Brassói Lapok, 1936. július (42. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-01 / 149. szám
1936 július 1 Megdöbbentő vizsgajelentés a Székelelyből Székelyfalon harminckilenc permekei huszonegy megbakton, 0anniot „nevelemeztek ” Amikor a vizsgáztató nem érti a vizsgázó nyelvét Marosvásárhely, június 30. A marosmegyei Székelyfalu községben a működési engedély alapján működő református felekezeti iskolában 39 gyermek állott vizsgára. A vizsgáltató bizottság a jelentkező tanulók közül hatot azon a címen nem engedett vizsgára hogy azok — névelemzésük tanúsága szerint — nem magyarok, míg a megmaradt 33 jelentkező közül 21 tanulót megbuktatott. A szülők és az iskola tanítói azt nehezményezik, hogy a vizsgázók dolgozatait egy olyan háromtagú bizottság nézte át és osztályozta, amelynek tagjai közül kettő egyáltalában nem tud magyarul, míg a harmadik is csak alig egy néhány szót ért a kisebbségi iskola nyelvén. Ezzel szemben a törvény előírja, hogy a háromtagú bizottság tagjai közül legalább kettőnek az iskola nyelvét beszélnie kell, mert hiszen egy bizottság nem bírálhatja felül a dolgozatokat az esetben, ha a dolgozatok nyelvét nem is érti. A nagy százalékú bukás különösen azért sérelmes, mert ugyancsak a vonatkozó törvény rendelkezése szerint az a tanuló, aki egy osztályban kétszer egymásután megbukik, köteles a felekezeti iskolából az állami iskolába átiratkozni. Véres utcai verekedés volt Manchesterben a fasiszták és az antifasiszták között London, június 30. Az angol fasiszta mozgalom vezére, Oswald Mosley, vasárnapra nagy fasiszta gyűlést hívott össze Manchesterbe. A gyűlést a város főterén, a városházával szemben levő épületben tartották. A gyűlés, ideje alatt az épület elé hatalmas antifasiszta érzelmű tömeg gyűlt össze, amely először hangosan tüntetett, majd az épületből kiözönlő fasisztákat megtámadta. Véres utcai verekedés kezdődött, amelyben a nagyobb tömegű antifasiszták győztek. Sikerült körülkeríteniük magát Oswald Mosleyt is, akit csak a rendőrség gyors közbelépése mentett meg a súlyos bántalmazásoktól. Kihirdették Oroszországban az új családvédelmi törvényt Tilos a magzati hajtás és nem olyan könnyű ezután a válás Állami támogatást kapnak a sokgyermekes csaldok Moszkva, június 30. Annak idején részletesen ismertettük azt az oroszországi új törvényjavaslatot, amely a család védelme érdekében részben a válás megnehezítését és a magzatelhajtási szabadság korlátok közé való szorítását célozta. Közben a törvényjavaslatot, amely körül hatalmas társadalmi vita fejlődött ki, a kormány törvényerőre emelte s hétfőn hivatalosan ki is hirdette. A kihirdetéssel kapcsolatban érdekes megjegyeni, hogy bár a társadalmi vita során jelentős tömeg foglalt állást a javaslat szigorúbb intézkedéseinek az enyhítése mellett, a kormány mégis eredeti tervét vitte keresztül. A magzatelhajtástteljesen eltiltotta, illetve csak abban az egy esetben engedi meg, ha a szülők közül valamelyik súlyos beteg, amit természetesen hatósági orvosi bizonylattal kell igazolni, hogy a műtétet az állami kórházakban elvégezzék. Az új törvény a házastársak elválását is nagyon megnehezíti, de igen nagy gondot fordít az anya- és csecsemővédelemre. A sokgyermekes családoknak állami támogatást biztosít, az elvált anyának pedig magas tartásdíjat, amely bizonyos esetekben az elvált férj jövedelmének a felére rúg. 11 » SLI stoosevelt hatalmas beszédben tett hitet a demokrácia mellett pártja elnökjelölő nagygyűlésén Amerikának folytatnia kell a harcot a szabadságért, mert csak ez adhatja vissza a harcba már belefáradt népek reményét - A demokrácia eszméinek mindenütt érvényesülniük kell az életben Flladelfia, június 30. A demokrata párt nagy elnökjelölő gyűlése befejezte tanácskozásait. Jelentettük már, hogy a kongresszus nagy többséggel újra Rooserveltet jelölte elnöknek s ebből az alkalomból Roosevelt a több mint 100 ezer főre rugó tömeg előtt ismételten hitet tett a szabadságjogok feltétlen tisztelete és demokratikus kormányzási forma mellett. Beszédében többek között azt is kijelentette, hogy a szabadságjogok az anyagi lehetőségek igazságosabb elosztására is vonatkoznak. Az amerikai polgárok egyenlőek a választásokban, egyenlőeknek kell lenniök tehát a gazdasági életben is. A továbbiakban úgy rajzolta meg az amerikai Egyesült Államokat, mint azt az országot, amely szigorúan ragaszkodik a szabadság eszméjéhez s féltékenyen őrködik e fölött a vagyona fölött. Beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be a kongresszuson résztvevő hatalmas tömeg nagy tetszésnyilvánítása közepette: — Bizonyos, hogy vannak más országok is, amelyeknek népei sokáig harcoltak a szabadságért, most azonban úgy tűnik fel, mintha belefáradtak volna ebbe a küzdelembe. Ezeknek a népeknek csak a mi elért eredményeink adhatják vissza a reményt és a hitet. Látniok kell ezeknek a népeknek, hogy az Egyesült Államokban tovább folyik a nagy harc a szabadságért. Áll a harc különösen azért, hogy a demokrácia eszméi mindenütt érvényesüljenek az életben. Harcolunk a fenséges és felbecsülhetetlen értékű demokratikus kormányzási formáért és pedig nemcsak a mi érdekünkben, hanem az egész világ javára. " s*«ísérli"' „ . . hogy, fogainak épsége milyen nagy mértékben befolyásolja egészségi állapotát és közérzetét... ~ * ... és hogy, az ép fogak nem csak egészségét, hanem CSALÁDI BOLDOGSÁGÁT is biztosítják, akkor.. .fiokbal nagyobb súlyt helyezne a helyes fogápolásra! Mindennapi, rendszeres fogápolás— különösen ODOL-fogpéppel—nemcsak egészségünk védelmében, hanem környezetünkkel szemben is, elsőrendű kötelességünk. AZ ÁPOLATLAN SZÁJ MEGZAVARJA A JÓHANGULATOT, közérzete rossz, testi és lelki egyensúlya megbomlik. Szájában állandó erjedési folyamat van, a képződő savak észrevétlenül megtámadják a fogzománcot és fogakat megtámadó fogszut okoznak. Rossz szájszag lép fel, ami nemcsak az idegen emberekkel való társalgásban, hanem a legközelebbi hozzátartozóival való érintkezésben is zavarja. Általános kellemetlen közérzet ép fel. FOGPÉP CSAKIS ,,ODOr"-FOGPÉPPEL VALÓ MINDENNAPI FOGÁPOLÁS AKADÁLYOZZA MEG A ROSSZ SZÁJSZAGOT. TISZTÍTJA ÉS ÉPEN TARTJA FOGAIT. Hivatalos megállapítás szerint A gyenge talpfákon meglazult a sín és ez okozta a tusnádi vasúti szerencsétlenséget A disznók élve maradtak, a kisérő szörnyei Halt Tusnád, június 30. Röviden jelentettük már, hogy Tusnád és Csikverebes között vasúti szerencsétlenség történt, amelynek négy halálos áldozata van. A B. L. sepsiszentgyörgyi tudósítója a segélyvonatot követő személyvonattal a helyszínére utazott és megállapította, hogy a szerencsétlenséget az okozta, hogy a mozdony kiugrott a sínekről és maga után rántotta a tizenhat kocsiból álló tehervonatot. A tizenhat kocsiból álló tehervonat egyetlen kocsija sem maradt a síneken. A mozdony után következő teherkocsi derékszögben csapódott ki a sínekből és a lendület erejével valósággal kettétörte a kocsi allvázát. A bekövetkezett ütődési erő a karvastagságú acélvázakat darabokra törte és föld felé lógó fejjel, természetellenes tartásban, leszakított végtagokkal itt találták meg az első áldozatot: Chiiidea Jakab vasúti fékezőt. A harmadik teherkocsit húsz méternyire dobta a töltésről az ütődés. Mintha egy óriási ököl ellenállhatatlan erővel nehezedett volna a kocsi tetejére, úgy lapult össze az acélváz. A kocsi alatt földbetemetett arccal még két halott fekszik. Az egyik Tamás István 50 éves ötgyermekes vonatvezető és Márton Imre fiatal házas vasúti fékező. Egyelőre nem tudják megállapítani, hogy melyik Tamás és melyik Márton. A leszakított, kificamított, torzösszevisszaságban öszszekeveredett végtagok között nehéz rendet teremteni. Végre az egyik vasutas megállapítja, hogy a „csizmás az Tamás bácsi volt. Márton cipőt viselt*^ A negyedik halott a mezőn fekszik. Ez a disznókat szállító egyik teherkocsi kísérője volt. Csodálatos módon a disznóknak semmi bajuk sem történt, de a kísérő szörnyethalt. Egyelőre a nevét nem tudják megállapítani, csak annyit hogy Danila a keresztneve, Ploesti környékén lakik és idős ember létére abból élt, hogy disznókat kísért tehervonatokon. A vonatkísérő személyzet közül azok akik az ütődés pillanatában kiestek a kocsiból és a retre kifordultak, kisebb sérüléseket szenvedtek mindössze. A mozdonyvezető és sűtő vallomása, valamint a hivatalos vizsgálat megállapítása szerint a következőképpen történt a szerencsétlenség: A tehervonat a megengedett 25 kilométeres sebességgel haladt. Mintegy 800 méternyire Tusnád állomás előtt a mozdonyvezető észrevette, hogy a gép kiugrott a sínekről és a töltést szétvágva továbbhalad. Azonnal fékezett, de már késő volt. A mozdony a lágy talajon megállóit és a hirtelen megtorpanástól a kocsik egymásnak ütköztek. Az összeütközés ereje valósággal szétforgácsolta a tizenhat kocsiból álló szerelvényt. A vasúti bizottság nevében Voicu mérnök a következőket mondja: — A talpfák gyengesége folytán meglazult a sín és ez okozta a szerencsétlenséget. A bizottság egyhangúan azon a véleményen van, hogy a szerencsétlenségért senkit sem terhel a felelősség. 3 oldal