Brassói Lapok, 1937. augusztus (43. évfolyam, 153-178. szám)
1937-08-27 / 175. szám
2 oldal A tüzérségi harc magában Sangnajban is erősen folyik. A japán tüzérség szakadatlanul bombázza a Jangcse folyó mindkét partját. Különösen erős tűz alatt tartják a Wangpao és a Wusung erőd közötti vonalat. A kínai tüzérség erélyesen válaszol. Szerdán reggel a japán repülők több bombát dobtak a putungi városrészre is. NEM ESETT MÉG EL SI KALGÁN, SE A NANKAUI HÁGÓ Az északkínai harctérről érkező új jelentések egészen másképpen festik a jelenlegi hadi helyzetet, mint ahogyan a tegnapi és tegnapelőtti hírek hozták. Kiderül az új jelentésekből, hogy a japán csapatok jelentős előretöréséről szóló hírek legalább is elsietettek voltak. Maguk a japánok is beismerik, hogy a Kalgan elfoglalásáról szóló jelentés elsietett volt, a nankaui bagó helyzete pedig még mindig tisztázatlan. Van ugyan japán jelentés, amely szerint az átjárót végre valóban sikerült elfoglalni, a kínai hírforrások azonban azt erősítik, hogy a kínai csapatok egyik hadoszlopa megtévesztő elvonulásával zavarba hozta a japánokat, azt a látszatot keltve, hogy a kínai hadvezetőség feladta az átjárót és csak a visszavonulás idejére hagyott ott utóvédet. A nyugat felé elvonult kínai hadoszlop azonban visszatért és hátba támadta a japánokat, akik rendkívül súlyos veszteségeik után kénytelenek voltak visszavonulni. Így tehát a nankaui hágó sincs meg a japánok kezén, legfeljebb arról lehet szó, hogy a harc magában az átjáróban folyik. Az új japán jelentések azt hangoztatják, hogy a japán csapatok Kalgan közelében vannak és délnyugati irányban nyomulnak előre Huajlai irányába. Természetesen a kvantungi hadseregről van szó, amely Mandzsúriából tört be a kínai területre. Az anyaországból szállított japán hadsereg még mindig Nankau körül foglalt, annak ellenére, hogy az időközben szállított új csapatokkal 150 ezer főre emelkedett. Nankingi jelentések szerint a Tiencsintől délnyugatra 50 kilométer távolságban fekvő Csinghaj város mellett volt kemény csata azokkal a japán csapatokkal, amelyek erősítésül vonultak fel a nankani front felé. Kemény ellenállással találkoztak a japánok Takungtao környékén is. A döntő csata azonban Északkínában valószínűleg akkor lesz, amikor az útban levő kínai hadsereg teljesen felfejlődik. A japán hadügyminiszter a minisztertanácson arról számolt be, hogy a Peking-tiencsini vonal ellen 50 hadosztály kínai vonul fel, tehát mintegy 400 ezer ember. A most felvonuló kvantungi hadseregre tehát nagy szükség van, hogy a japán csapatok egyforma eséllyel vehessék fel a harcot. MOZGOLÓDIK JAPÁNBAN A HÁBORÚELLENES ELLENZÉK Japánban a jelenlegi kormánynak súlyos ellenzéke van, amely a legutóbbi választásokon jelentős többséget szerzett s csak a különleges japán viszonyok teszik lehetővé, hogy a kormány ennek ellenére is a helyén maradhatott. Ez az ellenzék most nyílt kérdéssé teszi, hogy vajjon hasznára válik-e Japánnak a kínai háborús kaland. A tokiói „Nicsi Nicsi“ című lap felhívással fordul a kormányhoz s kéri, hogy mondja meg világosan a japán nemzetnek, miféle politikai céljai vannak Japánnak Kínában. A lap hangoztatja, hogy a japán közvélemény igen helyteleníti a kormány katonai szakértőinek azt a megállapítását, amely a kínai hadsereg értéktelenségére vonatkozik. Közli a lap egy Sanghajból sebesülten visszatért főhadnagy nyilatkozatát is. E nyilatkozat szerint a kínaiak igen vitézül harcolnak és különös lelkesedéssel vetik magukat a támadásba. flSTRB Mozgó Hraany PÉNTEK, augusztus 25-től fut egy elsőrendű _ operett-film : Egy zeneszerző szerelmi élete Bájos cselekmény Csütörtökön fut Havas és sarafcék előtt film, főszerepben PUBY KEELFP és DICK POWFII Két szív és egy Főszerepben KARL BRISSON, FRANCISC DAY ÜL 1* 1937. augusztus 27 Elköltözik Nankimból a kínai kormány Sanghaji jelentés szerint Csang-Kajeek tábornok úgy döntött, hogy megváltoztatja a kínai birodalom fővárosát. Az új főváros Szecsuan tartomány székhelye, Csiangking lesz. A tábornok ezzel az átköltözéssel is jelét akarja adni annak, hogy Kína a végsőkig ellentáll a japán támadásnak. Az átköltözködést valószínűleg szeptember 2-án jelentik be hivatalosan. Csiangking városának erre a célra való kiválasztása középmegoldást jelent, amennyiben a szovjetbarát kínai pártok Szianfu mellett kardoskodtak, míg az angolbarátok újra csak Sanghajt ajánlották a kínai birodalom jövendő fővárosának. A NÉMET KERESKEDELEM SÚLYOS HELYZETE A JAPÁN-KÍNAI VISZÁLY MIATT A németországi ipari és hajózási élet vezetői értekezletet tartottak a távolkeleti helyzettel kapcsolatban. Megállapították, hogy a japán—kínai háborúskodás igen súlyos helyzetet teremtett a német ipar és kereskedelem számára, mert a kikötők elzárása miatt, valamint a vasúti vonalak túlterhelése következtében teljesen megszűnt a Kínával való kereskedelmi kapcsolat. Németország nem kaphatja meg azokat a nagyon szükséges nyersanyagokat, amelyeket eddig Kínából szállított és a német nagyipar sem szállíthat most félgyártmányokat Kínába. A hiányzó nyersanyagokat és élelmiszereket most más országoktól kell beszereznie Németországnak, jóval magasabb árakon. A francia sajtó a be nem avatkozás politikája mellett A francia sajtó egyre fokozódó nyugtalansággal figyeli a távolkeleti eseményeket. Az Epoque így ír: „Amennyire a németek kívánják Japán győzelmét, annyira kivonják az oroszok a japán vereséget. Két világnézeti csoport, nevezhetjük parancs, uralminak és demokratikusnak, vagy fasisztának és bolsevistának, áll szemben a Csendes-óceánon is, mint a Földközi tengeren. Meg fogjuk látni, várjon lesznek-e államok, amelyek a japán—kínai háborúba is úgy beavatkoznak, mint a spanyol polgárháborúba? Megtörténhetik ez, nekünk azonban tartózkodnunk kell, nehogy belekeveredjünk ebbe a játékba.“ A La Republique így íz. Inkább, mint bármikor, meg kell őrizni ma a be nem avatkozás elvét. Szerencsére a francia politikusok higgadtaknak bizonyultak már a spanyol polgárháború kezdetén is. A L'Aube: Amennyiben Japán mélyen beleveti magát ebbe az ügybe, azért csinálja, mert tudja, hogy a Földközi,tengeri bonyodalmak megkönnyítik a dolgát. A béke azonban vitathatatlanul oszthatatlan. A mai háborús járvány idején csak a fasiszták tagadhatják ezt, akik a realizmus álarca alá rejtik szándékaikat. Látszik most, hogy mekkora hiba volt a támadások eltűrése. Most új tűzfészek gyulladt ki a Csendes-óceánon. A legkisebb könnyelműség és a legkisebb gyávaság is súlyos, helyrehozhatatlan következményekkel járhat. ÚJABB ÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A HADIHELYZETRŐL A japán főhadiszállás szerdán délben a következő jelentést adta ki: — A Sanghaj környékén, különböző helyeken, augusztus 23-án kihajózott japán csapatok folyatják előnyomulásukat és visszaverték a kínaiak támadását Csapejnél. Az elmúlt éjszaka véres közelharc volt a harcvonal több pontján. A japán körök megítélése szerint a kínaiak augusztus 13-tól kezdve Sanghajban több, mint 10 ezer embert veszítettek. Háromszáz kínai sebesültet a nemzetközi negyednek ugyanabban a kórházában ápolnak, amely 1932-ben is menedéket adott a kínaiaknak. A kínai főhadiszállás összefoglaló jelentése így szól: — Wusung mellett egy egész ezred japán katona semmisült meg parancsnokaival együtt. Itt a kihajózás egyáltalában nem sikerült. Lousengből segítő csapatok érkeztek, ezek közül a kínaiak néhány száz foglyot ejtettek. Vencsiaopangnál 300 partra szálló japán katonából 200 elesett, a maradék tartja magát és erősítést vár. Csiamapangnál 2 ezer japán katona szállott partra, de ezek közül mindössze 500 tudott visszamenekülni a hadihajókra. A többi elesett, vagy fogságba került. Nansuenál és Putungnál 1200 japán szállott partra, de a kinai csapatok szétzúzták ezt a csapatot is. Hangoztatja végül a kinai jelentés, hogy a kinai csapatok az utolsó pillanatban jelentős erősítéseket kaptak a Jangcse partjára s így abban a helyzetben vannak, hogy minden újabb kihajózási kísérletet meg tudnak akadályozni. Sanghaj részes térképe Szatmár egyik magyar lapját betiltották, a másiknak munkásai sztrájkba léptek Satu-Mare—Szatmár, aug. 25. A Szatmáron megjelenő „Újság“ című magyar nyelvű napilap nyomdászai bérköveteléseik miatt sztrájkot kezdtek. A nyomdászok elsősorban is az ellen tiltakoznak, hogy a lap tulajdonosai idegen városbeli, szervezetlen munkásokat foglalkoztatnak és a szervezett nyomdászok jogos bérköveteléseit ilyen eszközökkel akarják letörni. Ugyancsak követelik a nyomdászok elmaradt béreiket is. Miután az Újság tulajdonosai a nyomdászok követeléseit nem akarták teljesíteni, a sztrájk tart. A sztrájk folytán az „Újság" nem jelenik meg és mivel Szatmár másik magyar napilapját, a „Szabadsajtóit néhány hete betiltották és a rendelkezés felfüggesztését még nem sikerült keresztülvinni, Szatmár most helyi jellegű magyar napilap nélkül áll. Miért akarnak a németek két Duna-hidat építeni? (Bucuresti) A Braune Wirtschaftspost, a német nemzeti szocialista párt hivatalos gazdasági tudósítója legutóbbi számában (augusztus 17) foglalkozik a németek egyre gyarapodó befolyásával, melyet a dunamenti, de főleg a balkáni országokban elértek és azt írja, hogy a forgalom most már olyan jelentékeny, hogy gondoskodni kell a Németországgal gazdaságilag szorosabb összeköttetésbe került államok közlekedésének megjavításáról, illetőleg meggyorsításáról is. Evégből első teendő lesz Bulgária, Jugoszlávia és Románia között két új Dunahidat építeni, mert ezáltal a tranzitforgalom lényegesen megrövidül és a nyersanyagok elszállítása, illetve az ipari termékek elszállítása a balkáni államokba (dunai útán) sokkal ocsóbb lesz. Ehhez a valóban igen érdekes és bennünket közelről érintő német félhivatalos jelentéshez a nagytekintélyű Financial Times azt az érdekes értesülést kapcsolja, hogy a németek legfőbb gondja most a nyesanyagforrások felkutatása és kiakná zása s minthogy a tengeren túl deviza nélkül nem igen boldogulnak, a német devizakészlet pedig úgyszólván a minimumra sorvadt, közelebbi piacokra, elsősorban a balkáni piacokra vetik rá magukat és főleg Jugoszláviából és Bulgáriából igyekeznek mindent felhozni, ami csak használható. Mindenért ipari gyártmányokkal, illetve félgyártmányokkal fizetnek s mint hogy a Balkán államok még igen nagymennyiségű ipari gyártmányt használhatnak, a németek sikeresen folytatják nyersanyagkutató munkájukat. Ez is egyik oka annak, hogy Németország meg akarja javítani a Balkán-államokkal vasúti kapcsolatait és minthogy részére a legolcsóbb a dunai út, ezért igyekszik két új dunai híddal a vasúti forgalmat meggyorsítani. A két új híd közül az egyik az Aldunán Jugoszláviát Romániával kötné össze, a másik Bulgária és Románia között létesítene kapcsolatot. Még meg nem erősített jelentések szerint Németországban a jövőben a papok hitoktatással nem foglalkozhatnak Bécs, augusztus 25. A Salzburger Chronik németországi értesülései szerint a német kormány még július 14-ikén elrendelte, hogy ősztől kezdve a papok ne foglalkozhassanak hitoktatással. A rendelet szerint már szeptemberben értesítik az összes katolikus hittantanárokat, hogy nem adják meg az engedélyt a hitoktatásra. A szűkszavú jelentés nem részletezi, hogyan fog történni a hitoktatás ezután Németországban. Valószínű világi, nyilván nemzeti szocialista szellemű tanárokat bíznak meg vele.