Brassói Lapok, 1926. február (32. évfolyam, 26-48. szám)
1926-02-13 / 35. szám
IIUG. február 13. BRASSÓI LAPOK :"T - ■■■ '", 5. oldal, 35. szám. Brassó a Magyar Választópollgárai A választói igazolványok kézbesítésével kapcsolatban több panasz érkezett hozzánk a tekintetben, hogy az igazolványok hiányosan és tévesen lettek kiállítva. Minthogy kétségtelenül csak a leírási munkát végző közegek elírási hibáiról lehet szó, felkérjük mindazon polgártársainkat, akiknek választói igazolványában hiányok, vagy hibák fordulnak elő, szíveskedjenek a köz érdekében azonnal felmenni a városi polgármesteri hivatalba és ott követeljék a hiányok pótlását és a hibákkiigazítását, nehogy ennek elmulasztása esetében elessenek választói joguk gyakorlásának lehetőségétől. A városban szerteszét körlevele járkálnak és igyekeznek a beérkezett jelentések szerint, a magyar választópolgárokat az egységes magyar-szász polgári listától eltántorítani. Elvárjuk minden öntudatos, saját és városát igazán szerető polgártársunktól,hogy ezeket a korteseket erélyesen utasítsa el és minden csábítási vagy fenyegetésikísérletről tegyen elnökségünknél haladéktalanul jelentést. Hogy a szükséges intézkedéseketmegtehessék, testvén ' sdvöztette ki az Országos Magyar Párt Brassói tagozatának Elnöksége. Tizennégy felé vágott egy alexandriai ékszerkereskedőt egy ékszerészsegéd Az anyja, a felesége és gyermekei segédkeztek a borzalmas bűntény elkövetésében . A gyilkos csak nemrég töltötte ki tízesztendei fogházbüntetését ROMA. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Tegnap este egy földműves, aki a Palermó mellett levő mezőn szántott, dolga végeztével a kúthoz ment, hogy lovait megitassa. A gémeskút vödre olyan nehezen jött fel, hogy kénytelen volt felhúzására idegen segítséget igénybe venni. A vödörben láda volt, amelyben borzalmasan feldarabolt férfiholttest feküdt. Az azonnal kiszállott rendőri bizottság megállapította, hogy a rettenetesen megcsonkízott tetem egy Sereno nevezetű alexandriai ékszerkereskedő holtteste. Egy órával később már a gyilkost is megtalálták Pietro Frisella Vesia ékszerészsegéd személyében. Az elvetemült gyilkos lakására csalta áldozatát, mert tudta, hogy nagyobb összeg van a zsebében. Amint azután a mit sem sejtő Sereno a lakásba lépett, Vella valami tomlpa tárggyal, valószínűleg mozsártörővel fejbevágta, úgyhogy eszméletlenül rogyott össze. A bestiális fiatalember édesanyja ekkor kiforgatta az alexandriai kereskedő zsebeit, azután éles konyhakéssel öt késszúrást ejtettek rajta. Majd türelmetlenségükben és attól való féltükben, hogy borzalmas munkáinkat valaki megzavarja, a haldoklót, kinek sebeiből patakzott a vér, megfojtották. A hullát a gyilkos, édesanyja segítségével, tizennégy darabra vágta, begyömöszölte egy ládába és még aznap éjjel kiment automobilon a város melletti mezőkre és bedobta a gémeskútba. A tánúként kihallgatott portás és a szomszédok hallották a szerencsétlen áldozat jajkiáltásait, de az ékszerészsegéd azzal nyugtatta meg őket, hogy az édesanyjának húzta ki egy fájós fogát. A gyilkos felesége és gyermekei, akik végignézték a borzalmas bűntény lefolyását, a vallomástételt megtagadták. Vella csak nemrégen töltötte ki tízéves súlyos börtönbüntetését, mert saját édesapját meg akarta mérgezni. Iorga nyilatkozik a román kisebbségi politikáról „Az állam legfőbb érdeke kívánja, hogy a kisebbségeket nemzeti kultúrájukban fenntartsa“ . Helytelenül értelmezték idáig a nemzeti állam fogalmán -„Azt akarom, hogy Románia a többségi és kisebbségi nyelvek és kultúrák szintézise legyen a PARIS. (A Brassói Lapok tudósítójától A Brassói Lapok párisi tudósítójának alkalma volt Jorga Miklóst az aktuális politikai kérdésekről meginterjúvolnia. Tudósítónk a Fontemy aux Roses-ban tartott látogatásáról, a Jorga vezetése alatt álló iskoláról,, Jorga párisi aktivitásáról egy következő közleményben fog beszámolni. Itt Jorgának a kisebbségi politikáról részben tudósítónknak, részben a Foundation Comerge-ben tett nyilatkozatait adjuk. Az elhibázott kisebbségi politika — Mi a nemzeti állami és miik a nemzeti kisebbségek? — kérdezi Jorga. Mindkettő fogalmát helytelenül határozták meg — innen a téves módszer, amit a kisebbségekkel szemben követtek. A nemzeti állam nem az egy fajhoz tartozóik állama, még kevésbbé az egy nyelvet beszélőké: mindkettő — illúzió. A nemzeti állam egy nemzeti ideának, egy nemzeti erőfeszítésnek (effort) a megvalósítása. Aki ebben együtt dolgozik, aki itt a lényeges kérdésekben egyetért, az a nemzeti államhoz tartozó. A román állam nemzeti lehet, nem kell ezért a nemzetiségeket megszüntetnie. Ellenkezőleg. Csak előny származhatik az államra a nemzetiségek létéből. Milyen kár, hogy a mi orthodox egyházunk mellett nemes riválisul nem volt ott a katholikus egyház, nem ártott, csak használt volna neki. Romániának nem átka, de privilégiuma, hogy kisebbségei vannak. Általuk egyszerre három civilizáció: latin, germán és szláv van az országban képviselve. — S micsoda értéket jelent az országra a pár milliónyi magyar kisebbség, hibái mellett csodálatra mélt tulajdonságaival, erejével, temperamentumával, lelkesedésének hevével, mely magával ragad. Unintelligens és balkáni cselekedet lenne, ha kultúrájától, faji jellegétől akarnák megfosztani. Mi történészek, mi ismerjük és becsülni tudjuk e nép történelmi értékét. Példának ismét — mint tavaly is egyik párisi előadásában — az erdélyi magyar színház magas nívóját hozza fel és elmondja, hogy a nagyváradi és kolozsvári magyar színházak adták elő jól darabját és, hogy ez utóbbi színház milyen sikert aratott Bukarestben. Az erdélyi szászok a német kultúrát képviselik Romániában, mint ahogy Kanadában az ott élő franciák, a francia kultúrát. Hála a szászoknak, íme, gyönyörű német középkori városok vannak Erdélyben, mint Brassó, Nagyszeben, Segesvár, Beszterce. A parasztokból polgárokká vedlett szászok közvetítették évszázadokon át Balkán és Európa közt a kereskedelmet , építették ki a legfontosabb kereskedelmi útvonalakat. Ne lennénk büszkék a műemlékekre, melyeket emeltek? A vétótésem alatt álló műemlékeket gondozói bizottság feladatául tűzte ki, hogy gondozni fogja eme értékeket, — mindegy román, magyar vagy szász — amint éppen nemrég értesítettem Majláth erdélyi püspököt, hogy renováltatni fogjuk a gyulafehérvári csodaszép templomot, fi Egy népiét sohasem lehet felfalni úgy, hogy ne fájna a hasunk utána. Az állam legfőbb érdeke kívánja, hogy a nemzeti kisebbségeket éppen, egyéni kultúráijukban fenntartsa. |j A nemzeti kisebbségeknek otthon kell érezniök magukat. Nem a kisebbségek genfi panaszainak, de a román lojalitásnak és türelemnek kell kultúrájuk épségét biztosítania. Nem tagadhatjuk, hogy ma még sok akadálya van a közeledésnek és sok ellensége a kisebbségek kultúráinak. A mai rezskót türelmetesezi, az admminisztráció rossz. Besszarábiában nekem blargamnak is meggyűlt a bajom a csendőrökkel, Besszarábiát az oroszok rosszul adminisztrálták, hiszen legmesszebb feküdt Pétervártó. Román megszálláskor a kevés orosz hivatalnok is elhagyta, mint Erdélyt az esküt nem tett magyar tisztviselők nagy része. A legjobb rormán tisztviselők elestek. A megmaradtaknak egyszerre kétszer akkora területeit kellett igazgatniok, részben innen a sok improvizált adminisztrációt. Ám miért jó a közigazgatás Bukovinában? — Mert a volt osztrák tisztviselők csak » Gehalt« érdeket néztek és helyükön maradtak. A csehországi német hivatalnokok példáját követve az erdélyi szászok is rábeszélté, vagy kényszer nélkül önmaguktól csatlakoztak Nagyromániához. Ügyes politika volt. S a gesztus, várjon őszinte? — Hisszük. Bár megvallom, hogy azoknak a szászoknak az alárása, akik lelkesen megtapsolják az iskolatörvény ellen mondott beszédemet, utána pedig a kormánynak hízelegnek, nekem nemi szimpatikus. Sok jót mondtam a szászokról, mondhatok hát valami rosszat is. Jobban szeretem azt a magyart, vagy szászt, aki, ha nem is tud románul, de megmarad a saját kultúrájában, mint azt, aki anyagi érdekből, s románul is jól beszélve, hazudja be magát egy más kultúrába. Lényeges az, hogymindenki intenezíven dolgozzon az ország javán. Galac, Braila a jövő nagy kikötői, s az ország ipara és kereskedelme lendül föl, ha kéz a kézben a kisebbségekkel haladunk. Érni nem hiszem, hogy a nemzetiségek ne akarnák kivenni részüket e munkából. Ellenkezőleg. Sok jelét látom annak, hogy csak a kötelékektől akarnak megszabadulni, melyek még fogva tartják őket, hogy velünk együtt dolgozzanak. Én azt akarom, hogy Románia a többségi és kisebbségi nyelvek és kultúrák szintézise legyen. B. Elismerten a legjobb román szótár a Dr. Dávid György-féle nagy kézi szótár. Részenként több mint 240QQ címszót tartalmaz. I. Román-Magyar rész fűzve 80.—, II. Magyar-Román rész fűzve 80— , a két rész együtt kötve egész vászon köpésben 180. lej, diszes télkörkötésben 240.— tej. — Kapható minden könyvkereskedésben. — Kiadta a Brassói Lapok Könyvosztálya.