Brassói Lapok, 1922. május (28. évfolyam, 101-122. szám)
1922-05-14 / 110. szám
4 oldal szovjet vendégei, s azután elhelyezik őket különféle állásokba. Ezek bosszút lihegve gondolnak vissza Magyarországra és remélik, hogy egyszer még hazamehetnek és ismét uralomra jutnak.Azt hangoztatják, hogy a Duna és a Tisza medrét kitöltik a proletárdiktatúra ellenségeinek holttesteivel. Tiilos az alkohol. — Még az alkoholtilalomról valamit. A szeszes italok élvezete szigorúan van eltiltva. Nem is gyártják azokat. Azonban a különféle illatszerek és szájvizek erősen fogynak. S aztán titokban gyártanak egy speciális italt is, az úgy nevezett autókonyakot. Ez nem egyéb ipari célokra szolgáló denaturált szesznél, melyet petróleummal kevernek. Ettől sokan szoktak a szesztilalom dacára is berúgni. — Rigába érkezve, társaimmal együtt nem győztünk eleget enni. Ott ugyanis nagy vöröskeresztes állomás van, ahol bőségesen adnak táplálékot. Három óra hosszat ettünk mindenféle jót pihenés nélkül és nem tudtunk jóllakni. egyik tisztpajtásom úgy jellemezte ezt az állapotot, hogy nekünk nemcsak a gyomrunk éhes, hanem a lábunk, a kezünk, minden hajunk szála és minden sejtünk és a gyomrunk előbb nem lakik jól, amíg ezek is jól nem laknak. 1 Bánffy gróf nyilatkozik a genuai konferenciáról. Közeledés Magyarország és Románia között. (Genua, május 10.) A Neue Freie Presse munkatársa Genuában beszélgetést folytatott gróf Bánffy Miklós magyar külügyminiszterrel. A magyar külügyminiszter — írja a Neue Freie Presse — a legjobb viszonyt tartja fenn mifícit a nagyhatalmak, mind pedig a kis államok Genuába küldött meg bizottaival, és a legnagyobb előzékenységgel érintkezik, a világsajtó képviselőivel. A magyar delegáció — mondotta Bánffy — már befejezte genuai munkáját, s azt is hozzátehetem, hogy nincs oka rossz érzéssel visszatekinteni munkálkodására. Igaz, hogy nem jöttünk túlzott reményekkel a konferenciára. Az volt a nézetünk, amit lord Birkenhead egyik beszédében szintén kifejtett, hogy egy olyan népes értekezleten, mint a genuai, pár hét lefolyása alatt alig lesz kivihető, hogy az egyes államok szakértői Európa gazdasági újjáépítésére eszközöket találjanak. Mindezeknek előrebocsátása után sem hallgathatom el, hogy a minket legközelebbről érintő portorosei megállapodásokat részben megsemmisítették Genuában. Mi ennek ellenére sem próbálkoztunk akadályokat gördíteni a konferencia elé. Mindent megpróbáltunk és megtettünk, hogy a legsúlyosabb kérdéseket is minden szenvedélyességtől mentesen hozzuk szóba, annál is inkább, mert nem csupán a magyar érdekeket néztük, hanem az általános európai nagy érdekeket, amelyekért a konferencia összeült. Ez a törekvés vezetett akkor is, amidőn elszakított testvéreink érdekében emeltük fel szavunkat. Az a fogadtatás, amelyben ez az ügy a nagyhatalmak részéről részesült, azzal a reménynyel tölt el, hogy a kérdés még szóba kerül a konferencián, s végeredményben megoldást is talál. Nem kevesebb szimpátiával fogadták azt a javaslatunkat sem, hogy a gazdasági bizottság egy albizottságot alakítson a volt monarchiából, alakult államok közös gazdasági kérdéseinek letárgyalására. Sajnos azonban, a javaslat mégis elesett, mert azt éppen az érdekelt államok gáncsolták el. Mindig azon a nézeten voltam, amit Lloyd George angol miniszterelnök is hangoztatott, hogy ki kell küszöbölnünk a győző és legyőzött fogalmat a tárgyalásokból, hogy így a legközvetlenebb kölcsönös tárgyalással építsük ki Európa jövő boldogulásáhozvezető utat. Megelégedéssel kell leszögeznem, hogy ebbeli törekvésünk nem is volt sikertelen, mert ami Magyarországnak a nagyhatalmakhoz és a kis államokhoz való viszonyát illeti, az Itália kiengesztelő ege alatt csakugyan megjavult, úgy, hogy a jövőre nézve már jobb kilátásaink vannak. Elégtétellel kell rámutatnom, hogy mind gazdasági, mind pe BRASSÓI LAPOK dig politikai tekintetben közeledést teremtettünk Magyarország és Románia, valamint cseh és jugoszláv szomszédaink között. Hosszabb és behatóbb tárgyalásokat folytattunk Benes, Bratianu, és Ninelics urakkal, hogy Ausztria megbízottaival is előkészítsük a két állam közötti kiengesztelődést. Bánffy gróf a következő szavakkal fejezte be nyilatkozatát: — Minden jó európainak éreznie kell, hogy az európai egyensúly jobban ki van billentve, semhogy bárki is elmulaszthatná a béke munkájához legjobb akaratát, teljes erejét és tudását felajánlani. Ami bennünket magyarokat illet, mi Európa újjáépítésének munkáikból lojálisan és őszinte békeszeretettel kívánjuk kivenni részünket. A régi alapon fizetjük továbbra is az adókat. Nagy aránytalanság az aromániai és az erdélyi adórendszer között. — Erdély fizeti a legtöbb adót. (Brassó, máj. 12.) Ismeretes, hogy a liberális kormány hivatalba lépésekor a Titulescu-féle adótörvények módosítását is beígérte,, a választások előtt pedig felfüggesztette a becslési eljárást, amely a Titulescu-féle adóztatás alapját szolgálta volna. A tervezett módosítás hosszabb előmunkálatokat igényel s minthogy a pénzügyi reform csak az őszi ülésszakban fog a parlament elé kerülni, a kormány a húsvét előtti, pár napos ülésszakban egy olyan törvényt szavaztatott meg a parlamenttel, amely továbbra is a régi adókat hagyja érvényben. Kivételt tettek az alkalmazottak fizetése utáni hat százalékos adó és a tőkekamat adóval, melyekre kitézve a Titulescu törvény F és G céduláris részei maradnak hatályban. Az említett törvényhez most készült el a végrehajtási utasítás, melyet a következőkben ismertetünk: Alapelv az, hogy az adókat abban az összegben, amellyel a legutolsó kivetéskor megállapították, utóbbi kivetési eljárás nélkül átvezetik a következő évekre. Erdélyben a III. osztályú kereseti adót utoljára 1920. évre vetették ki, tehát az erre az évre előírt adókat fogják az 1921—1922 és 1922—1923 költségvetési évekre átvezetni. A többi adónemekre, föld, ház, első és másodosztályú kereseti adóra és pótadókra nézve szintén az 1920. évben előírt összegeket fogják átvezetni, mert a Titulescu-féle adótörvényt tudvalevőleg 1921 április elsejétől kezdődő viszszaható hatállyal akarták életbeléptetni s ennek következtében 1921. óta szünetelt az adókivetés, vagyis még azokat az adókat sem írták elő,melyeket a magyar adótörvények értelmében évenként kellett kivetni. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adóját, valamint a bányaadót nem írhatják elő 1920 évi összegükben, hanem a régi törvények alkalmazásával minden évre külön kivetik. Az érdekelteknek tehát mérlegeiket be kell mutatniuk az adó kivetése végett. Azok, akik az is 201 évre kivetett adójukat most terhesnek tartják, új adókivetést kérhetnek. Ugyanez a jog a kincstárt is megilleti, azokkal az adózókkal szemben, kiknek adóját alacsonynak tartja. Az adófelmondásii határidőt a pénzügyminiszter később fogja megállapítani, s a hivatalos lapban közölni. A házadónál a Titulescu-féle törvény alapján foganatosított becslés adatait nem szabad kivetésre felhasználni. Az eddigi adómentesség miatt, vagy bármi más okból most először adózás alá eső házak csak a törvényben meghatározott házadót fizetik és mentesek a száz százalékos hadipótlék alól. Új kivetés esetében is a régi törvények rendelkezései szerint kell az adókat kivetni, azonban kivetési és jogorvoslati eljárás alakiságai, tehát a bizottságok megalakítása és a határidők tekintetében a Titulescu-féle törvény nyervadó. Adóeltitkolás esetében szintén az erdélyi jövedéki büntető eljárás illetőleg az itteni régi adótörvények idevágó szabályait alkalmazzák. Az új törvény nem nyugtathatja meg Erdély adózóit, mert továbbra is meghagyja, sőt megerősíti azt a hátrányos helyzetet, amivel a régálbeliekkel vannak. Az ottani adórendszer ugyanis nem ismer annyi adónemet, mint az itteni, de ezenkívül az adókulcs is sokkal alacsonyabb, odaát." Nem csoda, ha Erdély gazdái, kereskedői, iparosai és vállalatai sokszorosan nagyobb adót fizettek s fizetnek, mint óromániai kartársaik. Az itteni és ottani adórendszer közötti ellentétet még kirívóbbá teszi az, hogy Erdélyben a háború alatt a jövedelem és vagyonadót is éli***»»'*5*» tették, amit a regátban szintén nem ismernek. Az új törvény kimondja, hogy minden országrészben az ott érvényben volt régi adótörvények maradnak érvényben. A törvény sarkalatos hibája, hogy csak általánosságban mondja ki ezt anélkül, hogy egyenként felsorolná azokat az adónemeket, amelyeket a jövőben is fizetni kell. Határozottan tiltakoznunk kellene minden olyan kísérlet ellen, mely a jövedelem és vagyonadó fizetését magyarázná a törvényből. Ha Erdély népének demokratikusabb adórendszere, fejlettebb adómorálja és állampénzügyi mentalitása miatt nagyobb részt is kell viselnie, az ország közterheiből, ez még nem jelenti azt, hogy még ma is vállaljon olyan adóterheket, miket a régi királyság adózóinak a múltban sem kellett, s ezután sem kell fizetniök. Az egyesülés negyedik évében elkelne egy olyan egységesítés, mely a túloldali kedvezményes adóztatást megszüntetni. A bánáti Bakony. Betyárvilág Krassó-Szörény megyében. (Lugosi tudósítónk jelentése.) A krassószörényi pojanai erdőség szomori hírnévre tett szert az utóbbi időkben ez az erdőség valóságos haramia tanyává vált. A régi rablóvilágra emlékeztető történetek itt mindennaposak és sajnos valóságban is megtörténnek. Igazi haramiák és hamisítatlan bandavezérek rejtőznek a pojanai erdőségekben, ugyanolyan alűrökkel dolgoznak, mint Rózsa Sándor, vagy Patkó Bandi és nevüket ugyanolyan nimbusz övezi, mint hírhedt elődeikét. A nép körében egyik másik már kapitánnyá nőtte ki magát. A csendes falusi helyeken nótákat énekelnek róluk és annyira megnyerték a parasztok szeretetét, hogy nem akadna senki, aki elárulja őket. Különösen két haramiavezér híres: Bencze, akinek Resicza környékén és Turnea Péter, akinek Karánsebessi é® a Duna közötti részen működik a bandája. Turnea Pétert a nép körében Mantu kapitánynak nevezik. Bencés bandáját nagyrészben már megsemmisítették a hatóságok, de a Turneáé ezideig még zavartalanul működött. Legutóbb a resicai, karánsebesi és teregovai járásban garázdálkodtak. Vakmerő rablásaikkal annyira megfélemlítették a környék lakosságát, hogy végül is a karánsebesi főügyész katonai segítséget kért. Állandóan megerősített csendőrőrjáratok cirkáltak ebben a három járásban. A rablás okát azonban így sem tudták teljesen megakadályozni. A rablók mindig ügyesen kikerülték a csendőröket. Egy alkalommal két csendőr összetalálkozott ugyan velük, de mindkettőt agyonlőtték a haramiák. A múlt hét végén egy megerősített csendőrőr járat négy rablóra bukkant. Tirnova és Pojána községek közt az új kanyarulatnál húzódtak meg a rablók. Mikor meglátták a csendőröket, menekülni akartak, de a csendőrök rájuk tüzeltek. Erre a rablók megfordultak és felvették a harcot. Félórás harc után két rabló elesett, egy megsebesült, a negyedik pedig az erdőbe akart menekülni .Ezt sikerült bekeríteni és megkötözni. Az elfogott haramia és sebesült társa azután felvilágosítást adtak a csendőröknek, úgy saját magukra, mint elesett két társuk és Turnen Péter bandájára vonatkozólag. Bemondásuk alapján még aznap éjjel nagyszámú csendőrség lepte meg az erdőséget és ez alkalommal is sikerült hat rablót kézrekeríteni. Azóta állandóan katonaság és nagyszámú csendőrség cirkál az erdőségekben és remélhető ,hogy rövidesen sikerül az erdélyi Bakonyt megtisztítani a rablóktól. Veszélyben Brassó közbiztonsága: 187 rendőr helyett 68 0 (Brassó, május 12.) Brassó város közbiztonsága súlyos veszélyben forog. A kormány mostoha bánásmódja miatt a rendőrtisztviselők és rendőrlegények a legkisebb mértékben sincsenek megelégedve jelenlegi sorsukkal és mint már azt tegnap is megírtuk, nagyon sok tisztviselő el akarja hagyni az állami szolgálatot. Kolozsváron, Aradon, Nagyváradon már több magasabb rangú rendőrtiszt meg is tette elhatározó lépését, Brassóban pedig a rendőrlegénység között észlelhető ilyen mozgalom. Brassóban jelenleg száznyolcvanhét rendőrlegénynek kellene szolgálatot teljesíteni, e helyett azonban mindössze hatvannyolc rendőre van a prefektúrának. A rendőrségen uralkodó tűrhetetlen helyzet miatt elkeseredett rendőrt alkalmazották, eddig is csak azért maradtak bámulatos kitartással helyükön, mert azt remélték, hogy az állam mégis csak helyesebb belátásra fog jutni és a közbiztonság érdekében javítani fog a rendőrség helyzetén. Ehelyett azonban az új fizetésrendezésnél a következő fizetéseket állapították meg: Közlegény nőtlen törzsfizetése 270 lej, mely 570 lejig emelkedhetik, közlegény nős, törzsfizetése 280 lej, mely 590 lejig emelkedhetik, detektiv törzsfizetése havi 350 lej, mely 800 lejig emelkedhetik, fogalmazó törzsfizetése havi négyszázötven lej mely 880 lejig emelkedhetik, kapitány törzsfizetése havi, 560 lej, mely 1050 lejig emelkedhetik, a prefektus összfizetése pedig pótlékokkal együtt havi 1950 lej. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, ha szolgálatra nem vállalkozik senkit, akik pedig jobb jövő reményében vállalták a terhes szolgálatot, igyekeznek azt lerázni magukról. Ennnek az állapotnak nagyon szomorú következményei lehetnek, ha meggondoljuk, Ahogyel Brassóban a Méhkert és Predeál közti területen egyetlen rendőrőrszem teljesít szolgálatot. A jelenlegi rendőrlétszám fele naponként fölváltva pihenőt tart, így, szolgálatban naponként harmincnál több rendőr nem állhat, ezek pedig a városi szolgálatot sem tudják ellátni, úgy, hogy a külváros majdnem rendőr nélkül van. De mint értesülünk, nemcsak Brassóban vigasztalan a rendőrség helyzete. Megbízható hírek szerint Jassiban ésiPloestiben az egész rendőrség testületileg beadta lemondását, mert nem bírják tovább a nélkülözést. Temesváron szintén mozgolódik a rendőrség. Rendőri körökben arról is tudnak, hogy Nagyváradon harminc katona teljesít közbiztonsági szolgálatot, mert a rendőrök otthagyták szolgálatukat " . Előbb-utóbb ez az eset minden erdélyi városban meg fog ismétlődni, ha a kormány nagyon gyorsan nem teszi meg a szükséges intézkedéseket. Ez pedig csak egy lehet: biztosítsa az állam a rendőri közegek megélhetését, hogy gondtalanul dolgozhassanak. Egyébként a brassói rendőrprefekt a rendőrségi alkalmazottak ügyében most Bukarestben tárgyal, de kérdés, hogy tud-e valami eredményt elérni. 1922 május 14. NEUMANN M. 2845 ruhatelepe. Fregoli raglan Lei 2050 ® Divat ,, ,, 900 h, Férfi öltöny ,, 1000® Fiú „ n 400®' Gyermek costum „ 280^ Külön osztály mérték szerinti megrendeléseknek. PARAFADUGÓT, koronadugót, szó- I ródugót, ónkupak, hordócsap, hor- Edólemez és összes pincészeti fel- I szereléseket legolcsóbban szállít [ Galliuméi parafa korona és fadugógyára, I Budapest VI. Gróf Zichy Jenő u. 36. I -2544 i