Brassói Lapok, 1922. május (28. évfolyam, 101-122. szám)
1922-05-14 / 110. szám
2 oldal áthelyezései s a tiszteknek ezredeik egyenruháját szabad viselniük ugyanazzal, vagy eggyel nagyobb ranggal, mint a múltban. Megjegyzendő, hogy ezek az ezredek hivatalosan megszűntek a Versailles békeszerződés értelmében. 5) Rájöttek, hogy a vörös hadsereg egy gyárnál hihetetlen mennyiségű pneumatikot rendelt e■ egy más állam követségének közvetítésével.. 6) A tulai orosz gyár német típusui fegyvereket, más gyárak töltényeket gyártanak. A gyárakat német mérnökök és tisztek vezetik, s az egész anyag olyan, hogy a német hadsereg is használhatja. 7. Néhány hete Petrográdban németek, német egyenruhában látják el Petrogradon a rendőrségi szolgálatot. Az állásokat vesztett bírák és a volt kormányzótanács lelkiismerete (Kolozsvári tudósítónktól.) Már közöltük, hogy az erdélyi és bánáti magyar bírói kar memorandummal fordult az igazságügyminiszterhez, amelyben előadja, hogy az állásuktól megfosztott magyar bírák a nemzetközi jog alapján is igényt tarthatnak arra,hogy őket a bukaresti kormány állásaikba visszahelyezze. A memorandum még felveti azt a kérdést is, hogy a volt kormányzótanács tagjai nem éreznek-e lelkifurdalást szűk látókörük káros következményeiért? Az objektív köztudatban az a nézet alakult ki, hogy a magyar tisztviselői kar erőszakos eltávolítása folytán Románia közhivatali élete a csatolt területeken olyan nagy erkölcsi veszteséget szenvedett, hogy azt ötven év alatt sem fogja helyrehozni. Az esküre jelentkezett bírák és igazságügyi tisztviselők ezekre az erkölcsi szempontokra is alapítják ügyüket. Hasonló memorandummal fordulnak az illetékes szakminiszterekhez a pénzügyi, közigazgatási és tanügyi tisztviselők is. Asszonyok a drágaság ellen. Kikre szavazzanak a magyar nők? (Budapest, máj. 12) A Magyar Háziasszonyok Országos Gazdasági Szövetsége tegnap tiltakozó gyűlést tartott a drágaság ellen. A gyűlés élénk és gyakori közbeszólásoktól volt hangos. A szónokok felszólították a háziasszonyokat, hogy a választásokon olyan jelöltekre szavazzanak, akik egészséges gazdasági politikát ígérnek. Báró Szterényi József volt kereskedelmi miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy a drágaságot csak a termelés fokozásával lehet megszüntetni. Hangsúlyozta azt is, hogy fontos a gazdasági életben a szabad forgalom helyreállítása, mert ez is erős eszköz a drágaság leküzdésére. Két módot tart célravezetőnek: az államháztartás rendezését és költségeinek minimumra való lefokozását. A fénnyel való gyógyítás. — A Brassói Lapok eredeti tárcája. — Levegő és világosság, az élet eme legáltalánosabb kísérői, újabb időben nagy szerephez jutottak az orvoslás mesterségében. A tuberkulózis ellen való küzdelemben — úgy találták — friss levegő az ember leghatalmasabb segítője s ez az átlátás egymásután alapíttatja meg a tüdővésás ellen való szanatóriumokat. Ahol a tuberkulózis csak a test felszínét, a bőrt támadja meg, mint a lupus nevű betegségben,ott a fényben rejlik a gyógyító erői, s amióta ezt tudják, egymásután rendszeresítik a kórházakban a fénnyel való gyógyítás céljaira szolgáló kamarákat. AZ eljárás felfedezője és a fénnyel való gyógyítás megalapítója az izlandi születésű dr. Niels Finsen, aki a kopenhágai egyetemnek volt növendéke, és akinek testi gyengesége nem engedte, hogy amit az egyetemen tanult, azt mint gyakorló orvos értékesítse. Maradt tehát az egyetemen, hogy valamely elméleti szakmára szánja magát. Élettannal és bonctannal foglalkozott és e tanulmányok közt egy alkalommal megfigyelte, hogy a földi giliszták, melyeket egy félig vörös, félig kék üveggel letakart dobozban kaptak, elmásztak a kék üveg alól és a vörös üveg árnyékéban húzódtak meg. Egy kaméleon, melyet ugyanilyen dobozban tartott, a kék üveg alatt megfeketedettA két megfigyelés alapján azt a tényt állapította meg, hogy a kék fény kémiai biológiai hatást fejt ki, míg a vörös fény ártalmatlan. Kevéssel utóbb a véletlen Finsen kezébe juttatott egy értekezést,mely 1832-ben jelent meg New Orleansban és amelyben fel volt említve, hogy egy himlő járvány alkalmával néhány katona, aki ez idő alatt egy sötét szobában volt őrizet alatt, szintén himlőbe esett ugyan, de a betegség lefolyása náluk igen enyhe volt és nem járt gengedéssel A tényt mi sem magyarázta. Finsen összevetve a dolgot a maga megfigyeléseivel, nyomban tisztában volt, hogy a betegség enyhe lefolyása bizonyos fénysugarak kizárásának volt köszönhető, mely sugarak fájdalmasan izgatják az érzékeny és gyuladásban levő bőrt. Ez elég volt, hogy Finsen, aki eddig még egy himlőbeteget sem látott, azzal lepje meg a tudományos világot, hogy vörös fényt ajánlott a himlő ellen, kijelentve, hogy a himlőt okozott hegek elkerülhetők, ha a betegeket oly helyiségben tartják, amelyből a vörös fényen kívül minden más fénysugár ki van zárva. A továbbiakban Finsen abból indult ki, hogy a napfény, ez ma már közismeretes, képes elpusztítani bizonyos baktériumokat. És ez a hatás növekszik a fény koncentrációjával. Gyűjtőlencséken keresztül vezetett napfény két-három másodperc alatt megölt oly b baktériumtenyészeteket, melyeket közönséges napfény csak másfél óra alatt volt képes elpusztítani. Finsen úgy találta, hogy a villamos fény még nagyobb mennyiségű ilyen ölő sugarat foglal magában, mint a napfény és kísérleteiben nyolc ampere-nyi erősségnek megfelelő villamos fényt alkalmazott. Az eredmény az volt hogy ezzel a fénnyel a szervezetre nézve minden fájdalmas hatás nélkül elpusztíthatta a lupus baktériumait. A dán kormány felismerte és megbecsülte Finsen fölfedezésének jelentőségét és egy külön intézetet rendezett be számára Kopenhágában, az elsőt, melynek azóta a világ úgyszólván minden nagyobb városában van mása. Ami az eljárást illeti, mellyel ma az azóta fejlett technika szerint — bár az egész fénykezelés alig egy negyedszázados múltra tekinthet vissza, a betegeket kezelik, a szakorvos ecsetelése alapján a következő: Néhány nagy villanyerő által táplált higanygőzös kvarcüveglámpa van felszerelve egy nagy szellős teremben, minden lámpából kék ernyőn keresztül szűrve árad a fény, és alattuk enyhe pihenőhely a betegségek szerint osztályozott betegek számára, mellettük az orvos és ápolónő, kik koncentrált, de kellőképen adagolt sugarat a beteg testrészre irányítják, a szemet bántó sugarak ellen mind sötét szemüveggel ellátva. A kezelés másod-harmadnaponként történik és teljesen fájdalom nélkül való.. Finsen e gyógymódját eleinte csak az u .n. bőrfarkas (lupus) ellen alkalmazta, de hovatovább kiterjesztette az orbánc, asömör, és más bőrbajok ,gyógyítására is. Manapság ez intézetek a tökéletesedett műszerekkel a legkülönbözőbb bajokat a legszebb eredménnyel gyógyítják, így különböző konstitucionális bajokat, mint görvélykórt, angolkórt, továbbá kezdődő tüdőcsúcshurutot. E célra a betegek meztelenre levetkőzve fekszenek naponta 15—20 percig kitéve egy hatalmas villamos fény mennyiség behatásának. Az eljárás ma már igen elterjedt a legtöbb országban. Maga Finson a sorstól kegyetlenül megvert ember volt, beteges ,naponta csak néhány órát tölthetett fenn. Előbb kísértésbe jött, hogy felfedezését csak BRASSÓI LAPOK Schanzer és Csicserin átdolgozzák az orosz jegyzéket. Az olaszok nem engedik csődbe jutni a konferenciát. A Brassói Lapok tudósítójától, Schanzer és Csicserin szakértőkkel dolgoztatják át az orosz választ. (Genua, máj.. 12) Minden eddigi jelentéssel szemben megállapítást nyert, hogy az oroszok a memorandumra a dán,dó válaszjegyzéket még nem nyújtották át. A tény az, hogy Csicserin éppen át akarta adni a szövetségeseknek az orosz választ, amidőn Moszkvából az orosz delegáció címére újabb utasítások érkeztek, melyek a válaszjegyzék megszigorítását követelték. A válasz megszigorítását az egyes államoknak Oroszország elleni demonstrációjára vezetik vissza. A Moszkvából érkezett utasítás különösképpen a nacionalizálási jogokkal foglalkozó követelésre rendelte el a megszigorítást. Úgy hírlik, hogy Schanzer még az év folyamán érintkezésbe lépett Csicserinnel, akit arra kért, hogy ezt a szigorított választ ne adja át, mert azt sem Franciaország, sem Belgium sem pedig Anglia nem fogadnák el. Schanzer azt ajánljaCsicserínnek, hogy olasz és angol szakértők módosítást ajánlhassanak s ezt az orosz delegáció hallgassa meg és tegye megfontolás tárgyává. » Ezek szerint a jelen szituáció az, hogy az orosz delegátusok vagy elfogadják Schanzer indítványát és még változtatnak a válaszon, vagy pedig a szigorított választ nyújtják át és akkkor minden következménnyel számolni kell. Lloyd George és Barthou ellentétes álláspontja. (Genua, máj. 12) A konferenciát őszrehívó hatalmak a tegnap megkezdett tárgyalásaikat ma folytatták. Az értekezlet a politikai bizottsághoz benyújtott különféle kéréseknek napirendre tűzését, illetve azoknak elejtését tette meg fontolás tárgyává. A konferenciához beérkezett kérések a következők: 1. A varsói konferencia határozata a keletgaliciai határ rendezéséről. 2. Ukrajna tiltakozása. 3. Litvánia tiltakozása. 4. A Saar-vidék tiltakozása. 5. Bulgária igénye egy egei tengeri kikötőre. 6. Angola tiltakozása Görögország ellen. 7. Albánia hitói kérése. 8. Montenegro önállósági törekvése. 9. A pápa memoranduma. Lloyd George a vita folyamán a litván és galíciai kérdésnek a politikai bizottság elé való utalását követelte és kijelentette, hogy indítványának el nem fogadása esetén maga fogja ezeket az ügyeket szóba hozni a konferencia plenáris ülésén. Barthou ezzel szemben nem tartja kívánatosnak, a kérdéses ügyeket, fenntartás nélkül tárgyalás alá venni. ■— A francia delegáció — mondotta Barthou — küllemben is ragaszkodik a konferencia tárgysorozatához és az a nézete, hogy nem lehet minden kérdést az értekezlet elé vinni, sem pedig Európa térképét átfesteni, ami veszedelmes és beláthatatlan következményekkel járó törekvés. Az értekezlet ezután áttért a többi kérdésekre és elutasította Albánia hitelkérését. A Saar-vidék tiltakozását a Népliga elé utalták, míg Ukrajna kérését elvetették. A pápa memorandumának tárgyalása sorá L.Lloyd George és Barthou ismét ellentétes álláspontot foglaltak el. Lloyd George hangoztatta, hogy minden olyan kérdést ki kell kapcsolni, ami az oroszokkal való megegyezést megnehezíthetné. Lloyd George a nemzeti kisebbségekért. (Bukarest, május 12.) Genuából jelentik: A lapok genuai tudósítói a kisantant delegátusai előtt érthetően kifejezték elégedetlenségüket amiatt, hogy Lloyd George a tegnapi nap folyamán kierőszakolta, hogy bizonyos Közép-Európára vonatkozó kérdéseket megvitassanak, így El L Lloyd George elérte, hogy a meghívó hatalmak képviselői a magyar kisebbségek ügyének megvitatása céljából összeüljenek. Barthou közbelépése folytán azonban a vita arra a határozatra szorítkozott, hogy az ügyet átteszik politikai albizottsághoz, hogy az állapítsa meg, vajon van-e ok arra, hogy vitát kezdejnek. A Petit Parisien levelezője kijelentette, hogy Lloyd George úgy látszik ragaszkodik ahhoz, hogy amennyiben a kisantant képviselői nagyon intranzigenseknek mutatkoznának, ez a kérdés meg vitattassék. Ebben az esetben a kisantant azt kérné, hogy a többi európai kisebbség ügyét is vitassák meg a konferencián. Sőt az is megtörténhetik, hogy a kisantant kiküldöttei közül egyesek kivonulnának a bizottságból. Másfelől Lloyd George hajlandónak mutatkozik arra, hogy a konferenciát meghoszszabbítsa és ezzel egy jelentőségűvé emelje a párisi békekonferenciával. Valószínnűleg úgy számít, hogy kedvezőbb ránézve, ha a konferencia Génuában ma issd, mintha Londonba költözik, mert a londoni közvélemény Lloyd Georgenak Franciaországgal szemben való politikájának bizonyos tendenciáival szemben ellenséges magatartást tanúsít. A Journal levelezője azt mondja, hogy Lloyd Georgie hirtelen előrántja mindazokat a kérdéseket, melyekről tudja, hogy nem kellemesek azoknak a hatalmaknak ,akik politikáját nem támoggatják. Besszarábia, Litvánia, Galícia. (Genua, máj. 12) A hatalmak képviselői különböző kérdéseket vitattak meg, amelyekről együttesen már tárgyaltak. Lloyd George kijelentette, hogy Besszarábia, Litvánia, és Galicia ügyét magának a genuai konferenciának kell rendeznie. Hozzátette, hogy amennyiben az első politikai bizottság nem volna hajlandó konszideráció tárgyává tenni Vilna és Besszarábia problémáját, ő maga fogja e kérdéseket a teljes ülés elé vinni. Barthou e tárgyban a legnyomatékosabb fenntartással élt; a francia delegáció álláspontja korlátozott. Európa térképén nem szabad mindegyre változtatásokat tenni; a határok megállapításának kérdésében lehet folytonos konfliktusok tárgya. Ez a módszer oktalan lenne és váratlan következményekkel járna, ha a konferencia mindazon nehézségeket vizsgálni kezdené, melyk Európában jelentkeznek. 1922 május 14. Az orosz delegáció nem felelős a konferencia csődjéért. (Genua, máj. 12) Az orosz delegáció a memorandumra adandó válaszjegyzék bevezetésében megállapítja, hogy a konferencia összehívása Európa felépítését célozta, azonban ezt a teéltmég meg sem közelítette. Az orosz delegáció azzal kezdte munkáját, hogy a hitelfedést vetette fel és bár többször próbálkozott azzal, hogy ezt a kérdést a szakértők felé terjessze, a hitelügyek tárgyalása"alá még sem kerülhettek. A gazdasági kérdések és az orosz kérdés helyett előszeretettel vetettek fel politikai kérdéseket, amelyek azonban csak huza-vonára vezettek. A franciák első feltétele az volt, hogy az orosz delegáció az orosz adósságokat elismerje,a miáltal elgáncsolta az érdemleges tárgyalásokat. Az orosz delegáció hangsúlyozni kívánja, hogy Oroszország külföldi tartozásait igenis rendezni akarja, ugyanakkor azonban rámutat arra, hogy nem egy európai állam csinált adósságokat anélkül, hogy azokat rendezte volna. Az orosz delegáció visszautasít minden politikai egyezményre vezető törekvést, ezzel szemben azonban hajlandó gazdasági egyezséget kötni bármely európai állammal. Ha a konferencia eredménytelenül oszlana szét, ezt a körülményt azoknak lehetne rovására írni.