Bridzsélet, 1982 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / január-február
Kafkai helyzet Beszámoltunk már arról, hogy a Bridzs Világszövetség nem járult hozzá ahhoz, hogy az angol bridzs nagy öregje, Terence Reese hazája csapatának nemjátszó kapitányaként részt vegyen a világbajnokságon. A világ bridzsezői még nem tértek napirendre a példátlan diszkrimináció felett. Az angol napilapok — és maga Reese is — az amerikaiak angol ellenességét látták a határozat mögött. Pedig a kapitányok meghívásáról döntő bizottságnak csak egy Egyesült Államok-beli tagja volt három európai és egy távol-keleti mellett. Mindenesetre az összes jelentős bridzssajtótermék elítéli a határozatot. Ron Kiinger, az Australian Bridge és Edgar Káplán, a Bridge World szerkesztője egyaránt kafkainak nevezik a szituációt. A Világszövetség sem először, sem az angol szövetség fellebbezésének elutasításakor nem hozott nyilvánosságra indokolást. S mert nem tudhatta mivel vádolják, a vádlottnak — mint K. úrnak a Perben — nem volt lehetősége a védekezésre. Lehet, hogy Reese nemrég megjelent könyve, a pornográf jelenetekkel fűszerezett Trick 13 (Tizenharmadik ütés) vonta magára a VBSZ vezetőinek haragját. Talán tényleg szerencsétlen dolog volt ennek a műnek a megjelentetése, de azt senki sem tagadhatja, hogy Reese számtalan alapvető jelentőségű írást adott már ki a kezéből, ezrek örömére és okulására. Népszerűségének az affér nem sokat árthatott Sőt a londoni Bridge Magazin decemberi száma már így hirdeti az ominózus könyvet: „A Times szerint a Trick 13-nak köze volt Reese visszautasításához. Olvassa el és alkosson véleményt maga!" Nekünk még nem volt alkalmunk a véleményalkotásra. Ezért egy haladóknak szóló tanulmányának közlésével kell beérnünk, amelynek értékei vitathatatlanok. Vendégeink licitálnak Két világhírű játékos is vendégünk volt a Budapest Bridzs Fesztiválon. Fritz Babschot nem kell bemutatni olvasóinknak. Az osztrák bridzsezők Jolly Jokere számtalanszor játszott versenyeinken. Többször vállalta a főtornavezetést is hazánkban. 1970-ben Peter Manhardt partnereként páros-világbajnokságot nyert. A II. világháború után ez az eredmény volt szomszédaink legnagyobb bridzssikere. Babsch szinte teljesen egyedül írja és szerkeszti az Österreichische Bridge Magazint, amely rendszerint elismerően vélekedik a magyar versenyzők játékáról. Martin Hoffman Londonból érkezett, a legjobb angol játékosok közül való. A különböző európai versenyekről — legtöbbször a PM Európa Kupa tornákról — írja tudósításait, „Hoffman meséi" címmel az IBPA Bulletin, a Bridge Magazin és a Bridge World számára. Megkérdeztük véleményét a versenyről. Következő számunkban részletesen tudósítunk a Budapest Fesztiválról. Akkor közöljük a Hoffmannal készült interjút is. Hazai vizeken Régi panaszunk volt, hogy kevés magas színvonalú eredeti írást tudunk közölni magyar szerzőktől. Nos, az utóbbi időben szerkesztőségünkbe egyre-másra érkeznek az érdekes kéziratok. Szívesen vesszük továbbra is bárkitől, ha élő vagy fiktív leosztás, esetleg elméleti fejtegetések leírásával jelentkezik. A most közrebocsájtott két írás szerzői közül Dumbovich Miklóst legutóbbi számunkban mutattuk be. (Különben is elég a ranglistára tekinteni.) Gáspár Gyula miskolci játékos. Budapesti egyetemista korában gyakran látható volt versenyeinken. Mostanában csak társaságban játszik és szabad óráiban izgalmas bridzstalányokon töri a fejét. A bűvész kártyái Rodolfo „munkaeszközei" között első helyen áll a kártya. Nem meglepő hát, hogy híres bűvészkönyv gyűjteménye mellett különféle kártyákból is nagyszerű kollekciója van, amely különböző korokból és országokból származó többszáz csomagot tartalmaz. A tarokktól a skartig sokféle játék űzhető velük, de nem hiányoznak közülük a jóskártyák sem. Legtöbbjük természetesen franciakártya, sokféle formában és rajzzal készült paklik. Klasszikus és modern művészeti motívumok, politikai karikatúrák vagy Walt Disney figurái egyaránt megtalálhatók bennük. Kérésünkre Rodolfo mester hozzájárult ahhoz, hogy gyűjteménye néhány darabját felhasználhassuk lapunk illusztrálásához. Köszönjük. JANUÁR-FEBRUÁR