Brassói Lapok, 1925. augusztus (31. évfolyam, 172-197. szám)
1925-08-01 / 172. szám
érftiyn, 1T8 sztarra 4 lei. Bukarestben 5 fej.) BismaaTOagfl, nutoamm, nyomda. BRAISÓ, KAPn-nCCA 04-00.*S2AM ELŐFIZETÉSI DÍJAK BRASSÓBAN: Egy kém 70 tej, negyedévre ISO tej, iftévra Xfitei, egy évre 000 lej és havonta 15 lej kézbesítési díj. »XElimTéLA dr. POLITIKAI NAPILAP 1985 augiszus 1 szombat mivoNislNOKitBmnwwww trr «• •77 szám mnnmvATM as «• 077 ulM ELŐFIZETÉSI DÍJAK VIDÉKRE: Egy hóra 80, évre 223, tyiévre 340,1 évre 800 tej. Kftimére: 1 évre 870,1 évre 720,1 évre 800 tej. A nacionalizmus jegyében vívja a magyarselelősség nehéz harcát a meg nem értés, a türelmetlenség a rosszhiszeműség politikája ellen. És a nacionalizmus jegyében gázol bele legszentebb érzéseinkbe, legmélyebbreható érdekeinkbe a hatalom csizmája; a nacionalizmus jegyében idegeskedik, kapkod, gyűlöl és üldöz egy kormányrendszer, a nacionalizmus magasabb szempontjain emlegeti szenteskedő álpátosszal, mikor az ország rovására elkövetett bűneit és botlását kérik tőle számon. Hát micsoda Janus arcú valami ez a nacionalizmus, hogy innen is, meg a túlsó partról is egyforma áhítattal emlegetjük ? Micsoda rejtelmes bálvány, hogy két, élet-halál harcát vívó vallás egyforma buzgósággal járul eléje imádkozni? Köpeny, mely bő ráncaiba takar krisztusi szeretetet és sátáni rosszmájságot, tiszta lelkesedést és kaján irigységet egyaránt. Jelszó, melynek hallatára megharsannak a szabadság trombitái, melynek hallatára még a csontok is megmozdulnak — de amely ugyanilyen bűvös erővel görcsös rángásba veri a szivet, féltékeny sárgaságba torzítja az ábrázatot, elhomályosítja a látást és igazolásául szegődik mindennek, amit számbeli többség, nyers erő a kisebbségben maradottaknak, a meggyöngülteknek kínzására, bosszantására kieszel. Nem, nem ilyen kétarcú csodalény irányítja, mozgatja, fűti ma a lelkeket. Nem kétarcú a nacionalizmus, hanem két különböző fogalomról van itt szó, melynek csak a neve azonos. Egész világ választja el egymástól a magyar kisebbség nacionalizmusát az Angelescuféle nacionalizmustól. Aki ezt az iskolafojtogató politikát helyesli, azt nem saját népének szeretete vezérli; nem az a főgondja, hogy a románság önnön erejéből, a saját verejtékes munkája révén gyarapodjék. Nem a saját véreinek emelkedése fekszik a szívén, hanem az egy közös hazában élő többi népek boldogulása keseríti. Azok kulturértékeit fájlalja, azok gazdasági gyarapodásának láttán harapja véresre az ajkát. Ijesztő monstrum az ilyen nacionalizmus, melynek féltékenység, ellenszenv, kicsinyhitőség a mozgató erői. Nem kérünk belőle. A mi ideálunk, a mi nacionalizmusunk útját a szeretet fáklyája világítja be. A mi szemünk nem sandít át a szomszédba, bennünket nem husít a mások boldogulása. De minden csöppnyi megnyilatkozása a saját fajtánk eredetiségének, teremtő erejének, életrevalóságának, büszke boldogsággal tölt el bennünket s ha másutt szépet, nemeset látunk, azt nem kiirtani szeretnők, hanem átültetni a ma népünk kertjébe, áldást termő gyümölcsfának. Nevetséges rágalom azért és semmi egyéb ha bennünket azzal vádolnak, hogy ellenszenvet hirdetünk a románság iránt. Természetünk alapvető vonását kellene megtagadnunk, nem is beszélve arról, hogy az állam többségi répének gyarapodása egyenesen érdeke az egész országnak. A mi kifakadásunk, a mi tiltakozásunk sohase szól egy nemzetnek hanem mindig csak egy lejárt eszközökkel dolgozó, levitézlett rendszernek. A nemzet sohase lehet bűnös, mindig csak a vezető kezet szabad felelősségre von ni* a hibásért; ezt wai wa&oA h nagyon jól tudjuk "ás cink Bevetjük, ha Imte akarja szabadítani a "közhangulatot " olyan társaság, amelynek a saját népével szemben is igen sok van a rováson. A szeretet, az optkaizmta az erősek, a bizakodók melengető napja. Az jeges nyugtalanság, a sötét pesszimizmus dohos , levegőjű váréba a gyöngék ás kicsiny hűtüek zárkóznak. Csak ezeket a Várakat kell lerombolni, csak a gyűlölet kerekein mozgó sorén, türelmetlen nacionalizmust kell összetörni és a népek összeölelkezésének ma sem állhatja többé útját. IV. dr. A Vatikán kifogásolta a konkordátum ügyében tárgyaló román bizottság összetételét BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A konkordátumi tárgyalások ügyében — mint egy római távirat jelenti — új fordulat következett be. A tanácskozások eddig a legjobb mederben folytak, mígnem most a részletek megtárgyalására került a sor. Magánúton szerzett értesülések szerint a Vatikán a részletes tárgyalások folyamán kifogásokat emelt a román bizottság összetétele ellen, s a tanácskozások emiatt egyelőre szünetelnek. A románkultusz és külügyminisztériumok valószínűleg új bizottsági tagokat küldenek ki a tanácskozások folytatására. Elkerülhetetlen az új világháború, ha az európai államok meg nem egyeznek a leszerelés kérdésében LONDON. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A willamstowni politikai intézetben Frederic előkelő amerikai politikus nyilatkozott a leszerelési problémáról. Szerinte az új világháború elkerülhetetl- - len, ha az európai államok meg nem egyeznek a leszerelés ügyében. Franciaország, Oroszország, Olaszország és Lengyelország szüntelenül fegyverkeznek. Ha most a leszerelési kérdésben meghiúsul a megegyezés, akkor kerül sorra az a helyzet, hogy az európai államférfiak helyét a katonai diktátorok foglalják el. Coolidge elnök a Fehér Házban nyilatkozott a biztonsági paktumról, azt örömmel üdvözli, s Amerika az ügyben kezdeményezően lép fel. A paktum lényegesen előrevinné az európai államok leszerelésének kilátásait. Ilmust 32 a fégdi bányásssstrájk veszedelme A kormány kötelezte magát az anyagi válsággal küzdő bányák támogatására — Anglia elsietve tért vissza az aranystandardhoz PARIS. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A bányamunkások internacionáléja Smith elnöklete alatt tegnap összeült. A kongresszusról Amerika és Ausztrália munkásai kimentették távolmaradásukat, megjelentek azonban Anglia, Belgium, Csehszlovákia, Hollandia, Németország és Franciaország delegátusai. A kongresszus napirendjén a bányamunkások helyzete szerepelt, különös tekintettel az angol szénbányász-krízisre. Az angol javaslatról hosszú vita indult meg ,amelynek során az angolok kérték, mondja ki az internacionálé, hogy az angol bányamunkások sztrájkja esetén az internacionálé valamennyi tagja a többi országokban is sztrájkoljon. A német delegátusok határozottan kijelentették, hogy az angolok sztrájkja esetén a német bányászok nem lépnek sztrájkba. Hosszas vita után az internacionálé elhatározta, hogy ha az általános sztrájkot nem is valósíthatja meg, az internacionálé tagjai a többi országok szénprodukcióját oly mértékben csökkentik, hogy ez a munka ne jelentsen veszedelmet az angol sztrájkolókra. Ezután elhatározta a bizottság, hogy érintkezést keres a szállítómunkások szakszervezeteivel, annak megakadályozására, hogy bányászsztrájk esetén bármely ország exportálhasson szenet Angliába. Londonból érkező táviratok szerint azonban ezeknek a határozatoknak a végrehajtására már szükség nem lesz, mert a kormány közbelépésére sikerült a fenyegető sztrájkot elhárítani. Az elmúlt éjjel megtartott minisztertanács ugyanis elhatározta, hogy elfogadja a bányatulajdonosok ajánlatát, amely szerint a bányász kizáró határozatokat egyelőre visszavonják, ezzel szemben a kormány kötelezi magát arra, hogy az anyagi válságat küzdő bányákat támogatni fogja. Baldwin — Mr szerint — keresztülvitte a minisztertanácson, hogy a bányatulajdonosok állami pénzekből, nagyobb kamatmentes kölcsönt kapjanak, amely csak a szénbányák depressziós periódusa után lenne visszafizetendő. A kölcsön célja az, hogy a bányák munkásaikat az eddigi fokon fizethessék, a számárakat viszont leszállíthassák. A minisztertanácson egyébként megállapították, hogy a helyzet elmérgesedéséhez nagyban hozzzájárult, hogy Anglia elsietve tért vissza az aranystandardhoz. Hivatalos jelentés szerint a bányamunkások és munkaadók között a közvetítés tovább folyik. A krízisért a munkások nem vonhatók felelősségre, mert a konfliktus elkerülhetetlen következménye a háború utáni idők kedvezőtlen gazdasági helyzetének. A bizottság megállapította, hogy a munkások által követelt bérminimum okvetlenül szükséges. lej Zürichben nyitáskor 2.60