Brassói Lapok, 1922. december (28. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-08 / 280. szám
A it A : 2 - LEI. = AZ ELŐFIZETÉS AM HELYBEN Évente . . . . . . . 340 Lei Félévre.........................175 . Negyedévre......................90 . Hónapra...........................30 . Kézbesítési díj havonta . 6 . ____ AZ ELŐFIZETÉS ARA VIDÉKRE: Évente . . . . . . . 400 Lei Félévre.............................. 200 „ Negyedévre.............................100 „ Havonta...................................36 „ Bérmentve postán küldve------SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: BRASOV — BRASSÓ. KAPU UTCA 14-M SZÁM TELEFONSZÁMOK: SZERKESZTŐSÉG 177 KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA 82. HIRDETÉSEK SZABOTT TARIFA SZERINT. KÜLFÖLDRE NEGYEDÉVRE: Csehszlovákia ... 25 c K. Jugoszlávia .... 50 din. Magyarország .... 1500 m. K. Egyéb kÜlföldi államokban 10 svájci frank, vagy ennek meg!, összeg. EGYES SZÁM KÜLFÖLDRE: Csehszlovákia .... 10 K. Jugoszlávia..................... 150 din. Magyarország .... 10 m. K. Ausztria........................ 1000 o. K. Németország .... 60 M. 1922. DEC. 8 PÉNTEKITIKAI NAPILAP Felelősszerkesztd: KOCSIS BÉLA ÁRA: 20 LEI. Romantikus feltevés, hogy népek és kormányok barátság és érzés által vezettetik magukat. Csak egy álmodó hiheti, hogy ami az egyesek érintkezésében érvényes, az a nemzetek kapcsolataiban is érvényes. Ez a kegyetlen és cinikus mondás egy nevezetes angol államférfiútól, Palmerstontól való, akinek filozófiája az egész szigetország szellemét is kifejezi. Az angol kormány és nép addig állja az antant név alatt ismert hatalmi kapcsolatot, amíg azt érdeke diktálja, s mihelyt ez az érdek más összeköttetést fog javasolni, szakítani fog a meglevő antanttal. S mivel Parmerston szerint népek és kormányok nemi érzés, nem barátság (hanem hideg számítás, önző érdek) által vezettetik magukat, nem kell okvetlenül feltennünk, hogy e történelmi tapasztalatokból leszűrődött tanulság alól más kormányok és más népek, az angolnál érzékenyebbek, lelkesebbek és impresszionistábbak is, kivételt képeznének. Legfeljebb többinél kevésbbé átlátszó, kevésbbé aktuális ennek az érdeknek a jelensége, de nogy megvan, s hogy kritikus pillanatban nem tűr hallgatást és halogatást, azit fi a lausannei konferencia hangja és hangulata bizonyítja a legjobban. Elsősorban feltűnő, hogy egy Mussolini, aki még jóformán meg se melegedett a miniszterelnöki székben, s a külső politikában egészen jövevény, micsoda epoizmussal és türelmetlenséggel követelt Olaszország számára területi és anyagi előnyöket — a barátaitól. Aztán az athéni kivégzések dolgában micsoda nagy különbség a tiltakozó, majd megtorlást teljesítő Nagyritannia és a törököktől egy érdekfordulattal Görögország felé mosolygó Franciaország közt, melynek sajtója és kormánya mentegetni és védelmezni próbálja a görög jusziimordot! Azt meg egy francia mondotta, hogy háromféle barátunk van: akik szeretnek bennünket, akik nem törődnek velünk és akik gyűlölnek. Hát ha a Palmerston-féle aforizmából annyi engedményt mégis tehetnénk, hogy valamiféle barátság — de mindenesetre érdekbarátság — mégis csak van népek és kormányok közt, akkor e másik mondás alapján azt is hamarosan meg lehetne állapítani, hogy egyegy ország vagy kormányzat barátai közül kik azok, akik szeretik egymást, akik nem törődnek egymással, vagy gyűlölik egymást. Ez a munka azonban messze vezetne ,és merész kombinációkra adna alkalmat amitől illik tartózkodni. Elég újságot olvasni, elég nemzetközi nyilatkozatokat hallani, elég a diplomaták versengését a saját érvényesülésükért szemlélni, elég látni, mint éri kudarc az egyiket, mivel a másik, abarátja cserbenhagyta, s mint vet gáncsot az egyik a másiknak, mivel magára nézve veszedelmesnek találja a barátja lépését A lausannei konferencia tükör, a tavelyben ezt a baráti összeköttetést és szolidaritást a maga natura Medikus valójában láthatjuk, minden erőltetettségével, álszenteskedésével, ravaszságával és rabulisztikájával. Még a török és orosz sem őszinte egymás irányában; őket, is inkább az érdek terelte egy vágányba, mint az érzés, meg a barátság, mely Pálmerston szerint népeket és kormányokat nem dirigál. Minden attól függ, hogy az érdek barátsága milyen mértékben válik a barátság érdekévé, s hogy azok a barátok is, akik gyűlölik egymást, meddig őrizhetik meg letüntetten sut tut ellentétet, indulatot Bonar Law már kötve van az angol munkáspárt békeakaratától. Poincaré állása pedig megrendült, mivel a brit politika (s talán az olasz is) csu(Lausanne, dec. 6.) Tegnap hajszálon múlt, hogy a konferencia fel nem borult. Az olasz, francia és amerikai delegátusok magatartása feltűnői. Ezt úgy magyarázzák, hogy a hatalmak akkor exponálják magukat, ha közvetítésre lesz szükség, ami szerintük feltétlenül bekövetkezik. A mezopotámiai küldöttség, melyet az angolok repülőgépen Londonon kérészerül hoztak Lausanneba, ismétl basaellensúlyozására követelni fogja, hogy mondják ki Mezopotámia függetlenségét. Kiéleződött az angol-olasz viszály. (Lausanne, december 6.) A konferencián az angol-olasz viszály kiéleződött A törökök kijelentették, hogy a Dardanellákon a maguk kedve szerint akarnak berendezkedni, az angolok viszont a Dardanellák semlegessége nélkül nem tárgyalnak. Állítólag, Izmed és Curson között titokban egyezkedési tárgyalások folynak. Cáfolják Curson elutazását. (Lausanne, december 6.) Az angol delegáció cáfolja a Curson elutazásáról szóló híreket. A delegáció szerint Curson a jövő vasárnap egy napra Párisba utazik, azután visszatér Lausanneba. Az antanthatalmak között levő ellentét csak félreértés következménye, mert egyedül Cursohnak van teljes felhatalmazása, míg Barrare dai Garroni fontosabb ügyekben kormányuktól utasítást tartoznak kérni. A szövetségesek egységes álláspontot foglalnak el a tengerszorosok kérdésében. (Lausanne, december 6.) A szövetséges szakértők befejezték a tengerszorosok kérdésére vonatkozó egységes tervkidolgozását, melyet az illetékes bizottság elé terjesztettek. Az olaszok a tervezethez szintén hozzájárultak, tehát a szövetségesek e kérdésben egységes álláspontot foglalnak el. A tengerszorosok ügyének holnapi tárgyalásán az oroszok és a törökök is megjelennek. A tengerszorosok kérdésének tervezete részletesen még nem ismeretes A szövetségesek megmaradnak eddigi álláspontjuk emellett és követelik a hadi és kereskedelmi hajóknak a tengerszorosokon való szabad áthajózását. A részlet kérdésekben a szövetségesek módosításra is hajlandók, mert így lehetővé válik a tárgyalás a törökökkel. Csicserin bizottságot alakít a tengerszorosok ügyének rendezésére. (Lausanne, december 6.) Csicserin a lapok tudósítói előtt kijelentette, hogy a tengerszorosok kérdésének rendezésére egy bizottság megalakítását tervezi. "Műszaki, nemzetközi, vagy albizottság kiküldéséről van szó, melyet felhatalmazásokkal ruházzanak fel és amelynek a feladatok végrehajtására rendőri karhatalmat bocsátanak rendelkezésére. Válasz Csicserin jegyzékére. (Lausanne, december 6.) A szövetségégek megállapodtak Csicserin kijelent a barátságból nem akar tüskén-bokron keresztül utána nyargalni. A lausannei konferencia a hatalmak érdekbarátságának legerősebb próbája. résére adandó válaszjegyzék szövegére nézve, melyben tiltakoznak a rá, ellen, hogy Csicserin a konferencián bármilyen kérdést felvessen, amely nem tartozik a tengerszorosok kérdéséhez. Garroni kijelentette, hogy a kormánytól kapott utasítás után aláírhatja a jegyzéseket. * A konferenciát erősen foglalkoztatja az olaszok magatartása is. Aggódnak amiatt, hogy az oroszok megbízottja Olaszországban Mussolinivel tárgyal. Olasz-orosz kereskedelmi szerződés van készülőben. (Páris, december 6.) Mussolini és Kraszin tegnapi tanácskozásáról a Petit Párisien római tudósítója a következőket jelenti: Közel egy óráig francia nyelven tárgyaltak, mert Kraszin nem beszéli az olasz nyelvet. Megállapodtakabban, hogy Olaszország politikai képviselőket küld Moszkvába s elhatározták, hogy egy orosz-olasz bizottságot alakítanak, mely előkészíti a gazdasági és kereskedelmi szerződést. Románia álláspontja és első sikere. (Bukarest, december 6.) Lausanneból jelentik: Duca román külügyminiszternek a tengerszorosok ügyében kiküldött bizottság előtt tartott expozéja lényeges részében a következőket, tartalmazta: Románia álláspontja szerint a Fekete-tengert semmi esetre sem szabad elzárni. Románia megérti Törökországnak azon indokait, melyek alapján a tenger szórásokra vonatkozólag szuverenitásának elismerését követeli. Ezeket az indokokat azonban összhangba kell hozni a többi államok érdekeivel. Mi lenne például a Duna nemzetközivé tételéből, ha a Fekete-tengert el lehetne zárni? Románia a tengerszorosok teljes szabadságát és a kereskedelmi hajók teljesen szabad közlekedését követeli, úgy szintén a szomszédos területek katonai leszerelését. Románia evégből azt javasolja, hogy a tengerszorosok ügyének szabályozása és a határozatok végrehajtására vonatkozólag konvenció köttessék. (Bukarest, december 6. Lausanneból jelentik. A konferencia december 4-iki délutáni ülésén Románia és Szovjetoroszország először kerültek szemtőlszembe. Homlokegyenest ellenkező álláspontot foglaltak el. A legkimondottabb ellenfelek Duca és Csicserin voltak, s az ő vitájuk alatt a többiek mind úgy tettek, mintha csak másodsorban érdekeltek volnának. Meg a törökök is passzíve viselkedtek, és az oroszoknak engedték át a szót Az ülés megnyitása előtt a román és szövetséges delegátusok között hosszas értekezés folyt. Ezen az I. értekezleten Franciaország nevében Weygand tábornok és Lacaze, Angliarészéről Stuart tábornok és Rose tengernagy, Olaszország részéről Arlotta tengernagy, Románia részéről pedig Diamandi volt jelen, Diamandi elő terjesztették Románia speciális kívánságait s azokat összhangba kellett hozni a szövetségesek igényeivel, melyek különösen a hajózás szabadságára vonatkoztak. Románia Diamandi útján ugyanezt kívánta, továbbá követelte, hogy a Feketengert a repülés és tengerészet tekintetében szereljék le. A szövetségesek úgy találták, hogyez a kívánság igen sok nehézségbe ütközik, de Diamandinak sikerült őket meggyőznie, hogy ezek az intézkedések feltétlenül szükségesek. Ily módon, habár a szövetségesek két ízben is felhívták a román küldöttséget, hogy vonja vissza indítványát, végül mégis magukévá tették és támogatni fogják a konferencián. Benes a besszarábiai kérdésről. (Paris, december 6.) Francia körökben úgy vélekednek, hogy Benes a kisantantnak Lausanneban uj irányt adott mely Oroszországgal nem áll ellenséges magatartásban. Előterjesztette a megoldást, mely szerint a kisantant államai el kell ismerjék Romániának a besszarábiai jogait, viszont Oroszországnak joga van a besszarábiai kikötőket használni. Oroszország a Feketetenger ura akar lenni. (London, december 6.) A Daily News Csicserin lausannei szerepléséről kijelentette, hogy Csicserin miliően elvét megtagadta a katonai leszerelés ellenzésével; továbbá olyan megoldást kíván, amellyel Oroszország a Fekete-tenger versenytárs nélküli ura és a többi parti államok dominálója lenne és Romániára hagyta azon rendszabály javaslását, amelyért eddig az oroszok harcoltak: a Fekete-tenger semlegesítését. Bulgária a Feketetenger demobilizálását javasolja. (Lausanne, december 6.) A tegnapi ülésen Stambulinszky Bulgária nevében a Fekete-tenger demilitarizálását javasolta. Kívánta, hogy a szorosokat nemzetközi bizottság által ellenőrizzék, melyben Bulgária is legyen képviselve. A szorosok a kereskedelmi hajóknak úgy békében, mint háború esetén nyitva álljanak. A tengerszorosok kérdésének megvitatását meg kellett szakítani, mert a török követeléseket nem tartották elég szabatosnak. A törökök az oroszok hűbéresei. (London, december 6.) A Daily News a lausannei értekezlettel foglalkozva leszögezi, hogy Izmed basát nem tudták rábeszélni arra, hogy a török álláspontot kifejtse és csak annyit mondott, hogy legjobban tetszik neki az oroszok javaslata. A lap kifejti, hogy a törökök sokat vesztettek presztízsükből, amióta orosz hűbéresekként léptek fel. Orzország tíz nappal előbb a Feketetenger semlegesítését kérte, ma pedig ragaszkodik az erődítésekhez és hadiflottához, melylyel akár Romániát, akár Konstantinápolyt megtámadhatja. Az angolok és franciák megegyeztek. (Lausanne, december 6.) Garx-d’ Rómából utasításokat kért mivel az angolok és franciák között már teljes a megegyezés. A szentszék a törökországi keresztényekért (Lausanne, december 6.) A pápai nuncius jegyzéket intézett a konferencia emlökéhez, amelyben arról panaszkodik, hogy a szentszék Konstantinápolyból nyugtalanító híreket kap. Konstant* Újabb ellentétek a lausannei konferencián. Titkos tárgyalások Izmed és Curson között — A tengerszorosok tárgyalásán • megjelennek az oroszok. — A Brassói Lajok eredeti távirata. —