Brassói Lapok, 1927. január (33. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-07 / 5. szám
4. oldal. 5. szíton BRASSÓI LAPOK 1927. Január 7. i &i$as£asf fegfeszete&M konferenciája az olasz-alteái paktneimal foglalkozik BELGRÁD. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Markovics, a jugoszláv külügyminiszter helyettese nyilatkozott a Vrerae-nek a küszöbön álló kisantant konferenciáról, kijelentve, hogy azt Csehországban tartják meg azonban az, hogy hol és mikor, még ismeretlen. A konferencia hasonló lesz az eddigiekhez, s azon megtárgyalják az olasz-albán paktum kapcsán előállott balkáni helyzetet, valamint tárgyalni fognak a népszövetségben követendő közös munkáról. A külügyminiszterhelyettes véleménye szerint a Jasanlfint államok közötti viszony, sem az olasz-albán paktum, sem az olasz-román szerződés miatt nem változott. Superintendenciát kapnak a romániai magyar evangélikusok BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A magyar evangélikusok szervezkedésében fontos lépés történt. A vallásügyi miniszter most megküldött leiratában elismerte a romániai zsinatpresbiteri ev. egyházat, s a korábban beküldött szervezeti szabály alapján megengedte a szervezkedés befejezését a szuperintendens megválasztását. A miniszteri leirat kijelenti, hogy a szuperintendens cím és jelleg kifelé nem jelent közjogi méltóságot, befelé azonban magában foglalja mindazon attributumokat, amelyeket a szervezeti szabályzat a superintendens számára előír. A miniszteri döntés több mint 6 éves kitartó küzdelemre teszi fel a koronát és megelégedést és örömet vált ki az ország területén mindenütt, ahol evangélikusok laknak. Hol élnek és min dolgoznak az erdélyi magyar tudósok? Készül Erdély legújabbkori története — A volt kolozsvári magyar egyetem román nyelvi tanára nagyszabású munkában mutatja ki, hogy a magyarok nem nyomták el a románokat — A tudomány minden terén állandóan dolgoznak az erdélyi magyar tudósok KOLOZSVÁR. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Nemrégen részletesen ismertettük az Erdélyi Irodalmi Társaság közlései nyomán az erdélyi irodalmi élet legújabb eseményeit és megírtuk azt is, hogy az erdélyi olvasóközönség általában milyen irodalmi műveket olvas és hogy a magyarországi írók közül is kiket olvasnak nálunk leginkább és kik merültek többé-kevésbbé feledésbe. A közönség irodalmi érdeklődésén túl most felhívjuk olvasóink figyelmét arra a nagyszabású és teljes csendben végbemenő tudományos munkásságra, amely Erdély területén az impérium változás k óta is folyik és amely az utolsó esztendők folyamán már eddig is rendkívül jelentős alkotásokban öltött testet Az avatatlan néző azt hihetné, hogy Erdély magyar szellemi élete — a nyilvánosság előtt lejátszódó színpad és sajtómegnyilvánulásokon kívül — egyáltalában nem mozog, sőt azt is feltételezi, hogy egy ilyen mélyebben járó szellemi élet nem is létezik. Ki gondol arra, hogy Erdély legkülönbözőbb zugaiban filozófusok, történettudósok, művészettörténészek, természettudósok, zeneesztéták, egyháztudósok egész serege dolgozik folyton és hogy ebben a pillanatban is magyar nyelven a legkülönbözőbb tudományos munkák egész halmaza készül az erdélyi tudósok csendes és a világ zajától félreeső dolgozószobájában. Kinek jut eszébe, hogy azoknak a napoknak is, amelyekben mi most élünk, történelmét már írják valahol, nem is olyan messze, hanem itt, egészen közelben,Gyulafehérváron vagy Kolozsváron vagy éppen Nagyváradon. Meglepődéssel hallanak, hogy a régi kolozsvári magyar egyetem idehaza maradt tudósrofesszorai nem szűntek meg munkálkodni, anem éppúgy dolgoznak, mint azelőtt, legfeljebb csak nem oly nagy közönség előtt, mint régebben. A tudós erdélyi botanikusok ma is éppúgy járják a mezőket és az erdőket, a geológusok éppúgy leuralják és nyilvántartják az erdélyi föld megmozdulásait, a csillagászaink figyelik fejünk fölött az eget, semmi nem állt meg; senki nem hallgatott el, az a nagy erdélyi ellanyhulás és tespedés, amiről sokan szemrehányóan és fájdalmasan beszélnek, egyáltalában nem igaz. Mindenki ott ül ma is íróasztala előtt, a könyvei és a műszerei között, csak éppen a pódiumot vették el sokaktól, a hallgatóságot vonták el, a nézőket vezették ki. Erdélyi tudósaink azonban nem bátortalanodtak el, nem vezették magukat hiúságoknál, hanem igyekeztek elmélyülni és munkájukban a nagy változások tanulságait is felhasználni. A történészeink Itt vannak mindjárt a történészeink: Dr. Karácsonyi János, nagyváradi címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki tudvalevőleg a székely kérdést a legalaposabban ismeri és különösen az árpádházi és a honfoglalási kor specialistája, csak nemiségen jelentett meg három, de témakörbe vágó könyvet. Az egyiknek »A székelyek eredete« a címe és azt tárgyalja, hogy a székelység hogyan keletkezett és hogyan került el Erdélybe. A másik, amelynek »A székely-magyar kérdés« a címe, a magyarságnak a székelységhez való vérségi viszonyát veszi tárgyalása alá. A harmadik könyv pedig arról szól, hogy honnan származott az »Erdély« elnevezés, ezenkívül, hogy honnan keletkeztek a legérdekesebb és legeredetibb erdélyi helységnevek. Karácsonyi János Nagyváradon él és működik és ezek a könyvei is részben ott jelentek meg. De ezenkívül szorgalmas munkatársa Karácsonyi a budapesti történettudományi szemléknek és néhány hasonló célt szolgáló erdélyi folyóiratnak és lapnak. Bíró Venczel, a kolozsvári piarista főgimnázium igazgatója, az erdélyi fejedelemségek korát dolgozza fel. Különösen érdekesek a török ualomból írott munkái. Jelenleg egy nagyszabású egyetemes magyar történelmi könyvön dolgozik. Még fiatal ember és állandóan Kolozsváron él. Kelemen Lajos, a kolozsvári egyetemi könyvtár könyvtárora, speciálisan csak erdélyi témákkal foglalkozik és azonkívül, hogy történelmi munkákat ir, egyike Erdély legkiválóbb művészettörténészének. Az erdélyi művészeti emlékek egyetlen ízig-vérig tökéletes ismerője. Valóságos élő lexikon. Nincs Erdélyben egyetlen vár, templom, kastély, bástya, rom, amelyet ne ismerne és amelynek eredetét és történetét ne tudná. Nagy készültségét részben az Egyetemi Könyvtár, részben pedig az Erdélyi Múzeumegylet levél- és okmánytárából szerezte, amelyekben évtizedek óta búvárkodik. Rengeteg tanulmányt írt már össze a különböző erdélyi lapokba, jelenleg pedig egy hatalmas művészettörténeti munkán dolgozik, amely fel fogja ölelni Erdély összes művészeti emlékeit. Dr. Balogh Arthur, egyetemi tanár, szenátor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja főleg társadalomtudományi kérdésekkel foglalkozik. Újabban azonban leginkább kisebbségi témákat dolgoz fel. Ennek a kérdésnek kétségtelenül ő az egyik legalaposabb ismerője. Legutóbb francia nyelven Genfben jelent meg az erdélyi kisebbségi kérdésről egy nagyobb tanulmánya,amdly népszövetségi körökben is nagy feltűnést keltett és egyik alapját képezte “az erdélyi kisebbségi delegáció ottani munkájának. Balogh Arthur Kolozsváron él és itt az egyik nagy magyar napilap szerkesztője. Az irodalomtörténészek Az irodalomtörténészek közül György Lajos a Pásztortűz főszerkesztője csak nemrégen készítette el az Erdélyben az impériumváltozás óta megjelent irodalmi munkák bibliográfiáját, ő főleg kulturhist ódával foglalkozik. legutóbb, a Budapesti Szemlében hosszabb cikkben ismertette Erdély kulturális mozgalmait 1918. óta. Borbély István, a kolozsvári unitárius kollégium igazgatója, a magyar irodalomtörténet egyik legkiválóbb ismerője. Ma is rendszeresen dolgozik és több kisebb tanulmánya jelent meg az utóbbi időben a különböző erdélyi lapokban. Jelenleg egy nagy Ady-könyvön dolgozik, amelyben beható vizsgálat alá veszi a költő működését. Ez a könyv rendkívül érdekesnek ígérkezik, annak ellenére, hogy Borbély konzervatív szempontból tárgyalja Ady életét és munkásságát. Borbély irodalomtörténeti működését újabban korlátozza az unitárius gimnázium igazgatói állásával járó nagy ás felelősségteljes elfoglaltsága. Kristóf György, a kolozsvári román egyetemen a magyar nyelv tanára, szintén egyik rendkívül szorgalmas munkája az erdélyi magyar irodalomtörténetnek. Legutóbb Jókai centenáriuma alkalmával egy rendrdről érdekes könyvben megírta Jókai Mór erdélyi útjainak történetét és ezeknek az utaknak a kihatását az író munkáira. Ezt a könyvét , amely néhány Jókai-novellát is tartalmazott, románra is lefordították. Jelenleg egy egyetemes magyar irodalomtörténeten dolgozik. Bitaytopéd a román—magyar szellemi kapcsolatok kutatója. Több ilyen irányú cikke jelent már meg a különböző román szaklapokban. Tanulmányainak száma, amelyeket erről a kérdésről 1918. óta kiadott, megközelíti az ötvenöt. Széles műveltségű tudós, áld hét nyelvet beszél. Nyelvismerete teszi lehetővé, hogy a nemzetközi tudományos világ újabb eredményeit állandóan figyelemmel kisérje. Legutolsó munkája a csángók letelepedéséről, eredetéről át él ifjéről írott alapos tanulmánya volt. Kolozsváron ál. Egyháztudósaink A tudománynak ez a része bár kétségtelenül kevesebb kutatót foglalkoztat, mégis azok az erdélyi tudósok, akik ezt a szakmát művelik, alaposságukkal és nagy felkészültségükkel határozottan értékesetés maradandót alkotnak. Első helyen kell ezen a téren megemlítenünk dr. Makkay Sándort, az erdélyi reformátusok nemrégen megválasztott fiatal püspökét, akinek az utóbbi évek alatt körülbelül hét-nyolc egyháztudományi munkája jelent meg. Legutolsó ilyen irányú műve a »Magyar protestantizmus történetírója volt, amelynek eddig azonban csak első kötete az, amelyik az 1850-ig való korszakot tárgyalja, került a közönség elé. Most van előkészületben ennek a munkának a második kötete, amely a legújabb idők anyagát is felöleli és amely előreláthatólag még ez év folyamán megjelenik. Makkay Sándor, az egyháztudományi munkásságonkívül, tudvalevőleg rendkívül élénk irodalmi munkásságot is kifejt és csak legutóbb irányította magára a közfigyelmet az »ördögszekér« című, nagy feltűnést keltett regényével. Makkay püspök Kolozsváron működik. Dr. Imre Lajos, kolozsvári teológiai tanár, legfőképpen az ifjúság egyházi és kulturális szervezésével foglalkozik. Budapesten most jelent meg egy rendkívül érdekes könyve, amely »A falu művelődése« címet viseli és amely azt fejtegeti, hogy a falu életét milyen nevelés és irányítás alá kell venni. Dr. Hirschler József apái plébános az egyházi művészettörténet speciális tája. Legutóbbi munkája, »A Vatikán és művészete«, egyike a legkiválóbb műveknek e nemben. Alig van kívüle tudós, amolyan behatóan és részleteiben ismerné az egész világ egyházi művészetét. Kisebb monográfiái állandóan jelennek meg, rendszerint külföldi folyóiratokban, Kolozsváron működik. Ezenkívül egyháztudoánnal folakoznak még Boross György unitárius püspökhelyettes (Kolozsvár), Patay József, a piarista rend erdélyi tartomámfőnöke (Kolozsvár). ( Folytatjuk.) Betsfen az első pártértekezleten ki fogja fejteni programját BUDAPEST. Az egységes párt január 11én tartja első pártértekezletét a választások után. Bethlen István miniszterelnök ez alkalommal nagy beszédben fogja kifejteni politikai irányelveit.