Brassói Lapok, 1912. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1912-02-01 / 25. szám
Brassó, 1912. XVII. évfolyam, 25. szám Csütörtök, február hó 1. POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: V« évre 20 kor.» y« évre 10,k., V« évre 5 k. Egyes szára ára 8 f. Felelős szerkesztő: Woiss Anias 1 3% Szerkesztő: Győri faire. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brassó, Kapu utca 64. sz. — Telefon : 177 Békekisérletek. Héderváry a kibontakozást kereső munkájában a döntő jelentőségű első lépést akkor tette meg, amikor megjelent a király előtt és több, mint két óra hosszat referált az uralkodónak a helyzetről. A király a miniszterelnök előterjesztéseit elfogadta és úgy látszik, elfogadta a kibontakozásnak olyan módszeréhez, amelyet Héderváry ajánlott. Ez a feltűnően hosszú audiencia, amelyen alkalma lehetett a miniszterelnöknek a függő kérdések összes részleteire kiterjeszkedni, kézzelfogható jelét adja, hogy a király ragaszkodik Khuen grófhoz, sőt még Aehrenthalhoz is, aki pedig súlyos beteg és távozása befejezettnek volt tekinthető. A legutóbbi események kronologikus följegyzésében nem hagyhatjuk említés nélkül azt a jelenetet sem, ahogyan a munkapárt Héderváry megjelenését üdvözölte a Házban. Látnivaló volt, hogy a többség egységesen áll a kormány mellett és ezt az egységet sem a véderőkérdés, sem a választójog kérdése nem bontotta meg. Már most ilyen körülmények között a kormány ellen küzdeni a megbuktatás reményével, meglehetősen hiábavaló dolognak látszik. Mindebből nyilvánvaló, hogy ha az ellenzék erőszakkal hívná ki maga ellen az erőszakot, a kormánynak úgy a korona konzervatív szándékából, mint a többség eltökélt magatartásából módja volna a kibontakozást erélyesen siettetni. De ugyancsak a nap krónikájához tartozik az a hír is, hogy a kormány e harcképessége mellett is feladatának tartja, hogy még egy kísérletet tegyen az ellentétek békés elsimítására. A béke alapjául, a megértésre-Brassó, jan. 31. hetőségére máris történt a kormány közeléből olyan nyilatkozat, amely szerint Khuen kész kijelenteni, hogy hive az általános választójognak, hive az egyenlő választójognak pluralitás nélkül, hive a titkos szavazásnak is, de egyelőre csak nagyobb városokban kívánja behozni, és hive a községenként választásnak is bizonyos megszorításokkal. Hir szerint ezekben a pontokban kulminálna Khuen választójogi reformjavaslata, amelyet még 1912-ben akar a képviselőház elé terjeszteni. Ez a törvénytervezet körülbelől kiegyenlítené és áthidalná azokat az ellentéteket, amelyek a választójog kérdésében a különböző pártok különböző véleményeit még ma is elválasztják. Ilyen körülmények között a parlament igazi hivatása ellen irányuló, és igazán oktalan dolog volna, tovább is a véderőkérdés és a választójog elvi problémáin hadakozni. Az ország közhangulata kívánja, hogy félre kell már tenni a véderő és választójog évek óta ránk nehezedő kérdéseinek koloncát azoknak a munkáknak az útjából, melyek elintézését várja az ország népe a képviselőháztól, az ellenzék hozzájárulásával. Ha ez a békekísérlet nem sikerül, akkor hadd jöjjön az új képviselőház, amely tudni fogja a kötelességét ! Az ország úgy azt is szeretné legjobban, ha új és életképes erőt adhatna a képviselőháznak, olyan erőt, mely végre már az ország, a nép javára is tudjon valamit alkotni — végtelen és eredménytelen hadakozás helyett. Brassó, jan. 31. *** A Vajda— Goga affér. A Vajda—Goga Ügyben Brassóban összeült becsületbíróság befejezte ugyan működését, de az ügy ilyen hiányos elintézése nem elégítette ki a román közvéleményt. Most Budapestre éri ezeit Stere sassói egyetemi tanár, aki úgy Gogával, mint Vajdával benső baráti viszonyban van. Stere meg fogja kísérelni, hogy a két politikai ellenfelet kibékítse egymással. Uj főkonsulunk Calapon. A galaci magyar és osztrák főkonzuli, lovag Borheket, hasonló minőségben Kölnbe helyezték át. Utódjául Fellner Alfrédet nevezték ki. Csak két koronát a vakoknak! — Felhívás adakozásra — Brassó, jan. 3). Kolozsvár város polgármestere a a következő felhívást bocsájtotta ki: — „Ha van fokozat az embert érhető szerencsétlenségek között, akkor kétségtelen, hogy azok életét kell legszánandóbbnak tartanunk, akik sohasem ismerhetik meg a Teremtő fenséges művét, a természet örök szépségeit, szeretteiknek arcát és csak tapogatódzva, másoknak támogatásával tengetik egyhangú, siralmas életüket. Nem bírunk ugyan az Üdvözítő csodatevő isteni erejével, nem vagyunk képesek megnyitni a vakok szemeit, ámde minden cselekedetünk, amivel e szerencsétlenek életén könnyíthetünk, nagy erkölcsi és lelki megnyugvásunkra lehet s ezt tenni erkölcsi kötelességünk. Ezt a nemes célt szolgálja a vakok 12 év óta fennálló kolozsvári országos intézete, hol az ország különböző részeiből felvett vak növendékek szellemileg az elemi népiskolának megfelelő képesítést nyernek és amellett valamely iparág (kefekötés, szék-, kosár-, szalma- és gyékényfonás) űzésére szerzik meg az ügyességet, hogy magukat később önállóan is fenntarthassák. Hazánkban a képezhető vakok száma meghaladja a 17.000-et. Ezek közül kellő anyagi támogatás hiányában csak kevesen részesülhetnek Minden tisztességes ember " kéttyelnjes havi vagy froti részlt szerezheti be a ruha és fehérnemű sz elismert legrégibb és megbízhatóbb cégnél MÓRTAI ÍNÉI reségletét isz Mihály u. 22.