vonatkozik a november hó 10-én tényleg részletezve jegyzőkönyvbe vett, újabb vétségek alapján kimondott felfüggesztésre. Az iparhatósági biztos a gyűlésen az 1884: XVII. t. sz. 139.§-a szerint akár személyesen, akár helyettesítve megjelenhet és miután a nov. 6-án tartott ülésen helyettes« állal hivatalosan képviselt biztos nem ellenezte a titkár felfüggesztését kimondó határozatot, nem állhatott jogában, hogy a gyűlésen elfoglalt álláspontjától három nappal később eltérő eljárást kövessen. Minden további hírlapi polémia helyett és az Ipartestület önkormányzati jogának megóvása érdekében csak azt kívánom végül közölni, hogy a tanácsnak a Brassói Lapok hivatkozott számában is megjelent határozatával az ügy befejezést nem nyert, hanem az ismételt felfüggesztéssel kapcsolatos újabb fegyelmi eljárás 23 vétség miatt még folyamatban van az Ipartestület titkára ellen. Kászonyi F. Lajos, ipartestületi elnök. * * * Tiltakozik az elöljáróság is! A Brassói Ipartestület elöljárósága a városi tanács határozatával tegnap esti ülésén foglalkozott és ezen ülésen a következő határozatot hozta : Az ipartestület elöljárósága megállapítja, hogy Krizsán Ferencz ipartestületi titkár ellen felmerült szolgálati vétségek miatt elrendelt, fegyelmi eljárás és nevezettnek az eljárás jogerős befejezéséig állásából való felfüggesztése, az ipartestület elöljáróságának 1911 november hó 10- én tartott, a november hó 6 iki ülésén hozott vonatkozó határozat felülvizsgálata folytán hozott utóbbi és a korábbi határozatot fenntartó elhatározásán alapszik, s ekként még abban az esetben is, ha a városi tanácsnak az ipartestület elöljáróságának belügyei tekintetében beavatkozási joga volna, a tanácsnak 19474 2011